Mint írták, a csapadékos tavaszi időjárás miatt folyamatos a szúnyogok elleni védekezés. A csípőszúnyogok lárvái az állandó vizek védett, növényzettel borított szegélyzónáit kedvelik, de legnagyobb tömegben az áradások és esőzések után ideiglenesen felgyűlt vízben fejlődnek ki.

Idén a Dunán és a Tiszán is levonult egy-egy kisebb árhullám, a mostani esőzések a Dunántúlon ismét megemelik a vízfolyások szintjét, azaz a Dráva, a Rába, a Duna és mellékfolyóik mentén nagy valószínűséggel újabb tenyészőhelyek alakulnak ki.

A vizes élőhelyek közelében lárvagyérítés lesz, míg huszonnyolc településen már a kifejlett szúnyogok elleni kezeléseket végeznek.

Így védekeznek 

A szúnyoglárvák ellen egy speciális készítményt vetnek be, amely baktériumok által termelt szelektív hatóanyagot tartalmaz. A szer az alkalmazott dózisban a szúnyoglárvákon kívül más élőlényekre nincs hatással, így élővizekben is használható. A készítményt földi úton, folyadékformában, permetezéssel juttatják ki a gépjárművel vagy gyalogosan megközelíthető tenyészőhelyekre. A repülőgépről az ártéri erdőkben végzett kezeléseknél granulátumformulát alkalmaznak, amely képes áthatolni a növényzeten, így a lombos fák alatt lévő vízterületeket is hatékonyan lehet kezelni.

A következő napokban a Duna felső és középső szakaszán dolgoznak a szakemberek, Komárom, Budapest és a Csepel-sziget térségében földi úton gyérítik a szúnyogokat, míg a Szigetközben légi és földi eljárást egyaránt alkalmaznak. Több helyen szükség van már a kifejlett szúnyogok elleni védekezésre is, azt azonban csak szélcsendes időben, az esőt követően lehet elvégezni. A következő időszakban a Tisza-tó környéki településeken terveznek kezeléseket, erről az érintett önkormányzatok egyedi értesítést kapnak, majd a kezelések pontos időpontjáról a lakosságot is tájékoztatják. A platós gépjárművekről az esti, éjszakai órákban permeteznek.

Esős időszakban az emberközeli életmódú, többek között a hazánkban az elmúlt években megtelepedett, úgynevezett inváziós fajok elterjedését, szaporodását magunk is nehezíthetjük. Érdemes a ház körül kialakuló kisebb vizeket felszámolni, a csatornákat, árkokat megtisztítani, a vízgyűjtő edényeket hálóval lefedni, a virágcserepekben, kerti játékokban megálló vizet kiönteni. Ezzel nemcsak közvetlen lakókörnyezetünkben csökkentjük a zavaró rovarok számát, hanem az inváziós fajok további térhódítását is nehezítjük.

A ház körüli teendőkről a Nemzeti Népegészségügyi Központ egy plakátot és egy részletes tájékoztatót is készített.