A közhiedelmekkel ellentétben még négyéves kor alatti gyermekről is teljes körűen tud gondoskodni az édesapja – hangzott el a váltott nevelésről tartott Figyeljetek Rám! című konferencián. Az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület gyermekpszichológusokat, gyermekvédelemmel foglalkozó jogászokat, mediátorokat, családsegítő szakembereket kért fel, hogy beszéljenek a váltott gondoskodás hazai és nemzetközi tapasztalatairól.
A váltott gondoskodás olyan nevelési forma, amelyben az érintett gyermekeket felváltva nevelik a szülők közel egyenlő időben, külön háztartásban. Ezt nemzetközi szinten az Egyesült Államokban, Kanadában, Ausztráliában, Svédországban, Szlovákiában, az Egyesült Királyságban és tavaly óta Magyarországon is alkalmazzák. Hazánkban az erről szóló jogszabály 2022 januárjától lépett életbe, sokan mégsem ismerik a válás utáni gyermekelhelyezésnek ezt a formáját. Monostori Judit demográfus kiemelte, a külön élő szülők 40 százaléka így neveli gyermekét Svédországban és Belgiumban, de Norvégiában is 25 százalék ez az arányszám.
„Tapasztalataink szerint a férfiak kevésbé vannak tisztában a jogaikkal a válóperek előtt, annál is inkább, mert a válókereseteket 74 százalékban a nők nyújtják be itthon” – mondta az Indexnek az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület titkára, Jaczó András. A váltott gondoskodást ugyanakkor a bíróság már kérés nélkül is megítélheti, ha úgy értékelik, hogy ez a gyermek számára a legelőnyösebb elhelyezési forma – ezt erősítették meg törvényszéki jogászok a konferencián elhangzott előadásukban. Mint Jaczó András fogalmazott: az egyesület megalapítása, azaz 2015. óta céljuk, hogy változtassanak a gyermekelhelyezések apák számára hátrányos gyakorlatán. Az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott Családjogi Civil Munkacsoportba meghívást kaptak, ami alapján úgy érzik, hogy indítványaik meghallgatásra találtak.
„Legutóbbi konferenciánkra családokkal foglalkozó szakembereket hívtunk annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet:
a váltott gondoskodás mind a szülők, mind a gyerekek számára előnyt jelentő elhelyezési forma, és reméljük, munkájukkal elősegítik, hogy hazánkban is egyre több ilyen gyakorlat legyen
– mondta Szaniszló Csaba, az egyesület elnöke. Mint fogalmazott, egyre több válófélben lévőtől kaptak az utóbbi időben kérdéseket az elhelyezési forma kapcsán. „A gyermek egy életre szóló sérülést szerezhet, ha nincs megfelelően kezelve a szülők különválása. A szülőtársként való békés együttműködés az egész család érdeke. A mi célunk, hogy a kétszülős modell akkor is fennmaradjon, ha a házasság már nem megmenthető” – tette hozzá.
Néhány évvel ezelőtt, az MDPI által publikált tanulmány különböző életkörülmények között élő iskolások mentális egészségét vizsgálta a szülők elszakadása után. A felmérés a Dán Nemzeti Születési Kohorsz 31 519 gyermekét foglalta magába, akiket 11 éves koruktól követtek nyomon 2010 és 2014 között. A gyermekek mentális egészségét a Strength and Difficulties Questionnaire (Képességek és Nehézségek Kérdőív – SDQ) jelentésével mérték.
A kutatásból kiderült, hogy azok a gyerekek, akiket váltott gondoskodásban neveltek, kevesebb mentális problémával küzdöttek, mint azok, akik főleg az egyik szülővel éltek a különválás után.
Az egyszülős lánygyermekeknél nagyobb arányban fordult elő alvászavar, fejfájás és szorongásos tünetek. Egy közel 150 ezer gyerekből álló mintán alapuló svéd tanulmányból kiderült, hogy a normál (teljes) család után a váltott gondoskodás esetén van a legkevesebb pszichoszomatikus problémája a gyerekeknek. A kutatási eredmények szerint a szülő-gyermek kapcsolattal való elégedettség összefüggésben van a gyermekek pszichoszomatikus állapotával – emelte ki előadásában Léder László Pro Familiis-díjas „apa és férfi pszichológus”, író, a Csendes Apa-forradalom című könyv szerzője, aki a témában rendszeresen publikál szakfolyóiratokban.
A szakember azt is elárulta, hogy a GYES-be besegített feleségének, mivel akkor az ő munkája kevésbé engedte meg a csecsemőgondozás miatti távolmaradást. Mint fogalmazott, a bekészített tejjel a táplálás is megoldható volt, ő pedig különösen élvezte ezt az időszakot, szorosabb kötődés is alakult ki közte és gyermeke között. A skandináv országokban ez nem ritka, a svédeknél a családok negyedénél a férfi marad otthon a gyerekkel a kezdeti időszakban, ugyanakkor hazánkban is van erre lehetőség. Kiemelte: a kutatások szerint a 0–4 év közötti gyermekekre kimondottan pozitív hatással van az apával kettesben töltött idő, ez az apává válás hormonális és idegrendszeri változását is elősegíti.
Nem evidencia, hogy hároméves korig csak a nő tud gondoskodni a gyerekről
– erősítette meg Szántó Eszter családsegítő mediátor saját tapasztalataira alapozva. Mint mondta, sokkal jobb azon szülők kapcsolata, ahol a férfi is kivette a részét már a pelenkázásból vagy a gyermekfürdetésből is.
Érdekes összefüggés látszik a családon belüli erőszak és a váltott gondoskodás kapcsán az IZA – Institute of Labor Economics – tanulmánya alapján. Spanyolországban az új szabály hatályba lépése következtében a családon belüli és párkapcsolati erőszak jelentős csökkenése következett be azoknál a pároknál, ahol az anya nagyobb valószínűséggel kapta meg a kizárólagos felügyeleti jogot a szabály változtatása előtt.
Bizonyítékot találtak arra is, hogy a szabály életbelépése előtt az anyák több rendőrségi feljelentést tettek állítólagos párkapcsolati erőszak miatt, és ezek az ügyek nagy arányban végződnek felmentéssel a bíróságokon.
A tanulmány szerint azok az anyák akik kizárólagos felügyeleti jogot szerettek volna elérni, azt a stratégiai magatartást választották, hogy valótan erőszakkal vádolják a másik felet a céljaik elérése érdekében.
Jaczó András lapunknak elmondta, hogy a hozzájuk fordulók 40 százalékánál ilyen módon próbálták az adott szülőtől megvonni a felügyeleti jogot, végül a törvényszék bebizonyította, hogy valótlan állításokról van szó.
Statisztikák pedig azt mutatják, hogy az apa nélkül felnövő gyereknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki viselkedészavarok, érzelmi problémák, megnő a kriminalizáció kockázata
– fejtette ki az Apák az Igazságért Közhasznú Egyesület titkára. Hozzátette: az Országos Kriminológiai Intézet korábbi konferenciánkon bemutatott kutatása is ezt támasztotta alá. Kiderült, hogy az apával való rossz kapcsolat vagy a pozitív férfimodell hiánya szignifikáns összefüggést mutatott a deviáns cselekedetekkel. A bűnelkövetők többsége egyszülős családban nevelkedett, mivel az apa elhagyta őket, vagy meghalt, vagy börtönben volt.
Szavai szerint, szervezetüknek 300 tagja van, nemcsak gyermekeiktől különélő édesapáknak, hanem édesanyáknak sőt nagyszülőknek is segítenek családjogi problémákban, támogató szakembereik tanácsadásaikban pedig a gyermekek érdekeit és mindkét szülő iránti igényét tartják szem előtt.
Jaczó András arról is beszélt, hogy az is gyakori jelenség, mikor a gyerekkel más helyre költözik a bontóper előtt a szülő, elzárva a másiktól a kapcsolattartás lehetőségét. „Ezt követően a bíróságon arra hivatkozik a kizárólagos felügyeleti jog megszerzése érdekében, hogy vele több időt töltött a gyermek. Ebben az esetben bírósághoz kell fordulni, de a döntésig évek is eltelhetnek” – hangsúlyozta az egyesület képviselője.
Az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa, Wopera Zsuzsa jogász kiemelte, hogy Magyarország 1991-ben ratifikálta az ENSZ gyermekjogi egyezményét, az elmúlt 10-12 gyerekjogi szemlélet markánsan jelen van itthon, a 2022. januári váltott elhelyezéssel hozott jogszabállyal a szülők lehetőséget kaptak a nevelés időarányosan egyenlő megosztására, de a bírósági döntések még mindig csak arra vonatkoznak, hogy melyik fél alkalmasabb a gyermeknevelésre.
Szemléletváltozásra lenne szükség egymással harcoló jogkeresők és jogalkotók részéről, ugyanis a gyerek nem eszköz, hanem a folyamat aktív szereplője
– húzta alá. Kovács Eszter családjogi szakjogász azzal folytatta, hogy a döntéseket hozó szakemberek nem látnak bele a családok valós élethelyzetébe, mivel nem laknak velük. Gyakran hangfelvételekkel, videókkal próbálják lejáratni a másikat, és a gyermeket ellenük hangolni. A legtöbb esetben pedig a szülők alkalmasak a felügyeletre.
A gyermekekben a játszmákba történő bevonással bizalomvesztés alakulhat ki, és pszichés, szorongásos tünetek jelentkezhetnek náluk
– hívta fel a figyelmet.
Deliága Éva gyermekpszichológus szerint rossz felfogás, ha a szülők Szent Grálként tekintenek a gyerekre. „Közös együttműködés, higgadt, civilizált hangnemben fokozza a gyermek biztonságérzetét. Az ilyen gyerekeken fel sem tűnik, hogy elváltak a szülei, az apa ugyanúgy megy értük az iskolába, óvodába” – állapította meg.
(Borítókép: Robert Alexander / Getty Images)