Egyelőre még magyar nyelven sok hibás választ ad a technológia, de a rendszer folyamatosan fejlődik, a tel-avivi digitális kórház példája alapján hamarosan alkalmas lehet például kórlapkészítésre. Egy friss felmérés szerint pedig az internethasználó krónikus betegek zöme örömmel fogadja a mesterséges intelligencia által támogatott diagnózist és terápiajavaslatot – hangzott el a Digital Health Essential egészségügyi konferencián.
Tel Avivban a Sourasky Medical Centerben napi gyakorlat része a digitális innovációk alkalmazása: a betegfelvétel és elbocsátás is arcfelismerő rendszerrel történik, a műtökben használják a kiterjesztett virtuális valóságot, a 3D nyomtatást, a kórlapkészítést pedig mesterséges intelligenciával támogatják.
Az egészségügy elkövetkező időszakát egyértelműen a digitális fejlesztések fogják meghatározni, amik sok terhet vesznek le az orvosok válláról, és a beteg pontosabb diagnózissal hatékonyabb kezelésekhez juthat hozzá
– mondta az orvosi rendszerek üzemeltetéséért felelős igazgatóhelyettes, Esther Saiag, aki azt is elárulta, törekednek arra, hogy a jövőben virtuális kórházként képesek legyenek kiszolgálni a betegeket.
Egy 600 internethasználó krónikus beteg részvételével áprilisban végzett felmérés szerint a digitális technológiákat teljeskörűen használják legalább információszerzésre még a 70 év felettiek is. A kutatás is rámutatott, hogy általában 55 év felett jelentkeznek a panaszok, 65 év felett pedig már a túlnyomó többség valamilyen krónikus betegségben szenved. A magas vérnyomásos esetek a leggyakoribbak, amit a mozgásszervi, majd a gasztroenteorológiai problémák követnek, a diabétesz pedig negyedik helyen van a sorban.
Egészségügyi információk szerzésére 92 százalékuk használja az internetet, 86 százalékuk az egészségportálokról, 64 százalékuk a Facebookról tájékozódik ez ügyben, de a webpatikák, webshopok is egyre népszerűbbek körükben.
Okoseszközöket 62 százalékuk használ egészségügyi célból, a vérnyomás-pulzusmérők a legnépszerűbbek, de elsősorban inkább a gyógyszerbevétel időpontjára való emlékeztetőként alkalmazzák, csak 47 százalékuk maradt a hagyományos gyógyszeradagolóknál.
A telemedicináról a járvány után sem szoktak le, 18 százalék kapott már így diagnózist, 22 százalékuk a mai napig így konzultál háziorvosával, 62 százalékuk alkalmanként, de ha tehetik, inkább megjelennek a rendelőben.
A kutatás arra is rávilágított, hogy az új technológiák egészségügyi alkalmazását nem utasítják el.
A mesterséges intelligencia által támogatott diagnózist 12 százalék határozottan pozitívan fogadja, további 47 százalékuk inkább pozitívan.
Meglepő, de az orvos nélküli MI-alapú konzultációt csak 32 százalékuk utasította el, amihez a Szinapszisz Kft. felmérését bemutató ügyvezető igazgató, Kertész Balázs hozzátette: leginkább a diplomás férfiak voltak nyitottabbak az innovációkra. A válaszadók 25 százaléka választaná például műtéti eljárásra a robotsebészeti eszközök alkalmazását, és csak harmaduk ragaszkodna a hagyományos operációhoz.
A Szegedi Biológiai Kutatóközpont tesztelte a ChatGPT alkalmazhatóságát az egészségügyben. A technológia a kutatásokban, a programozásban, az oktatásban is hasznos lehet, ugyanakkor követ még el hibákat. „A rossz válaszai kifejezetten emberinek tűnnek” – emelte ki Patai Roland, a kutatóközpont munkatársa, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer inkább magyarul döcög, a nyelvi modellt még tanulja. Ugyanakkor kiderült, hogy a diagnosztikában igazán hasznos lehet.
A nehezen eldönthető esetek 40 százalékában jó megállapításra jutott a chatbot, a nagy mennyiségű betáplált orvosi tudásanyagból hatékonyabban és gyorsabban válogatta ki a releváns megoldásokat, mint egyes általános orvosok.
A rendszer ráadásul gyorsan tanul, a betáplált információhalmaz után, az emberrel való kommunikáció során is képes finomhangolni. Az idén márciusban bemutatott ChatGDP4-es modellek már képekből, hanganyagokból, videókból is képesek információt feldolgozni.
Idén januárban átment az Egyesült Államok orvosi engedélyvizsgáján, az USMLE-n.
A zárójelentések, a leletek megírásában segítség lehet, a képi leletezés kiértékelésére pedig a legújabb modell már alkalmas. Az elmúlt években kiemelkedő eredményeket elérő orvospatológia támogatásában is hasznos lehet az eszköz. A triázsolásban és a diagnosztikában pedig a gyors döntést igénylő, vagy jelentős zsúfoltságot felhalmozó területeken az emberi erőforrásokat is nagymértékben fel tudja szabadítani. „A betegfelvételezés és egyéb adminisztratív feladatokban is terhet vehet le az egészségügyben dolgozókról” – részletezte a technológiát vizsgáló kutató.
A konferencián az Egészséginformatikai Szolgáltató és Fejlesztő Központ (ESZFK) részéről elhangzott, hogy először az (EESZT) Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben azt kell fejleszteni, hogy a dokumentumok, leletek, anamnézis pdf-formátumban vannak feltöltve. Az ESZFK ügyvezetője, Tolnay Roland elmondta, hogy a rendszer jelenleg dedikált pulzoximéter, vérnyomás-, vércukormérő adatait képes befogadni, ezt bővíteni szeretnék az EKG-vel. A háziorvos a miniHis alkalmazáson keresztül hozzájuthat ezekhez a valós idejű betegadatokhoz. Egészségablak alkalmazás fejlesztésévvel pedig időpontfoglalás, leletek megjelenítésével, esedékes szűrővizsgálatokra való figyelmeztetési funkcióval bővítenék az egészségügyi digitális lehetőségeket a magyarok számára. Azt is szeretnék elérni, hogy ha valakinek a leleteiből kitűnik, hogy egyes betegség rizikója megnő, push üzenettel felhívják a figyelmet a mielőbbi szűrés elvégzésére.
A genetikai adatoknak a MI által generált kockázatbecslésnek ebben is szerepe lesz. Főleg a vezető halálokok tekintetében, a daganatos vagy kardiovaszkuláris betegségek visszaszorításában lehet ennek nagy jelentősége
– tette hozzá Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára.
Mint elhangzott, az ápolástámogatási rendszert szeretnék továbbfejleszteni, hogy a beteg QR-kódos karszalagjához rendelt, az ágya mellett rögzített valós idejű adatok távolról is követhetőek legyenek a szakorvos számára egy applikáción keresztül. Az e-beutalóhoz kötött EESZT-s online időpontfoglalás pedig közel 30 kórházban működik, amit terveik szerint országosan kiterjesztenének.
(Borítókép: Marcus Brandt / picture alliance / Getty Images)