„Egyetlen politikustársamról tudok, aki megjósolta a kétharmadot. Úgy emlékszem, Deutsch Tamás volt az. Ezzel együtt, aki valaha részt vett választási kampányban, az pontosan tudja, egyetlen választás, egyetlen győzelem sem sima. A tavalyi győzelem már csak azért sem nevezhető simának, mert egy rendkívüli időszakban került rá sor” – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a ma7.sk nevű portálnak adott interjújában. A politikus szerint mivel az ukrajnai háborúnak nem lett vége, a választási időszakhoz hasonlóan, továbbra is rendkívüli állapotok között kell politizálnia a magyar kormánynak. 

Dömötör szerint a magyar gazdaság alaposan megszenvedte az ukrajnai háborút. Az államtitkár két meghatározó kérdést lát az elszabaduló árak kérdéskörében: „az egyik a miért?, a másik pedig az, ha már itt van a nyakunkon, a mindenkori kormány tesz-e valamit az infláció ellen”.

Az első kérdésre adott a válasz, nem mi állítjuk csak, nemzetközi szervezetek is. Az infláció fő felhajtója az energiaárak növekedése, ami egyenes következménye annak, hogy az orosz energiaforrásokat megpróbálják kiszorítani az európai piacról. Az energiaárak nem csak nálunk nőttek, ez kontinentális jelenség. Azok az államok, amelyek különösen kitettek voltak az orosz energiának, Magyarország földrajzi kötöttségei miatt is ilyen ország, az átlagosnál magasabb inflációval szembesülnek

 – mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese, aki szerint nem a magyar kormány felelős az inflációért, csupán a legfőbb elszenvedői közé tartozik.

Dömötör szerint a kormány több intézkedést bevetett annak érdekében, hogy mérsékelje az inflációs hatásokat: kamatstop, árstopok és a pár nappal korábban elfogadott kötelező akciós árak. Az államtitkár az interjúban azt mondta, hogy a kormány mindent megtesz azért, hogy a lakosság minél kevésbé érezze meg az inflációs hatásokat.

Még ebben a rendkívüli helyzetben is nőtt a reálbér Magyarországon!

– mondta az államtitkár.   

A KSH márciusi adatai szerint azonban a reálkereset 7,6 százalékkal csökkent, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 25,7 százalékos növekedése mellett. Ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a reálkeresetek szeptemberben 1,9, októberben 2,2, novemberben 4,7, decemberben pedig 5,1 százalékkal csökkentek. A bruttó mediánkereset 422 400 forint volt, 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 294 500 forintot ért el, 17,0 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.  

Frissítés: 

Cikkünk megjelenése utána Miniszterelnök Kabinetiroda a cikkel kapcsolatban az alábbi pontosítást küldte el szerkesztőségünknek: 

„Az egész éves adatok alapján megállja a helyét az az állítás, hogy nőttek a reálbérek Magyarországon. A KSH adatai szerint 2022-ben a nettó átlagkereset 18,2 százalékkal nőtt, miközben az infláció 14,5 százalékos volt. Ez azt jelenti, hogy 2013 óta már a tizedik éve tart a reálbér-növekedés, beleértve a háború kirobbanásának évét is. Az infláció elleni döntésekkel a kormány azon dolgozik, hogy ez az idei évben is így legyen.”

(Borítókép: Dömötör Csaba 2022. január 20-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)