Három impozáns épülettömb (melyek a földszinten összekapcsolódnak), 78 lakás és 155 gépkocsit befogadni képes mélygarázs. Az átlagos magasság 12 méter, de van, ahol 19 méter magas. Ilyen lakóparkot álmodott a XII. kerületi Konkoly-Thege Miklós út 19/b szám alá, a gyermekvasút csillebérci szomszédságába a beruházó Omega 99 Ingatlanforgalmazó Kft.

A Pest-megyei Kormányhivatalhoz benyújtott, a beruházó által készített környezeti hatásvizsgálati tanulmány szerint nincs itt semmi látnivaló, azaz semmilyen probléma nincs természetvédelmi területen az új lakófunkció kialakításával. 

A Kormányhivatal ezt másképp látta, ezért a szükséges engedélyek kiadása előtt közmeghallgatást hívott össze. Ezen a fejlesztőt képviselő mérnöki iroda a terveket az érintetteknek is bemutatta. A Kormányhivatal a közeljövőben összegezi az erre adott lakossági észrevételeket. 

„Miért lesz ez jó nekünk?”

A Városmajori Gimnázium dísztermébe, hétköznap délelőtt 10 órára összehívott esemény időpontja arra utalt, hogy a kötelezően előírt nyilvánosságnál nem akartak nagyobb teret adni a tervezett beruházással szemben megfogalmazott véleményeknek. Így is megjelent azonban 40-50 érintett, miközben az önkormányzat részéről senki sem.

Arató Zsolt az önkormányzat sajtófőnöke ezzel kapcsolatban azt közölte az Indexel, hogy a közmeghallgatást a kormányhivatal szervezte, arra az önkormányzat nem kapott meghívást, és vélhetően nem udvariatlanságból vagy figyelmetlenségből, hanem mert az önkormányzatnak ebben az ügyben nincs hatásköre. Azt is megjegyezte, hogy az önkormányzat nem adott ki fakivágási engedélyt, hatásköre a kormányhivatalnak van, az önkormányzatnak nincs. Bár megjelentek ezzel ellentétes nyilatkozatok a közelmúltban, azok nem felelnek meg a valóságnak.

Pedig a kerületi szabályozási terv megengedő alakításával nagy szerepet vállalt abban, hogy számos, a környéket túlterhelő lakóparkfejlesztés indulhatott. Épül egy több mint 100 lakásos lakópark a Svábhegyi Szanatórium helyén 200 autóparkolóval; egy másik a Sunlight Hotel helyén, az Eötvös úton; egy harmadik pedig a Hangya utca környékén. Ezeknek, és a most tervezett Konkoly-Thege úti lakóparknak környezeti és közlekedésre gyakorolt hatásait együttesen kellene vizsgálni – jegyezte meg az egyik hozzászóló, feltéve a kérdést: 

Miért lesz ez jó nekünk? Miért lesz jó, hogy több autót kell elviselni?

A területen évtizedekkel korábban egy KISZ-óvoda működött, a prezentáció szerint mintegy 700 gyermekről gondoskodtak ezen a helyen. A földszintes panelépületet már régen lebontották. A beruházó érvelése szerint ennek a helyére, az úgynevezett roncsterületre akarnak most építeni. A valóság azonban az, hogy annak a helyére is – mint azt Novák István, az Élhető Hegyvidékért Egyesület képviselője megjegyezte –, hozzátéve, hogy az egykori és jelenlegi közlekedés, illetve a várható környezetterhelés nem vethető össze.

Bár a beruházói hatásvizsgálat szerint a környék közösségi közlekedése jó (még a Gyermekvasutat is beleszámolták) így az új beköltözők döntő többsége szerintük a közösségi közlekedést használja majd. Ez a több száz millió forintos lakásokat megvásárolni tudó felső középosztály esetében nem túl életszerű, a kialakított parkolókapacitás sem erre utal. A Konkoly-Thege úton a járda egy méter széles, nincs zebra, gyalog nagyon nehezen megközelíthető a szóban forgó ingatlan. Közelebb áll tehát a valósághoz, hogy a reggeli és délutáni csúcsidőben is minimum 120 autónyi többletterhelés jelenik majd meg az Istenhegyi úton, miközben az már most is teljesen bedugul az említett időszakokban. Az önkormányzat egyébként a Normafánál a nagy, fizetős parkoló megépítését épp azzal indokolta, hogy a hegyen csökkenteni kell a feláramló személyautó-forgalmat. 

A jelenlévők közül többen is szóvá tették, hogy az óvodába sohasem járt a beruházó által hivatkozott 700 gyerek, összesen három csoport működött az egykori épületben, így erős csúsztatás az akkori és a mostani létszám alapján azt állítani, hogy érdemben nem nő a területhasználók száma.

Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a Normafa esetében, amikor az volt a mondás, hogy a területet csak úgy lehet rendbe hozni, ha teleépítjük. Mintha lenne egy romos, földszintes házam, amire azt mondanák, hogy csak úgy lehet kikupálni, ha még öt szintet ráépítenek. A kérdést tehát nem lehet úgy feltenni, hogy a terület vagy a mostani, roncsolt állapot marad vagy a lakópark.

– mondta az  Élhető Hegyvidékért Egyesület jogi szakértője.  Arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházó által készített környezeti hatásvizsgálati tanulmány több helyen vitába száll a Duna-Ipoly Nemzeti Park kiadott állásfoglalásával, súlyos szakmai tévedésnek tételezve egyes megállapításait. A Nemzeti Park anyaga például úgy fogalmaz: „a beruházás a korábbi, közösségi célt szolgáló használathoz képest intenzívebb emberi jelenlétet okoz a védett természeti területen. A tervezett beépítés nem alkalmazkodik a környező, kis intenzitású, közösségi célú intézményi beépítésekhez. A Budai Tájvédelmi Körzet területén, ilyen nagyságrendű, magáncélt szolgáló beépítés nem található."

A tervező anyaga szerint viszont teljesen mindegy, hogy közösségi  vagy magáncélt szolgáló beépítésről van-e szó. A környezetvédő jogász itt arra emlékeztetett, hogy épp a XII. kerület Zöld Irodájának határozata állapította meg a Korányi Kórház bővítése kapcsán, ahol több mint 300 fa kivágására kértek engedélyt, hogy mi a különbség: a környezet használata szempontjából valóban nincs különbség, de abban nagyon nagy különbség van, hogy – a közérdeket szem előtt tartva – megengedik-e ezt a használatot. 

Még 2019-ben ugyanerre a területre az ingatlan tulajdonosa egy kilencemeletes lakóépületre adott be engedélykérelmet, azt azonban az illetékes kormányhivatal akkor elutasította. Most a közmeghallgatáson bemutatott tervek, szakértői állásfoglalások és a lakossági észrevételek fényében újra az engedélyező hatóság térfelén pattog a labda.

(Borítókép: A tervezett beépítés látványterve. Fotó: Gábor & Svejkovszky Építésziroda)