A kormány hivatalosan ugyan nem erősítette meg, de a civilek jelentős része és az ellenzéki pártok képviselői attól tartanak, hogy akkumulátorgyár épül a Rába partján. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a város körül négyszáz hektáron készül a kormány ipari terület fejlesztésére. Az ellenzők helyi népszavazást akarnak a kérdésről, két kérdésük közül az egyiket végül elfogadta a választási bizottság, de a fideszes városvezetés panasszal élt, jelenleg az Alkotmánybíróságnál áll az ügy. Ha a kérdés zöld utat kap, országos precedenst teremthet, és a győriek dönthetnek majd először arról, épüljön-e akkumulátorgyár a városukban.
„Győrben nem csak akkumulátor-, hanem fegyvergyárat se szeretnék látni. Egyetlen olyan üzemet sem, ami veszélybe sodorhatja a győrieket. Ezért a tiltakozásunk leginkább a veszélyes üzemek ellen szól. A helyi népszavazási kérdés ugyan bonyolultan hangozhat az értékes termőföldek kisajátításáról, de mi azt szeretnénk, ha nem épülnének veszélyes üzemek, ezt mindenki érti. Jelenleg a népszavazás az egyetlen módja annak, hogy a helyiek elmondhassák a véleményüket” – mondta az Indexnek Pollreisz Balázs, győri szocialista önkormányzati képviselő.
A politikus két népszavazási kérdést nyújtott be a választási bizottságnak:
A helyi választási bizottság első körben mind a két kérdést elutasította, mondván az akkumulátorgyár építésére vonatkozó kérdés több szempont szerint sem egyértelmű, és a feltett kérdésnek helyi népszavazás esetében egyébként is helyi ügyekre kell vonatkoznia. Az, hogy épüljön-e akkumulátorgyár Győrben, országos jelentőségű a választási bizottság szemében. Az elutasítás után Pollreisz és jogi csapata kifogással élt a bizottságnál, így sikerült elérniük, hogy a második kérdés zöld utat kapjon, már a népszavazáshoz szükséges aláírások összegyűjtésére készültek, de még mindig nem tudnak pontot tenni a jogi hercehurca végére. A kérdés átengedése után két esetben is panasszal éltek, az Alkotmánybíróságnak pedig harminc napja van dönteni az ügyről, hogy megvalósul-e végül a helyi népszavazás, még mindig erősen kétséges.
A törvényszék tehát hitelesítette a kérdést, emiatt az érintettek alkotmányjogi panasszal élhettek. Tudomásom szerint két alkotmányjogi panasz érkezett a győri törvényszékhez, amit az Alkotmánybírósághoz továbbítottak. Teljesen véletlenül pontosan ugyanaz az ügyvéd írta mind a kettőt, és szó szerint megegyeznek. Úgy hallottam, hogy a beadványok alapján a fideszes vezetésű önkormányzat fellebbezett, és egy olyan cég, amelynek papírforma szerint semmi köze az egészhez. Legalábbis furcsa, miként érintettek az ügyben
– mondta Pollreisz. Az önkormányzati képviselő szerint a cég elnevezése alapján (Győri Nemzetközi Ipari Kft.) mindenki számára logikus, hogy panaszt tettek az átengedett kérdés miatt, de Győrben jelenleg egyetlen konkrét fejlesztéshez sincs köze a vállalatnak, mert egy másik cégen keresztül tevékenykednek a megyeszékhelyen. „Az önkormányzat az ipari célokra kisajátított termőföldeket nem ennek a vállalatnak adja át, hanem a Győri Projekt Management Kft.-nek, ezért sem értem, mi a jogállásuk ebben az ügyben” – tette hozzá a szocialista politikus.
Az Orbán-kormány egy 400 hektáros ipar park fejlesztésére készül a győri önkormányzattal karöltve. A fejlesztés elsősorban a győrszentiváni városrész körüli szántóföldeket érintené. „Ezek a szántóföldek kiváló minőségűek, az átlagosnál magasabb aranykorona értékűek” – mondta az MSZP politikusa. A terv szerint ezeket a szántóföldeket minősítenék át Gipz besorolású ipari területté. A jövőre nézve ez azt jelentené, hogy a területen a környezetre különösen veszélyes (például tűzveszéllyel fenyegető gyár, fertőzésveszéllyel fenyegető állati hulladékkezelő) tevékenység is végezhetővé válna. A gyártelep ötletét hallva a civilek öt nap alatt csaknem hatezer aláírást gyűjtöttek az ipari park bővítése ellen.
Ekkor szólta el magát a megyei ipari kamara elnöke, hogy a Volkswagen-csoport Győrben akar akkumulátorgyárat építeni
– fogalmazott lapunknak Pollreisz Balázs. A szocialista politikus szerint, ha az Alkotmánybíróság is zöld utat ad a népszavazási kérdésnek, tehát elkezdhetik az aláírásgyűjtést, akkor huszonötezer aláírásra lesz szükségük a népszavazáshoz.
Pollreisz a harmincezret célozta meg, miközben a kampányt az összes ellenzéki párt, a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal és helyi civil szervezetekkel kiegészülve támogatja. Pollreisz elárulta, hogy az MSZP saját forrásból kampányolna, ha végül népszavazást tartanak.
A fideszes többségű város vezetősége szerint 1 milliárd forintba kerülne a népszavazás lebonyolítása, a baloldali képviselő szerint ennél sokkal szerényebb összegbe kerülne a referendum.
A kormánypárt részéről egyelőre senki sem erősítette meg, hogy akkumulátorgyár épül majd a folyók városában. A helyiek egy része pedig arra gyanakszik, hogy a kormány nem titkolt, országos fejlesztési terveivel összhangban fegyvergyár épülhet az új ipari területen.
„Az LMP a civilekkel közösen tüntetett a győri városháza előtt. Dézsi Csaba András fideszes polgármester ezzel egy időben azt mondta, hogy szó sincs akkumulátorgyárról, de ugye Papp László debreceni, szintén fideszes városvezető is azt mondta, hogy nem lesz több akkumulátorgyár Debrecenben, erre épp most jelentette be a kormány, hogy újabb akkugyár épül a városban” – mondta Gál József, a párt szóvivője az Indexnek. Gál a zöld párt álláspontját ismertetve kiemelte: ha lesz is népszavazás a második kérdés alapján Győrben, csupán „felemás” megoldásnak tartanák, mert jogi értelemben megkerülhető a döntés és zavartalanul épülhetne akkumulátorgyár a megyeszékhelyen.
Van egy szimbolikus jelentősége annak, ha rengeteg aláírás összejön, akkor talán meghátrál a kormánypárti városvezetés, de nemcsak Győrben, hanem más településeken is. Mi azt gondoljuk, hogy csak egy országos népszavazás tehet pontot az akkumulátorgyarmatosítás végére. Mi két kérdést adtunk be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Az egyiket elutasították, a döntést megtámadtuk a Kúriánál, most várjuk a döntést. A másik kérdésünkről pedig még nem sikerült döntenie a választási bizottságnak, ebben az esetben is várnunk kell
– mondta Gál József, aki szerint az LMP számára az akkumulátorgyárak ügyében a civilek szava dönt, ha ők úgy döntenek, a párt teljes mellszélességgel melléjük áll, és segít a győrieknek aláírást gyűjteni. „Felháborodtak és felmerült a kétség a helyiekben, hogy akkumulátorgyár épülhet Győrben? A legkorrektebb dolog az lett volna Dézsi Csaba András részéről, ha népszavazást ír ki, és megkérdezi őket, hogy akarják-e ezt vagy sem. Ezt kellett volna tenni másutt is szerintünk” – tette hozzá az LMP szóvivője.
A Párbeszéd-Zöldek lapunknak nyilatkozva kiemelte, hogy minden eszközzel készek segíteni az aláírásgyűjtést abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság zöld lámpát ad a kezdeményezésnek. A párt szerint a fideszes városvezetés elhallgattatja a tiltakozó hangokat ahelyett, hogy bevonná a döntésbe a helyieket.
Várjuk az Alkotmánybíróság döntését, ha zöld lámpát kap a kezdeményezés – ami precedens értékű lehet, az országos politikában pedig nagy jelentőségű –, akkor elkezdődhet az aláírásgyűjtés, amelyet a Párbeszéd-Zöldek minden eszközzel segíteni fog
– közölte a párt az Index megkeresésére.
Hónapok óta tartó közéleti vitát váltott ki, hogy a CATL Debrecenben létesít akkumulátorgyárat. Szijjártó Péter még pekingi látogatása előtt jelentette be, hogy nem ez lesz az első és egyben utolsó beruházás a városban, hiszen mintegy 400 milliárd forintos beruházással a hajdúsági városban építi fel első európai üzemét a világ kilencedik legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója is, a kínai Eve Power.
„Ennek köszönhetően több mint ezer új munkahely jön létre” – mondta Debrecenben a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azt mondta, hogy a vállalat a BMW kérésére érkezett, hogy ellássa új generációs, hengeres akkumulátorcellákkal magyarországi gyárát. Az állam a 400 milliárd forintos projekthez 14 milliárd forint támogatást biztosít, így segítve több mint ezer új munkahely létrehozását.
A tárcavezető a beruházás bejelentésekor közölte, hogy a környezetbarát beruházás vízigényének 95 százalékát tisztított szennyvízből és felszíni vízből biztosítják, ráadásul a cég a technológiai szennyvíz egy részét már a helyszínen újrahasznosítja majd. Közölte azt is, hogy a kormány újabb jelentős fejlesztéseket fog finanszírozni a városban, például 108 milliárd forint értékben korszerűsítik a víziközmű-rendszert, azaz a vízellátást és a szennyvízelvezetést.
Kerestük az ügyben a győri önkormányzatot, amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
(Borítókép: Akkumulátorgyár építése ellen tüntetők Debrecenben 2023. február 4-én. Fotó: Kisbenedek Attila / AFP)