Az Európai Bizottság tavaly szeptemberben hozta nyilvánosságra az Európai Médiaszabadság Törvény (EMFA) tervezetét. Korántsem biztos, hogy az adott feltételekkel az uniós országok megszavazzák ezt az Európai Parlamentben. Az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékén tartottak szakértői beszélgetést arról, hogy a tervezett uniós médiapiaci szabályozás milyen hatással lesz a médiapluralizmusra, illetve megvalósulhat-e ezzel az európai médiaszabadság védelme.
„Ahhoz képest, hogy milyen fajsúlyos a téma, méltatlanul kevés szó esik az EU-s médiaszabadság-tervezetről a sajtóban”– ezzel nyitotta meg a rendezvényt a szervező Magyar Lapkiadók Egyesületének (MLE) elnöke, Kovács Tibor, hozzátéve: a médiaszervezeteket is megosztja a kérdés.
Az unió szándéka ellenére ez a tervezet nem kielégítő, valakinek túl sok, nekünk, magyaroknak túl kevés
– fogalmazott az ELTE Média- és Kommunikáció Tanszékének vezetője, Polyák Gábor. A nyugati országokban a médiavállalatok úgy érzik, korlátoznák ezzel a piacot, az állami szervek – például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) – szerint egy jól működő gyakorlatba kívánnak beavatkozni. Rámutatott: az elmúlt évtized történései alapján komoly szerepe van a magyar médiapiaci helyzetnek abban, hogy létrejött a javaslatcsomag. A jogász- és kommunikációs szakember az Index kérdésére, hogy mikor fogadhatják el a rendeletet, úgy fogalmazott: akár idén, vagy jövőre, a gépezet beindult, már számos fórumon megvitatták, de uniós politikai nyomásra még bármikor jegelhetik.
A szakértő emlékeztetett: az Európai Parlamentben habár 2011 óta napirenden van a kérdés, idáig nem találtak hatékony eszközt a médiaszabadságot sértő gyakorlatok ellen. Bár a kelet-európai államok, mint Lengyelország vagy Magyarország, rendre negatív példaként kerülnek említésre az ügyben, az olasz helyzettel sem tudtak mit kezdeni még Berlusconi idején – emelte ki előadásában Polyák Gábor.
A jogász- és kommunikációs szakember megemlítette azt az anomáliát, hogy szövegszerűen a magyar helyzet megfelel a jogszabályoknak, de az állami hirdetések területén szembetűnő a kiegyensúlyozatlanság. Egy jól működő médiapiacon ez mindössze 2-3 százalékot jelent, de a hazai viszonylatban az állam a legtöbb bevételt produkáló vállalatok reklámköltését is túlszárnyalja, a kormányközeli médiumokban pedig jóval nagyobb arányban szerepelnek.
Az, hogy az állam hirdet, nem kellene, hogy befolyásolja a tartalmakat, ami Magyarországon inkább politikai üzenet. Az elért közösség arányában, és nem rejtett médiafinanszírozási eszközként kellene elosztani a pénzt a különböző médiumok között
– hangsúlyozta. Az uniós rendelet szerint átlátható, nyílt, objektív irányelvek alapján kellene az állami hirdetéseket szétosztani, Polyák Gábor ehhez hozzátette, hogy ez már csak azért is nehezen értelmezhető hazánkban, mert nyilvánosan elérhető az állami hirdetésekre vonatkozó adatok, a transzparens érték inkább az elért közönségszám lenne. A szakértő szerint, azzal, hogy az uniós jogszabály erre nem tér ki, a helyzet nem igazán változik. „Tovább megyünk a szakadék felé” – értékelte.
Gálik Mihály médiakutató, a Budapesti Corvinus Egyetem professzor emeritusa szerint jogilag beépíthető lenne az állami hirdetések szabályozása, amit akkor lenne indokolt ellenőrizni, ha egy bizonyos költésszint felett van. Az egyetemi tanár előadásában kiemelte, hogy értesülése szerint az EMFA konzultációján Magyarországról csak az NMHH vett részt. Tavaly áprilisban nyilvánosságra hozott álláspontjukban üdvözölték az uniós kezdeményezést, de kifogásolták a tervezet piacra lépési mechanizmusokat, a közszolgálati médiát és az állami hirdetéseket érintő pontjait.
Álláspontjuk szerint A MÉDIARENDSZER JOGÁLLAMI HATÁSKÖR, EZÉRT AZ UNIÓS FELLÉPÉS SÉRTHETI A TAGÁLLAMOK SZUVERenITÁSÁT.
A médiakutató felsorolta az ezzel kapcsolatos további reakciókat, az európai lapkiadók és hírközlőtársaságok azon az egyöntetű véleményen voltak, miszerint a médiapolitika nemzeti hatáskörben van, és ott is kell, hogy maradjon. Ursula von der Leyen pedig 2022 őszén leszögezte: a média védelme egyúttal a demokrácia védelme, ezért az Európai Unióban szükség van olyan, a tagállamokra érvényes szabályozásra, amely védi ezt. Koltay András, az NMHH elnöke erről úgy vélekedett az MCC január végi konferenciáján: a sajtószabadság védelmére irányuló szabályozásokat illetően a szubszidiaritás elvét kellene figyelembe venni.
A szakértők az EMFA azon pontjára is kitértek, hogy a közösségi médiában a politikai hirdetéseket nem célozhatóként engedélyezné, Polyák Gábor szerint ezzel megint a nagyobb erőforrással rendelkezőknek kedveznek, Kovács Tibor pedig úgy reflektált, érdemes lenne ezt az uniós EP-hirdetésekre is érvényesíteni. A Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke végül úgy értékelte a médiaszabadság EU-s törvényi szabályozására irányuló törekvéseket, hogy legalább uniós vita szintjére emelik az egyes tagországok gyakorlatait.
(Borítókép: Kovács Tibor, dr. Polyák Gábor és dr. Gálik Mihály. Fotó: Karip Tímea / Index)