Miközben a héten megkezdődött az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügyének, a Schadl–Völner-pernek a bírósági tárgyalása, amelynek két fővádlottja a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lemondott elnöke és az igazságügyi tárca korábbi államtitkára, az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozatában visszamenőleges hatállyal megsemmisített egy bírósági végrehajtókat érintő szabályozást. Az alkotmánybírák osztották az indítványozó végrehajtó álláspontját: olyan rendelkezések alapján kötelezték a szolgálat átadására, amelyre az igazságügyi miniszternek nem volt törvényi felhatalmazása.
2022 augusztusában egy nevének elhallgatását kérő önálló bírósági végrehajtó alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz. A több mint huszonhét éve végrehajtóként dolgozó panaszos illetékességi területét kiterjesztették egy másik székhelyű, önálló bírósági végrehajtói állás illetékességi területére, egészen az álláshely betöltéséig. Amikor 2017-ben az álláshelyet betöltötték, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar kötelezte a panaszost az összes ügy és a hozzá kapcsolódó pénzösszegek, nyilvántartások és adathordozók átadására, ami az indítványozó bírósági végrehajtó szerint meg is történt.
Mégis fegyelmi eljárást is indítottak ellene, amelynek végén, 2020-ban elrendelték a hivatalból való felfüggesztését.
Ezt követően a végrehajtói kar felszólította a panaszost szolgálatának átadására állandó helyettesének. Bár a Fegyelmi Bíróság a hivatalból való felfüggesztést megszüntette, a helyettesítést azonban nem, mert időközben az igazságügyi államtitkár az indítványozó végrehajtói szolgálata megszűnéséről határozott. A pórul járt bírósági végrehajtó a határozattal szemben közigazgatási pert indított, amelynek végén kimondták a végrehajtói jogállása visszaállítását. Az állandó helyettesítés megszüntetésével a panaszos az elszállított végrehajtási iratokat nem tudta felelősen átvenni, amelyet a kar távollétnek minősített, és megállapította a végrehajtói szolgálat szünetelését, és állandó helyettest rendelt ki.
Az indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezések Alaptörvény-ellenesek.
Azok alapján úgy kötelezték a végrehajtói szolgálat átadására szünetelés esetén, hogy arra az igazságügyi miniszternek nem volt a törvény szerinti felhatalmazása.
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsa (előadó alkotmánybíró Handó Tünde) Alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 38/2022. (IX. 30.) SZTFH rendelet 6. §-át. A megsemmisített rendelkezés visszamenőlegesen, 2022. október 1-jén veszti hatályát. Megállapította továbbá, hogy a bírósági végrehajtó állandó helyettes általi helyettesítésével és a végrehajtói szolgálat átadásával, átvételével összefüggő elszámolás, ügyvitel, valamint ügykezelés részletszabályairól szóló 16/2022. (VI. 30.) IM rendelet 2022. július 1-je és 2022. szeptember 30-a között hatályban volt 6. §-a, valamint 8. §-ának „azzal, hogy a 6. §-t a hatálybalépése napján fennálló állandó helyettesítések esetén is alkalmazni kell” szövegrésze szintén Alaptörvény-ellenes volt, ezért azok 2022. július 1-jétől nem alkalmazhatók.
Az alkotmánybírák a határozat indoklásában kifejtették, hogy a végrehajtói szolgálat és a végrehajtó iroda működésének alapvető szabályait jelenleg is törvény tartalmazza. A végrehajtási törvény szól az állandó helyettesítés eseteiről, a szolgálat szünetelése okairól, a helyettesített végrehajtó irodájának a működéséről.
Vagyis a jogalkotó ezeket a kérdéseket törvényben tartotta szükségesnek szabályozni.
A törvényi rendelkezések értelmében az állandó helyettesítés fogalmilag átmeneti állapotot jelent, amelyek egy része oly módon szűnik meg, hogy a helyettesített végrehajtó visszatér a végrehajtói irodájába, vagyis a foglalkozásába.