Egyre népszerűbb hazánkban is az otthoni munkavégzés (home office). A jogszabályok azonban nem egyértelműek, a távmunkával ellentétben a home office-ra nincsenek irányadó rendelkezések. Ennek különösen otthoni baleset esetén lehet jelentősége.
Ha volt egyáltalán valami pozitív hozadéka a koronavírus-járványnak, az otthoni munkavégzés (home office) felértékelődése, széles körű megismerése és elterjedése mindenképpen az. A Központi Statisztikai Hivatal felmérése szerint egy év leforgása alatt ötszörösére nőtt az otthon dolgozók száma. Érdekesség még, hogy a távmunkában vagy home office-ban dolgozók között felülreprezentáltak a nők, a 25–44 évesek, a felsőfokú végzettségűek és a városban élők.
Persze nem minden munka végezhető otthonról.
Erről például a buszsofőrök tudnának beszélni. Ha az egyes nemzetgazdasági ágakban foglalkoztatottak arányát nézzük, bizony jelentősek a különbségek. Kiugróan magas a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya az információ, kommunikáció, a tudományos és műszaki tevékenység, a pénzügyi szolgáltatás és az oktatás területén, míg a mezőgazdaságban, a feldolgozóiparban, az egészségügyben, szociális ellátásban gyakorlatilag nulla.
Mit nevezünk távmunkának, illetve otthoni munkavégzésnek? És mi a különbség a két fogalom között? Távmunkánál a munkavégzés nem a szokásos helyen, vagyis a munkáltató székhelyén vagy telephelyén történik, hanem attól távolabb, sok esetben a munkavállaló otthonában, de ez nem szükségszerűen van így.
Kocsis Ildikó ügyvéd álláspontja szerint
a távmunka és az otthoni munkavégzés (home office) között annak rendszeressége a különbség.
Rendszeres otthoni munkavégzés esetén munkajogi szempontból távmunkavégzésről beszélünk. Fő szabály szerint pedig a munkaszerződésben kifejezetten rögzíteni kell, hogy a munkavállaló távmunkában dolgozik.
Ezzel szemben az otthoni munkavégzés eseti jelleggel fordul elő, amit vagy a munkáltató rendel el, vagy maga a munkavállaló kérésére, a munkáltató engedélyével történik. Az ügyvédnő fontosnak tartja, hogy az otthoni munkavégzés esetén is legyenek irányadó szabályok. Ezeket a munkáltató erre vonatkozó szabályzatban határozhatja meg, természetesen figyelembe véve az irányadó törvényi rendelkezéseket. Érdemes a szabályokat úgy lefektetni, hogy azok mindkét fél kérdéseire megfelelő válaszokat adjanak. Célszerű továbbá a munkáltatói szabályzatban vagy utasításban arra is kitérni, milyen feltételekkel engedélyezhető az otthoni munkavégzés.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda elemzése szerint viszont a munkajogi szabályok nem egyértelműek, hiszen a kiindulópontot illetően is két fő irány alakult ki:
A munkavégzés helyén, a munkával kapcsolatban, munkába menet vagy munkából hazafelé is bekövetkezhet baleset. Minek nevezzük őket? Nos, a munkabaleset fogalma a munkavédelmi törvényben, míg az üzemi baleseté a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben található. A két fogalom részben fedi egymást. A munkabaleset ugyanis a munkavédelem körében szabályozza a munkával kapcsolatos baleseteket, ezzel szemben az üzemi baleset annak meghatározására szolgál, hogy milyen, munkához kapcsolódó balesetek esetén jogosult valaki baleseti ellátásra. Mindezek alapján munkabaleset az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől, időpontjától és a munkavállaló közrehatásának mértékétől függetlenül. Üzemi baleset pedig az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan hazafelé menet szenved el. Ezeket úti balesetnek is nevezik.
A munkaszervezési kérdéseken túl főleg balesetkor lehet jelentősége a munkavégzés helyének. A Kapolyi Ügyvédi Iroda cikke egy németországi tb-ügyet említ, amelynek kulcskérdése volt: mennyiben minősülhet üzemi balesetnek a home office-ban elszenvedett baleset? Ilyenkor ugyanis bonyolulttá válhat a szolgálati út meghatározása, az úti baleset szempontjából jelentőséggel bíró út, valamint a balesetbiztosítás körén kívül eső utak elhatárolása.
A nagy sajtóvisszhangot kapott ügyben egy home office-ban dolgozó munkavállaló eltörte a mellkasi csigolyáit, amikor az otthonában a dolgozószobájának helyet adó harmadik emeletre vezető csigalépcsőről leesett közvetlenül azt követően, hogy a negyedik emeleti fürdőszobából elindult volna megkezdeni a munkáját. A munkavállaló kérte a társadalombiztosítási szervet, hogy ismerje el az őt ért balesetet munkabalesetnek, de a tb-szerv ezt visszautasította.
Az elsőfokú bíróság ellenben helyt adott a keresetének, mert a baleset pillanatában a munkáltatóját szolgáló tevékenységet fejtett ki.
A fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság viszont nem tekintette úti balesetnek azt, hogy a munkavállaló a saját lakásában a negyedik emeletről a harmadik emeletre lépcsőzés közben szenvedett balesetet.
A másodfokú bíróság azt is megállapította, hogy egy home office-ban foglalkoztatott személy a házon, illetve a lakáson belül soha nincs a biztosított tevékenység helyére és onnan induló úton, mivel az ilyen út kezdőpontja a biztosított lakásául szolgáló épület bejárati ajtaja, amelyen át kell haladni ahhoz, hogy úti balesetről lehessen szó.
Igen ám, de a felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Szövetségi Szociális Bíróság – az elsőfokú bírósággal egyetértésben – megerősítette, hogy kivételesen akkor is megállapítható a szolgálati út, ha a lakás és a munkavégzés helye ugyanazon épületben van. A munkavállaló csak azért lépett a lépcsőre a házában, hogy megkezdje a napi munkáját home office-ban, és ezért szolgálati útként a munkáltató érdekében folytatott tevékenységet végzett. Ezért a baleset a német tb-szabályok szerinti munkabalesetnek minősül.
A Kapolyi Ügyvédi Iroda szerint a magyar bíróságok az 1980-as években hoztak az úti baleset fogalmát érintően olyan döntéseket, amelyek tartalmilag hasonlóak a német másodfokú bíróság okfejtésével. Ezek szerint ha a lakáshoz tartozó kert kapuján kilépve, a közterületen elcsúszik és elesik a munkahelyére tartó munkavállaló, akkor az úti baleset. Viszont az már nem, ha a munkavállaló a lakóházának telkén lévő járdán csúszik meg és esik el. 2017-ben pedig azt is kimondta a Kúria, hogy a munkáltató telephelyén található épület főbejáratának lépcsőjén a munkavállaló által elszenvedett baleset üzemi baleset, mivel a munka felvételéhez kapcsolódik a lépcsőhasználat, és a munkaviszonnyal összefüggésben történik a baleset.
Miután a német ügyhöz hasonló magyarországi jogesetről nem érhető el nyilvános információ, bírói gyakorlat hiányában az irányadó munkavédelmi szabályoknak a home office-ra alkalmazására a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztályának és Munkaerőpiaci Szabályozási Főosztályának 2016-ban kelt, a távmunka munkavédelmi és munkajogi szempontú megítéléséről szóló tájékoztatása bírhat jelentőséggel. E szerint
ha a távmunkavégzés a munkavállaló otthonában történik, nem az egész lakás minősül munkahelynek, csak az a kb. 2-4 négyzetméteres terület, ahol a munkaasztal, munkaszék, számítógép, irattároló szekrény stb. van elhelyezve.
A minisztériumi tájékoztató szerint tehát ha a munkavállaló olyan helyen tartózkodik, ahol nem a munkáját végzi vagy nem a munkájával összefüggésben van jelen (például konyhában, mosdóban vagy kertben), akkor ott munkavégzésről sem beszélhetünk.
Németországban két évvel ezelőtt a home office szempontjából nagy jelentőségű rendelkezésekkel egészítették ki a balesetbiztosításra vonatkozó szabályozást. Kimondták, ha a munkavégzést a biztosított háztartásában vagy más helyen végzi, a balesetbiztosítás ugyanolyan terjedelemben áll fenn, mint a vállalati létesítményekben végzett tevékenységkor. A home office esetében a balesetbiztosítást kiterjesztették azokra az utakra is, amikor a biztosított a saját háztartásában mindennapi fiziológiai szükségleteinek kielégítése (folyadék vagy élelmiszer fogyasztása, mosdó használata) miatt hagyja el a dolgozószobáját.
(Borítókép: Sladic / Getty Images Hungary)