Családjáról, politikáról, politikai támadásokról, női kvótáról, vallásosságról és anyaságról beszélt Donáth Anna, a Momentum európai parlamenti képviselője az Amiről Anya nem beszélt nevű YouTube-csatorna műsorában.
A momentumos politikus – arra a kérdésre válaszolva, hogyan élte meg gyerekként, mit kapott attól, hogy a politika mindennapos téma volt a családjában – elmondta: édesapja, Donáth László evangélikus lelkész, volt szocialista országgyűlési képviselő környezetén keresztül találkozott először a politikával.
Donáth Anna felidézte, hogy apja politikusi tevékenysége olyan volt számára, mint bármilyen más munka. „Sőt az én apámnak a munkásságát mások azért tartották furcsának, mert ő lelkész – mondta a momentumos politikus, aki azt is hozzátette: az iskolában sokkal inkább az volt a téma, hogy az apja lelkész, és az pontosan mit is jelent. – Az én gyerekkorom furcsaságát ez lengte körbe, nem a politika” – jegyezte meg Donáth Anna. Ugyanakkor kifejtette: a lelkészség és a politikai szerepvállalás összefügg, ezt pedig gyerekkorában úgy élte meg, hogy mindig mindenki fontosabb, mindenkinek a problémája előrébb való, a család mindig a sor végén van.
„Apámat mindig mindenhol el lehetett érni: a piacon, a HÉV-en, az uszodában. Ha valaki odament hozzá, akkor azzal ő leült és beszélgetett, függetlenül attól, hogy fogtam a kezét kisgyerekként” – emlékezett vissza Donáth Anna. Azt tanulta meg ebből, hogy nincs olyan beszélgetés, amit le lehet vágni, ha az emberre szükség van, akkor az ember ott van.
Számomra a politika ezt jelentette a kezdetektől fogva, hogy te másokat szolgálsz, és leginkább azokat, akiket nem hallanak meg, akik a lehető legsanyarúbb sorsok közepette élnek. Ezt láttam gyerekként
– foglalta össze gyerekkori tapasztalatait a momentumos politikus.
A műsorban megkérdezték tőle, hogy amikor a politika irányába fordult, a családja támogatta-e, vagy inkább féltették. „Nagyon féltettek” – válaszolta Donáth Anna. Bővebben elmondta, hogy az édesanyja nagyon féltette, az apja is, bár ő sosem vallotta be, és más típusú féltés is volt az övé.
Az a politikai valóság, amit ő a bőrén érzett, az köszönőviszonyban sincs azzal, amin mi átmegyünk. Nem volt közösségi média, nem voltak okostelefonok, nem hallgatták le az embert állandóan. (…) A magánélet szent volt, politikai ideológiáktól függetlenül
– fejtette ki a politikus, aki szerint az édesapja idejében más politikai valóság volt: viták voltak, és nem zsarolták a politikusokat a magánéletükkel, vagy legalábbis nem tudtak róla, mert nem a címlapokon történt.
Donáth Anna elmondta: a propagandatámadásokra nem tudta felkészíteni a családja, mert ők nem élték át, csak azután, hogy politikai szerepvállalásával „magával rántotta” őket. Az, hogy őt megtámadták, nem hatotta meg, könnyebben lepereg róla, mint amikor azokat bántják, akik neki a legfontosabbak. Azt is elárulta: okoztak a családban egy-két álmatlan éjszakát a támadások, Donáth Anna testvérei is nehezen viselték, bántotta az igazságérzetüket, és érzelmileg is nehéz volt számukra, hogy támadások érik a családjukat. De Donáth Anna szerint „pukkadjon meg a propaganda”, mert amikor megtámadták őket, hirtelen összezárt az ismerősi és a családi háló is.
Arról is beszélt, hogyan kezdett el politizálni: hét év után költözött haza Hollandiából, majd két hónappal később Mécs János barátja felhívta, hogy menjen el vele és a haverjaival kicsit mulatozni és kicsit a közéletről beszélgetni. „Ez volt a Momentum első tábora. Én ebbe így keveredtem bele, a többi már történelem” – mesélte Donáth Anna.
Tudtam jól, hogy Fekete-Győr András pártot szeretne csinálni, és mindig jót mosolyogtam rajta
– vallotta be. Nem volt tudatos választás a politikai pályára való lépése, a saját szerepét nem látta többnek, mint egy baromi jó közösség tagjának lenni, ahol lehet komoly dolgokról is beszélgetni és új barátokra lelni.
Akkor kezdte el először érezni a politizálás súlyát, amikor 2018-ban a Momentum elnöksége felkérte, hogy induljon el országgyűlési képviselőjelöltként. Mindannyian úgy ugrottak bele a 2018-as kampányba, hogy egy életük van, és ha nem sikerül, akkor maximum külföldre mennek. „Nekem addigra már ez egy bejáratott terep volt. Egy pillanatig nem féltem attól, hogy legrosszabb esetben újra külföld lesz” – mondta a momentumos politikus.
A 2018-as országgyűlési választás eredményét (nem jutott be a Momentum a parlamentbe) aztán nem élte meg rosszul. Majd pontosította: momentumos szemmel nem élte meg rosszul, magyar szemmel azonban „katasztrófa volt” a kétharmad. A Momentumra kifejezetten büszke azért, hogy elérték a 3 százalékot, és szerinte a semmiből egy év alatt ez az eredmény nagyon szép volt. Ha 3 százalék alatt maradtak volna, akkor elgondolkodik, hogy folytatja-e tovább. Arról is beszélt, hogy a 2018-as kampányban nagyon sokat tanult aktivizmusról, közösségszervezésről és a Momentum erejéről.
Sosem érezte hátrányként, hogy nőként politizál, a Momentumban mindig arra ösztökélték, hogy pozíciókra jelentkezzen, mert kellenek a nők az első sorba. Még nem látott olyan pártot, ahol a férfiak így tolták volna maguk előtt a nőket, mint őt. „Én így kerültem be anno az elnökségbe. Eszem ágában sem volt a NOlimpia előtt az elnökségbe beülni” – emlékezett vissza Donáth Anna.
Korábban nagyon nőikvóta-ellenes volt, most már azonban kvótapárti.
A kvótaellenesektől kérdezem mindig, hogy mi, ha nem a kvóta. Mi az opció? Másrészt a kvóta egy teljes félreértés. Nem azt mondja, hogy itt van ez a halom tehetséges férfi, és ott van ez a buta nő, rakjuk be a buta nőt, mert kell a kvóta. (…) Hanem azt mondja, hogyha a végén a kiválasztottak között csupa férfi között van egy-két nő, és amúgy az igazgatótanácsban csak férfiak ülnek, akkor a női kiválasztott legyen ott
– fejtette ki a momentumos politikus. Ráadásul szerinte a kvóta rákényszeríti a cégeket és a pártokat, hogy ne csak ösztönözni akarják a nőket, hanem segíteni is abban, hogy magasan képzettek legyenek.
Azonban megjegyezte: egy olyan világban, „ahol tehetségtelen férfiak irányítanak a lehető legtöbb esetben”, az legyen a legnagyobb probléma, ha egy-egy esetben nem biztos, hogy a legmagasabban képzett nő is szerephez juthat. Ötévnyi európai parlamenti képviselőség után az a tapasztalata, hogy „nagyon sok a tehetségtelen férfi” nagyon magas pozícióban,
csak borzasztóan magabiztosak, nagyon jól öltözködnek, és soha senki nem meri megkérdezni, hogy te mi a halált keresel ott.
Milyen liberálisként vallásosnak lenni Magyarországon? – kérdezték meg a műsorban Donáth Annától. „A liberális nézetem azt mondja, hogy tök jó, mert nem érdekel, hogy mások mit gondolnak. (…) Elfogadom, hogy mások máshogy gondolkodnak. (…) Soha nem érdekelt, hogy mit gondolnak mások arról, hogy én egyszerre tartom magamat alapvetően hívőnek, nem vallásosnak, hanem hívőnek tartom magamat, és közben liberálisnak” – válaszolta a momentumos politikus, aki szerint valószínűleg ez neveltetés kérdése is, hiszen egy gyülekezetben nőtt fel. Azt mondta: jó a Biblia-ismerete, és nagyon szereti a bibliai történeteket.
Felidézte, hogy 10 évesen a gimnáziumban (nyolcosztályos gimnáziumba járt) a Bibliával kezdték az irodalomtörténetet.
Számomra Jézus maga az első hardcore baloldali aktivista. Segít a szegényeknek, az elnyomottaknak
– gondolta már gimnáziumi éveiben is Donáth Anna. Tinédzser korában rengeteg vitája volt arról, hogy vallásosnak lenni mennyire konzervatív vagy nem az. Visszautasította mindenkitől, aki azt mondta, hogy a vallásosság konzervatív dolog. „A maga idejében Jézus egy elég progresszív arc volt” – vélekedett a momentumos politikus a YouTube-műsorban.
Én abban hiszek, hogy az életben vannak megmagyarázhatatlan dolgok, amit emberi ésszel fel sem foghatunk, de nem is kell, mert a Jóisten biztosan tudja, hogy miért történt, akkor is, ha ezt én igazságtalannak, feldolgozhatatlannak vélem, de ennek oka van. Az a különbség köztem és a Teremtő között, hogy emberi ésszel ezt én nem fogom fel, ő viszont érti. És én ezt elfogadom. (…) Az én hitem egyistenhit
– mondta Donáth Anna.
Kijelentette, hogy a vallásosság ad egy kulturális keretrendszert is, ami „elképesztő előny a világnak”. Arról is beszélt, milyen anyaként átélnie gyermekével a lefekvés előtti esti imát. „Ugyanazt a rigmust mondom, amit én kaptam az édesanyámtól” – tette hozzá.
A beszélgetés végén arra is kitértek, milyen volt Donáth Annának helytállni a választási kampányban, miközben már gyermekét várta. Arra a zárókérdésre, mit szólna ahhoz, ha a gyermeke azt mondaná, hogy politikával szeretne foglalkozni, a momentumos politikus azt válaszolta: „Nem tudom. Ne akarjon ilyet mondani.” Azt is hozzátette, hogy egészen más értelmet fog nyerni az, amikor még őt féltették a szülei a politikától, szerinte azonban gyermeke is biztosan érdeklődni fog a közélet iránt, Donáth Anna szerint az ilyen érdeklődés öröklődik.
Amikor februári évértékelő beszédére készült, még nem volt négy hónapos sem a kisfia, és megjegyezték neki: „Basszus, itt van valaki, aki tényleg az anyatejjel szívja magába a politikát. Mert ahogy a beszédet írtuk, én közben ott szoptattam az asztalnál.”
A momentumos politikus reméli, hogy mire gyermeke majd közélettel akar foglalkozni, „nem egy ennyire mérgező közegben leszünk, mint most”. Donáth Anna úgy fogalmazott: a mostani fiatalokat nagyon támogatja abban, hogy merjenek beleállni a harcba, de borzasztóan félti is őket.
Azt is elmondta, hogy eltöltött pár napot a politikai rendezvényeken ismertté vált, illetve a kordonbontásokon aktivistaként fellépő Pankotai Lilivel, és elkezdte félteni. „Azért nekem mégiscsak volt időm kiélni a fiatalságomat, mielőbb beleestem volna fejestül ebbe a mocsárba. Mert ez egy mocsár, amiben most vagyunk” – jelentette ki Donáth Anna.
(Borítókép: Donáth Anna 2022. április 3-án. Fotó: Demecs Zsolt / MTI)