Németországban már 2019 óta írhatják fel az orvosok receptre a szövetségi felügyeleti szerv által jóváhagyott egészségügyi applikációkat. Vajon Magyarországon ez mikor lesz a napi gyakorlat része? – erre keresték a választ az EIT Health InnoStars kerekasztal-beszélgetésén.
A receptre felírható német appok többségükben gyógytornászok, dietetikusok, pszichológusok által összeállított betegtámogató alkalmazások.
Magyarország kulcsfontosságú lépéseket tett az egészségügyi digitalizáció fejlesztése érdekében az elmúlt években, de az orvostechnológiai appok felírásához hiányzik az a rendszer, ami a több ezer egészségfejlesztő app közül megkülönböztetné a wellness- és a terápiás szolgáltatásokat
– állapították meg szakértők a budapesti kerekasztal-beszélgetésen. Hozzátették: a magyar egészségügyi startupok inkább a külföldi piacokat, például Németországot és Franciaországot célozzák meg, ha azt szeretnék, hogy digitális megoldásaikat finanszírozzák az egészségbiztosítók.
A 2019-ben elfogadott német egészségügyi rendelet új lehetőségeket nyitott a megbízható és biztonságos digitális egészségügyi alkalmazások piaci bevezetésére. A jogszabály célja az volt, hogy a több mint 400 ezer egészségügyi és wellnessalkalmazás közül kiválassza azokat a digitális megoldásokat, amelyek klinikai tesztekkel bizonyított hatással rendelkeznek. Azóta ezek a terápiák a gyógyítás új formáivá váltak, amelyeket digitális terápiáknak (DTx) neveznek. A digitális terápiákat most már a német orvosok is felírhatják, és a hagyományos gyógyszerekhez és kezelésekhez hasonlóan az egészségbiztosítók megtérítik a költségeiket.
A vényköteles applikációk sorában van többek között az:
ez utóbbit használják a legtöbben. A digitális egészségügyi alkalmazásoknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük a biztonság, funkcionalitás, minőség, adatbiztonság és interoperabilitás területén, ezután válnak jogosulttá a hatósági jóváhagyásra, és nyerhetnek felvételt a Német Szövetségi Gyógyszer- és Orvostechnikai Eszközöket Felügyelő Ügynökség által vezetett DiGA-jegyzékbe.
A digitális terápiák hatásosságát kétféleképpen bizonyítják: egy 12 hónapos „gyorsított eljárásban”, vagy ha a fejlesztő klinikai vizsgálati eredményeket nyújt be. Ha minden kritérium teljesül, a digitális megoldás bekerül az egészségügyi rendszerbe, és a Németországban működő összes egészségbiztosító megtérítheti a költségeit.
Az első 1,5 év alatt 17 ezer ilyen receptet írtak fel a német orvosok, mint a Spiegel megemlíti, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár már 2021-ben kifogásolta, hogy egy applikáció betegcsoportonként átlagosan 200-500 eurós költséget jelent a kasszának, míg az állami térítés előtt alig 5 euróért lehetett megvásárolni az alkalmazásboltokban.
Németországban 38 ilyen, finanszírozott DIGA-applikáció elérhető jelenleg.
A 2023. április 1-től érvényes árazás szerint 90 napos alkalmazási időszakra receptenként a mentális betegségek területén 599 eurós, a fülbetegségek területén 225 eurós, az idegrendszeri esetében pedig 802 eurós költséget jelent az egészségbiztosítónak. A gyártók az árazás ugrásszerű emelkedését a szigorú felügyeleti előírásoknak való megfeleléssel indokolták.
Egy 2017-es amerikai tanulmány az okostelefonon használt egészségügyi alkalmazások létrehozásának költségét átlagosan 425 ezer dollárra (143 millió forintra) becsülte. Összehasonlításképpen: egy új engedélyezett gyógyszer kifejlesztésével kapcsolatos költségek több mint 1 milliárd eurót (370 milliárd forintot) tesznek ki.
A németországi DiGA-jegyzékbe már néhány közép-, kelet- és dél-európai innováció is bekerült, mint például a térd-, derék-, csípőfájdalmak kezelésére egy román startup által kifejlesztett fizikoterápiás program. Egy másik példa egy cseh alkalmazás, amelyben a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedőket segítik táplálkozási és életmód-tanácsadással. Az említett két országban, Magyarországhoz hasonlóan, ezek az orvostechnológiai eszközöket felügyelő szervek által nem dedikáltak, ebből adódóan az unió nyugati államaihoz képest az említett régió egészségügyi innovációs ökoszisztémája lépéshátrányban van.
Ugyanakkor vannak hazánkban is startup-sikertörténetek, például a Fetal Health nevű eszköz, amely a terhesség alatti EEG- és EKG-hullámformák mérésével figyelmezteti az orvosokat, ha a baba nem kap megfelelő oxigént, vagy az InSimu, a rezidensek képzését támogató betegszimulátor.
Ezeknek a külföldi piacra lépését támogatta az EIT Health, amelynek szakemberei megjegyzik, hogy Magyarországon az állami egészségügyben nem, a magánellátásban pedig nehezen jutnak hozzá a betegtámogató digitális innovációkhoz. Európa-szerte szerveztek a 2022-es évtől szakmai konferenciákat az adott uniós államban az orvostechnikai eszközök engedélyeztetéséért felelős szakhatóságok illetékeseivel, a tudományos és üzleti élet képviselőivel, hogy kiderüljön, az adott tagállamban hogyan alkalmazható a német modell.
Az elmúlt években számos szükséges lépés történt Magyarországon a digitális egészségügyi ellátás terén, részben a Covid–19-világjárvány miatti leállások hatására. A nemzeti e-egészségügyi infrastruktúrát (EESZT) 2017-ben indították el központi e-egészségügyi rendszerként, amely megkönnyíti az információáramlást a szolgáltatók, az egészségügyi szakemberek, a gyógyszertárak és a betegek között. Az EESZT gyorsan népszerűvé vált az e-receptek vagy az elektronikus egészségügyi nyilvántartások megosztása céljából.
Az egészségügyi ágazat részleges digitalizálása tette lehetővé, hogy a világjárvány idején is elérhetők legyenek az orvosi szolgáltatások a betegek számára.
Az európai országok közül Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben (50 százalékkal) a háziorvosok távkonzultációinak aránya 2020. június–július és 2021. február–március között.
A nemzeti társadalombiztosítás – az Egészségbiztosítási Alap – megtérítheti a távellátási szolgáltatásokat, ha azok megfelelnek bizonyos törvényi és szakmai követelményeknek. A világjárvány idején a magyar kormány és az egészségügyben érdekelt felek egy Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoportot is létrehoztak. A munkacsoport összekapcsolt adatbázisokat, mesterséges intelligenciát és Big Data alapú algoritmusokat használt az előrejelzéshez és a döntések támogatásához.
Magyarországon az orvosi eszközöket az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet engedélyezi, a digitális egészségügyi megoldások jóváhagyására még nincs átfogó szabályozás azt illetően, hogy a több ezer letölthető alkalmazás közül melyik használható az orvosi terápia részeként. Ebből adódóan a betegek nem tudnak különbséget tenni a szakértők által dedikált, klinikai tesztekkel bizonyítottan előnyöket nyújtó és a wellness-szintű alkalmazások között.
Az EESZT-be azonban egyre több okoseszköz által szolgáltatott adat kerül be, informálva az orvosokat a beteg valós idejű állapotáról, például a vércukormérő adatait továbbító Dcont eNAPLÓ, de a pulzoximéter, az EKG, a koleszterin-, trigliceridszint- és vérnyomásmérő által küldött értékek is megjelenhetnek a rendszerben.
A kerekasztal-beszélgetésen a szakértők leszögezték: számos előfeltételt kell teljesíteni, mielőtt egy ország egészségügyi rendszerében digitális megoldásokat átfogóan kezdenek használni, az egyik a megbízható alkalmazások tanúsítási rendszerének bevezetése, az ehhez szükséges keretrendszert az OGYÉI az Egészségügyért Felelős Államtitkársággal közösen dolgozza ki. Ezután az orvosok és betegek edukálása szükséges, hogy kialakuljon a bizalom az új eszközök használatával.
Megemlítették, hogy a nemzeti egészségügyben szükség lenne olyan központokra, ahol az orvostechnológiai vállalatok együttműködhetnének az egészségügyi szolgáltatókkal, kutatókkal a tudományos előnyökkel járó bizonyított megoldások továbbfejlesztése érdekében.
Ha ezek a tényezők megvannak, és a finanszírozási lehetőségek is elérhetővé válnak, akkor majd a digitális egészségügyre gazdasági növekedést és sikert támogató high-tech iparágként tekinthetünk
– mondta el Bubori Zsolt, az EIT Health InnoStars magyarországi ökoszisztéma-vezetője.
(Borítókép: Mohssen Assanimoghaddam / picture alliance / Getty Images)