Öt év alatt kifejlesztettünk egy olyan eszközt, amellyel ötödére csökkenhet a keresztszalag-szakadások száma ─ mondta az Indexnek adott interjúban dr. Lacza Zsombor, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese.
A szakember beszámolt lapunknak
Mivel foglalkoznak a TF Sportmedicina Központjában?
Alapvetően a sérülések, műtétek utáni rehabilitációt támogatjuk, gyógytornászokkal, szakorvosi, tudományos háttérrel, hogy minél hamarabb visszatérhessenek a sporthoz a professzionális és a hobbiversenyzők egyaránt. A kezelést a rizikótényezők feltárásával kezdjük, kitérünk az életmódot, étrendet illető kérdésekre, méréseket végzünk műszereinkkel a rejtett szív- és érrendszeri problémák feltárására. A további sérülések elkerülésére a mozgásmintázati hibákat is feltárjuk, ennek megfelelően javasolunk ezt kompenzáló tevékenységeket. Egyénenként, állapottól függően eltérő, hogy milyen mértékű mozgásrehabilitációra van szükség, illetve milyen szintű teljesítmény elérése a cél. Egy élsportolónak a 95 százalék is kevés lehet, de egy 55 év körüli, hétköznapi feladatokat végző ember számára elég a 65 százalékot elérni. Sportágspecifikus erő- és állóképesség-fejlesztésre több szakember közreműködésével javaslatcsomagot állítunk össze.
Milyen problémákkal keresik fel a szakrendelőjüket? Van olyan, hogy valakinek állapotából adódóan egyáltalán nem ajánlott sportolni?
Jellemzően térd-, gerinc-, csípő-, ízületi panaszokkal fordulnak hozzánk, a mérések után besoroljuk a betegeket különböző kockázati csoportokba. Akiknek kimutatott, kezdődő gerincsérve van, vagy porckopása a nagyízületekben, csípőben, térdben, azok a közepes kockázati kategóriába tartoznak, ők már nem végezhetnek bármilyen sportot. A gerincproblémákkal küzdőknek a mellúszást hanyagolniuk kell, helyette a gyors- vagy hátúszás javasolt. Porckopás esetén sem kell elhagyni a kerékpározást, de úgy kell beállítani, hogy ne rontson jobban az állapoton. A magas kockázatúak száma alacsony, mindössze a hozzánk fordulók 10 százalékát teszik ki, akik fokozottabb felügyelet mellett szintén mozoghatnak. Bizonyos tevékenységek akár alkati eltérésekből adódóan is járhatnak sérülésekkel, fontos, hogy szakember, edző felügyelete mellett ezeket el lehet kerülni, az előzetes mérések szintén ezeket a rizikókat szűrik ki. Az Aktív Magyarországért program stratégiáját is olyan szakmai tanácsokkal támogatom a sporttudományi területen szerzett tapasztalataimmal, hogy mindenki számára sérülésmentes és pozitív élmény legyen a mozgás.
Hogy lehet előre kiszűrni a sérülés rizikóját?
Az egész kinetikus láncot nézzük, hogy feltárjuk, hol van a probléma; csípő, térd, boka, előláb – ha ebből egy nem jól működik, a többi kompenzálja, ezért hamar túlterhelődik. Kamerás rendszerrel, nyomásérzékelőkkel ezer fölötti alanyt vizsgáltunk, önkénteseket, sportolókat, az UTE sportakadémiájára is kiszálltunk.
Kiderült, hogy amikor valaki leugrik, lelép, futásnál előrelép, és eközben a térdízület befelé fordul, az jelentősen fokozza a porckopást, a szalagok terhelését. Öt év kutatás során kifejlesztettünk olyan eszközt, amely nagy biztonsággal meg tudja mérni a rizikót jelentő mozgásmintázati hibát.
Egy jó edzéstervvel ezt eredményesen lehet kompenzálni, ennek hosszú távú előnye pedig az lehet, hogy ötödére csökkenhet a keresztszalag-szakadások száma. Most bionikai szakemberekkel közösen azon dolgozunk, hogy a mozgásmintázat mesterséges intelligenciába való betáplálásával egy algoritmus kiszűrje az egészséges és a kóros tényezőket. A módszer általános használatával sok sportoló fejlődését pozitívan tudjuk befolyásolni, Magyarország pedig néhány év múlva előnyre tehet szert az élsportban, ha érdemben tudjuk csökkenteni a sportkarriert veszélyeztető térdszalagszakadások számát.
A Magyar Tudományos Akadémián is kiemelték, hogy az önök által kifejlesztett vérszérum-terápiát elsődlegesen a térdízületi gyulladásra fejlesztették ki. Kinél alkalmazzák a kezelést?
Az űrkutatáshoz vagy a Forma–1-hez hasonlóan az élsport is kiemelt terület, a teljesítmény növelésére szolgáló csúcstechnológiák, innovációk elsődleges fókusza, ami később bekerül a hétköznapi gyakorlatba. Kritikus kérdés, hogy annak a sportolónak, aki húsz évet erre tett fel az életéből, van-e még három éve. A túlterhelés miatt gyakran kialakulhat ízületi gyulladás, de előfordulhat korai porckopás is. A probléma megoldására fejlesztettük ki a saját mintából előállított vérszérumot. Ez egy doppingmentes biológiai készítmény, a térdízületekbe való befecskendezésével hatékonyan csökkenti a gyulladást, fájdalmat. A 3-5 alkalommal beadott injekció több héttel később fejti ki hatását, amivel az illető visszatérhet korábbi teljesítményéhez. Mivel a porckopás a kor előrehaladtával minden második embernél jelentkezik, a terápia a lakosság számára is fontos lehet. Ezt fejlesztettük tovább hiperakut szérummá, ami több donor előnyös faktorait tartalmazó, egy, a polcról levehető készítmény. A biológiai szérumoknál nehézséget okoz, hogy öt különböző szabályozási terület alá eshet, nem mindegy, hogy melyikbe sorolják, ugyanis a fejlesztési fázisok során ezeknek meg kell felelni.
A vérplazmával kapcsolatos másik, a gyakorlatba átültetett kutatásuk a fogpótlásoknál alkalmazható, állkapocscsont építésére alkalmas szérum. Mikor lesz ez a magyarok számára széles körben elérhető?
A győri szövetbank által fagyasztva szárított csontmintákból már több mint tízezret beültettek. Most azon dolgozunk, hogy magunk rendelkezzünk engedélyezett szövetbanki háttérrel. Úgy gondolom, hogy ez 2-3 hónapon belül megvalósulhat. Jellemzően műtétből hátramaradt, porrá őrölt combfejeket vontunk be szérumalbuminnal, ami csökkentette a szervezet idegentest-reakcióját. Ezzel 6-8 hónap alatt akár egy fél kisujjnyi állkapocscsonthiányt is képes önmaga felépíteni a szervezet. Kilenc év tudományos munka után sikerült ezt az eredményt elérni.
Miben változott az egyetem működése az alapítványi modellváltás miatt?
Az intézmény vezetésében ez nem jelentett változást, az alapítványi elnök a korábbi rektor prof. dr. h. c. Mocsai Lajos lett, prof. dr. Sterbenz Tamás, a korábbi általános rektorhelyettes pedig az egyetem rektora, az én tisztségemet ez nem érintette. Mindkettejükkel kiváló munkakapcsolatom van, Mocsai elnök úrnak köszönettel tartozom a bizalomért, ő invitált a TF-re, ahol kiváló kollégákkal dolgozom, Tamással pedig napi szinten is jól dolgozunk együtt, és komoly tervünk van a campuson. A képzési struktúra megújult, véget ért az az időszak, hogy ha valaki a TF-re megy, az testnevelő tanárként végez. A megváltozott igényekre szakterületi specifikációkkal reagáltunk, idén megújult sportmentáltréner, rekreáció, sportteljesítmény-elemző szakot indítottunk, összesen három alap-, három mesterképzésen, tizennégy szakirányú továbbképzésen és három tanárképzésen folyik az oktatás intézményünkben.
Ezzel a struktúrával kinyílik az út más egyetemek felé, a tervezett sportinnováció szakon is gazdasági, mérnöki, élettudományi ismereteket lehet majd elsajátítani.
Az általános sportszakember szak pedig majd azok számára kedvezhet, akik a sportot választják hivatásuknak, de még nem tudják, melyik terület érdekli igazán őket. Az alapítványi fenntartással több forráshoz juthatunk hozzá, ugyanakkor a sporttudományi elnevezésnek megfelelően több tudományos indikátort kell teljesítenünk. Tudományos és innovációs rektorhelyettesként az én feladatom, hogy segítsem az intézményt ebben.
A világ sporttudományi egyetemeinek sorában a TF hol helyezkedik el?
Összesen 460 ilyen fakultás létezik, a rangsor tekintetében most a 200–300. közötti helyet foglaljuk el, elsősorban angolszász, német és észak-európai intézmények vezetik a listát. A világ 100 legjobb sporttudományi egyeteme közé szeretnénk bejutni. Ehhez növelnünk kell tudományos aktivitásunkat, a publikációk száma érkezésem idején még évi 20 megjelenést jelentett, most már ötször annyi tanulmányt jelentetünk meg, az elnyert pályázatoknál is ilyen arányú a növekedés. A legnagyobb presztízsű tudományos folyóiratokban még növelnünk kell megjelenéseink számát, bár most vannak friss sikereink.
Milyen új tudományos eredményeket értek el?
Most fogadták el a sportolók szervezetében a mozgás hatására felszabaduló citokineket leíró tudományos publikációnkat a Sports című szaklapban. Megfigyeléseink során kiderült, hogy mivel szervezetükben ez a molekulacsalád aktívan jelen van, valószínűleg ezért estek át könnyebben a koronavírus-betegségen, de mivel nem volt keringő antitestjük, ezért újra és újra megfertőződtek. Egy szintén publikált másik, új felfedezésünk, hogy találtunk egy szérumváltozatot, ami serkenti a porcsejtek és őssejtek szaporodását, és erősen gyulladáscsökkentő. Most azon dolgozunk, hogy ezt lefordítsuk egy gyógyszergyártási standardra.
A sportinnovációk területén hogy állnak?
Legutóbb sportinnovációs pályázatot nyertünk, amivel reméljük, sikeres startupok elindítását fogjuk ösztönözni, amire a Startup University program iránti élénk – fél év alatt kétszáz fős – érdeklődésből látszik, hogy van igény. Az új rendszerben minden oktatónk idejének legalább 20 százalékát kutatásra fordítja, a tudományos aktivitás növekedésében az intézmény tanárainak, diákjainak egyaránt szerepe van. Más szakterületekkel, a Semmelweis Egyetemmel és az Óbudai Egyetemmel több projektben együttműködünk. Fontos, hogy ezeknek a hazai sportéletben legyen gyakorlati haszna, legújabban egyik TF-es kutatónk műegyetemi kutatókkal közösen 3D-s nyomtatással létrehozott egy olyan kajaklapátot, amellyel ugyanakkora felületnél erősebbet lehet húzni. Nagy reményeket fűzünk ennek sikerességéhez.
(Borítókép: Lacza Zsombor. Fotó: Németh Kata / Index)