Az államtitkár a pedagógusok bérrendezésével összefüggésben elmondta, hónapok óta zajlanak az egyeztetések az új pedagógus-életpályamodellről, és ezzel párhuzamosan folynak a tárgyalások az Európai Unióval a forrásokról. A magyar kormány saját erőből már végrehajtotta az emelés egy részét január elsejétől, a többihez szükség van az uniós finanszírozásra – mondta.

Ezután kifejtette, hogy a kormányzati cél és vállalás, hogy 2025-ig jelentős emeléssel a diplomás átlagbér 80 százalékáig nőjön a pedagógusok átlagbére, és ezt 2030-ig indexálja.

2030-ig ez több mint 5000 milliárd forintot igényel, ebből 844 milliárd forint az uniós forrás

– tette hozzá.

A pedagógusbérek emelésének nem feltétele az uniós támogatás – írta közös közleményében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

Szerintük Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára megtévesztően fogalmazott a tanárok béremeléséről.

„Normális esetben az Európai Uniótól ilyen célra támogatásokat egyetlen ország sem kap. Amiért az Európai Unió kivételt tett Magyarországgal, az a közoktatás és azon belül az e területen dolgozók nemzetközi statisztikákban is kiugróan rossz helyzete” – írták.

Vasárnap Novák Katalin a Sándor-palota előtt azt mondta, hogy szerinte is alacsony a pedagógusok bére, és azt meg kellene emelni, EU-s forrásoktól függetlenül is.

Már a közeljövőben döntés születhet az életpályamodellről 

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a május 11-én tartott Kormányinfón leszögezte, több mint tíz alkalommal került sor egyeztetésre a pedagógus-szakszervezetekkel. Valamiben egyetértenek, valamiben nem.

A kormány az életpályatörvénnyel kapcsolatban sok területen engedett, konszenzusos és vitás kérdések is vannak. A miniszter látja a konfliktus növelését célzó szándékot, de ma a pedagógus-életpályával kapcsolatos problémák leginkább bér jellegűek.

Maruzsa Zoltán kedden arról is beszélt, hogy reményei szerint a parlament még a tavaszi ülésszakon dönthet a pedagógus-életpályamodellről. „Ez azért is előnyös lenne, mert így a nyáron megtörténhetnének a változtatások, és a következő tanévet már az új szabályok alapján lehetne elkezdeni” – vélekedett az államtitkár.

A műsorban a vitatott kötelező óraszám is szóba került. Ezzel összefüggésben Maruzsa megjegyezte, hogy a kormány egyelőre ragaszkodik a 22-26 órás kerethez.

A szakszervezeti félelem az, hogy nem lesz elég pedagógus, pedig inkább csökkenteni kell a terheket. A kormányzat ebben partner, de először induljon el az új életpályamodell, mert akár lefelé is mozdulhat a terhelés. A fix óraszám van, akinek emelést jelentene, és ahol tudjuk biztosítani a munkaerőt, ott semmi akadálya nem lesz a 22 órának. Abban bízunk, ha ezek az intézkedések megvalósulnak, akkor jelentős vonzereje lesz a pályának, és akkor az óraterhelés is csökkenhet

– nyilatkozta a politikus.