Idén is alig jelentkeztek a tanárképzésekre. A helyzet a természettudományos tantárgyak esetében a legelkeserítőbb, miközben az oktatásnak hatalmas szüksége lenne az utánpótlásra.
3357 fő – ennyien jelentkeztek idén valamilyen osztatlan tanári képzésre. A tanárképzések tehát idén sem kerültek be a felvételi 10 legnépszerűbb szakjának listájába, pedig 126 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba.
Vannak szakok, amiknél egy kicsit jobb a helyzet, míg a természettudományos tárgyak esetében aggasztóak az előrejelzések – írja az Eduline oktatási portál.
A legtöbben idén is az ország legnagyobb tanárképzőjének is nevezett Eötvös Loránd Tudományegyetem valamelyik képzésére jelentkeztek.
A felvi.hu által kiadott számok alapján összesen 1336-an, beleértve azokat is, akik nem az első helyen jelölték meg az általuk kiválasztott tanárképzést vagy tanárképzéseket.
A statisztikák szerint a legtöbben angoltanárok szeretnének lenni valamilyen más szakkal párosítva azt; ilyen képzést az ELTE-n 607-en jelöltek meg a felvételi sorrendjük valahányadik helyén.
A helyzet a természettudományos tantárgyak és szakpárok esetében a legnehezebb. 35 jelentkező közül mindössze hárman jelölték meg első helyen, hogy biológia–kémia szakos tanárok lennének, 14 felvételizőből pedig csak ketten lennének mindenféleképpen – ha más szakra nem veszik fel őket – biológia–matematika szakos pedagógusok, míg fizikával az első helyes jelentkezők közül senki sem párosítaná ezt a természettudományos tárgyat.
A kormány oktatáspolitikája ellen hosszú hónapok óta tiltakoznak a pedagógusok és szakszervezeteik. A tiltakozásokhoz gyakran csatlakoznak középiskolás diákok, akik különböző módon fejezték ki kiállásukat tanáraik mellett.
A pedagógustüntetések központi témái közé tartozik az alacsony pedagógusbérek és pedagógushiány, illetve a Nemzeti Alaptantervvel szemben is fogalmaztak meg kifogásokat.