Lázár János szerint a következő időszak feladata lesz kidolgozni, hogy a MÁV működése sokkal jobban hasonlítson piaci működéshez, mint az állami struktúrához. A miniszter a MÁV-székházban arról is beszélt, hogy a közlekedés minősége milyen szerepet tölt be az emberek életében.
„A következő időszak feladata lesz kidolgozni a MÁV-nál a három szereplő – a tulajdonos, a menedzsment és az igazgatóság – közötti feladat- és felelősségmegosztást annak érdekében, hogy a vállalat sokkal inkább hasonlítson piaci működéshez, mint állami struktúrához” – mondta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a MÁV Zrt. igazgatóságának és felügyelőbizottságának alakuló ülésén, a MÁV-székházban. Hozzátette: a MÁV–Volán-csoport stratégiai vállalat, az egyik legnagyobb magyar közszolgáltatást végzi, járataikon naponta 4,5 millióan ingáznak.
A közlekedés minősége nagyban hozzájárul az életviszonyokhoz, az emberek életét megkönnyíti vagy megnehezíti, egy kutatás szerint, ha valaki naponta több mint 1 órát ingázik, akkor előbb-utóbb feladja szülőhelyét és elköltözik
– mondta Lázár János.
A közlekedési miniszter hangsúlyozta, a kormány számára nemcsak operatív, logisztikai kérdés, hogyan lehet 4,5 millió embert 56 ezer ember közreműködésével eljuttatni egyik pontból a másikba, hanem társadalomszervezési is, mert ha jó a közlekedés, az nagyobb esélyt ad a helyben maradásra, a boldogulásra – írja az MTI.
Lázár János kitért arra, hogy a közlekedésnek az ország szervezési, ellátási és társadalmi mobilitási fontosságán túl környezetgazdaságossági és hatékonysági dimenziója is van. Példaként említette, hogy a MÁV éves áramköltsége 180 milliárd forint, a Volán 5 ezer járművének üzemanyag-fogyasztása gigantikus méretű, a járműparkok minősége, állaga hozzájárul a környezeti állapothoz, felveti a fenntarthatóság kérdését is.
A vállalatcsoportnak szerepe van a gazdasági versenyképességben – mondta a miniszter, aki szerint az is fontos kérdés, hogy a háború miként rendezi át a gazdasági viszonyokat Európában, és ez milyen hatással lesz az áruforgalomra, a hagyományos útvonalakra. Vajon Magyarországnak mint Európa közepén fekvő országnak a háborús övezet határán milyen logisztikai szerepe lesz, érdemes-e az államnak infrastruktúrafejlesztéssel invesztálnia ebbe a területbe?
Magyarországon az átmenő személyforgalomból jelentős bevétel keletkezik, például az elektronikus útdíj 450 milliárd forintot termel évente. A kormányban nagy a nyitottság arra, hogy az egész ágazatot fejlessze a következő időszakban
– fogalmazott a miniszter.
Kitért arra, hogy tulajdonosi joggyakorlóként úgy látja, a költségeket át kell nézni, hogyan lehet a közösségi közlekedésre fordított 800 milliárd forint állami forrást racionálisabban, hatékonyabban felhasználni.
A MÁV és a Volán összevonása félbemaradt, még nem teljesedett ki, nem világos, hogy egy vállalatról van-e szó, vagy egységesen irányított, de külön struktúrában működő cégekről – mondta. Lázár szerint a MÁV és a Volán átalakítása azért sem egyszerű feladat, mert a területén 43, köztük 9 reprezentatív szakszervezet tevékenykedik 56 ezer munkavállalóval. A munkabéke megtartása és a korrekt munkaügyi kapcsolat fontos dolog.
Lázár János a MÁV igazgatósága és felügyelőbizottsága alakuló ülésén megköszönte a testületek tagjainak, hogy elfogadták a felkérést.
A MÁV Magyar Államvasutak Zrt. igazgatóságának elnöke Lepsényi István, a Magyar Suzuki korábbi vezérigazgatója, a Knorr–Bremse Fékrendszerek Kft. korábbi ügyvezető igazgatója, egykori államtitkár, a Hidrogén Szövetség elnöke lett.