A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára az MCC Egészségfejlesztési konferenciáján beszélt a népegészségügyi programról, amit az elkövetkezendő időszakban terveznek megvalósítani Magyarországon. Takács Péter szerint a prevencióban a praxisközösségeknek a kompetenciabővítésekkel kiemelt jelentősége lesz.
„Az egészségügy nem betegségügy. A posztszocialista országok hozzáállása túlságosan kórházközpontú, miszerint csak akkor lépünk be valaki életébe, mikor már betegségről van szó. A megelőzésre a jövőben jóval nagyobb hangsúlyt szeretnénk fektetni, amivel növelhetjük a születéskor várható élettartamot és az egészségben eltöltött évek számát. A népegészségügy Magyarország jövője”– emelte ki Mathias Corvinus Collegium Egészségfejlesztési konferenciáját megnyitó beszédében Takács Péter.
Az egészségügyi államtitkár hozzátette: korábban nem a prevencióalapú szemléleten volt a hangsúly, ezen most több ponton változtatni szeretnének. Mint fogalmazott, az egészségtudatos szemlélet kialakítását gyerekkorban kell kezdeni, aminek érdekében az iskolai étkeztetés, a menzák és a büfék kínálatának megreformálásával, a gyümölcsprogram és a mindennapos testnevelés bevezetésével már lépett a kormány.
Ezek csak jogszabályok, az életmód megváltoztatásához az egyénnek is tennie kell, különösen azért, mivel a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás a népbetegségekben jelentős rizikótényezőnek számít
– hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, az állami prevenciós stratégiában a daganatos megbetegedések kiemelt fókuszban vannak. Az életkorhoz kötött emlődaganat és méhnyakrák behívásos szűrése az egyik pillére ennek, a tüdőrák esetében azonban a Hunchest-programot emelnék be a lakossági szűrések sorába, itt ugyanis inkább a dohányzás mértéke számít rizikótényezőnek. Az államtitkár kitért a daganatos betegségek szempontjából OECD-s vagy uniós összevetésben kedvezőtlen magyarországi statisztikára is.
A Nemzeti Rákregiszterbe azok adatai is bekerülnek, akiknél mellékbetegségként boncoláskor fedezték fel a daganatos elváltozást, Dániában, Németországban vagy Hollandiában ez nincs így. Ugyanakkor a rákdiagnózis vagy negatív végkimenetel között ugyanannyi nap telik el, mint Nyugat-Európa államaiban, tehát a terápiás lehetőségek hasonlóak
– részletezte Takács Péter, hozzáfűzve: a prevencióban kell fejlődnünk. A közegészségügy számára nagy terhet jelentő népbetegségek tekintetében a klasszikus szűrőprogramokat a megelőzésre fókuszálva egészítik ki.
Az idehaza másik vezető haláloknak számító szív- és érrendszeri betegségek visszaszorítására is stratégiát fognak kiépíteni. A 2024-es spanyol–belga–magyar uniós elnökségben ennek keretrendszerét fogják megalkotni, az alapellátás megerősítésére fókuszálva. Az államtitkár elárulta, a partnerországok az egyeztetések alapján együttműködőek a kérdésben.
Az Index kérdésére, hogy ebben követni fogják- e a jó gyakorlatokat – például Finnországban átfogó népegészségügyi programmal felére csökkentették a 70-es években szintén vezető haláloknak számító kardiovaszkuláris megbetegedések előfordulását – Takács Péter elmondta, hogy helyi sajátosságok miatt vannak, amelyek más országban nem működnek.
A Skandináv államokban harmadannyian fordulnak orvoshoz egy év alatt, sokszor csupán a leletek alapján állítják fel a diagnózist, a szakdolgozó menedzseli a betegutat. A magyarok nem fogadnák el, hogy nem foglalkoznak velük orvosok. Lépcsőzetes stratégiára van szükség a népbetegségek tekintetében, ami egy-egy kormányzati ciklusnál hosszabb távra terjed ki. A WHO-val, Jakabos Zsuzsanna főigazgató-helyettessel és Hans Kluge európai régióigazgatóval szintén szorosan együttműködünk a kérdésben
– fogalmazott az államtitkár. Lapunknak elmondta, hogy a szív- és érrendszeri problémák kialakulásának megelőzésében nemcsak a mindennapos testnevelésének lesz jelentősége.
Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős államtitkárral most együtt dolgozunk azon, hogy a Millió lépés az iskoládért kezdeményezést hogyan tudjuk kiterjeszteni egy országos mozgásterápiaként. Nem tartjuk kizártnak, hogy bizonyos kardiotevékenységek bekerülnek a NEAK-finanszírozott kezelések sorába
– ismertette Takács Péter.
Az államtitkár elmondta, hogy a népegészségügyi programhoz új elemként fognak kapcsolódni a felnőttkorhoz kötött alkalomszerű vizsgálatok. „A finanszírozást is hozzá fogjuk tenni ehhez”– emelte ki. Takács Péter elmondása szerint a beutaló vagy receptírás lehetőségét is vissza fogják adni az üzemorvosoknak. „Nagy arányban veszítünk el középkorú embereket, a munkaképes lakosság egészségének megőrzése fontos szempont. A rizikóbecslésben az üzemorvosoknak a praxisközösségek mellett éppúgy jelentőségük lesz”– hangsúlyozta. Meg akarják változtatni azt a gyakorlatot, hogy valaki csak akkor jelenik meg az egészségügyben, mikor már kialakult betegsége van. Álláspontjuk szerint az asszisztensek alkalomszerű protokoll alapján történő kikérdezéssel be tudják az embereket sorolni bizonyos betegségek tekintetében megfelelő rizikócsoportba, akinél szükséges, azt pedig szakorvoshoz irányítják. Az államtitkár szerint a praxisoknál 3-ról 10 százalékra felemelt indikátorok is arra alkalmasak, hogy akinél indokolt, azok legyenek mielőbb vizsgálatokra küldve. „A nagy tömegek lekérdezésében a szakdolgozókra kell építeni. Az orvosi szaktudást azokra az esetekre kell tartogatni, akiknek valóban beavatkozásra van szüksége.
Jártassági vizsgarendszerrel fogunk hozni olyan szaktudást az egészségügybe, ami korábban csak szakrendelőkben volt elérhető. A szűrések tekintetében a szakdolgozói kompetenciákat szeretnénk szélesíteni, mert nem kell, hogy minden egyes pácienst az orvos kérdezzen ki
– részletezte Takács Péter lapunknak.
Arra a kérdésünkre, hogy mikor várható a háziorvosi praxisokban dolgozók bérének emelése, és az említett kompetenciabővítést pluszjuttatással díjazzák-e, az egészségügyi államtitkár a következőket felelte:
Az alapellátásban dolgozók nem az egészségügyi szakdolgozói bértábla alapján kapják az illetményeket, a bérkompenzációjuk a praxisokat érintő finanszírozási rendelet módosításához kötött, azaz néhány hét késéssel, nagyjából augusztusra kapják meg az emelt fizetést
– fogalmazott az Indexnek Takács Péter, hozzátéve: az egészségügyi szakdolgozók márciusra esedékes béremelésnél a bértáblát úgy alakítják ki, hogy a többletfelelősséghez kötött munka magasabb fizetési sávba fog esni. Mint mondta, a szakdolgozói gárda törzsét, mintegy 60 százalékát a középfokú és egyéb ráképzettségűek, valamint a felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők alkotják, ezért bérsáv tekintetében hozzájuk igazítják a terület többi dolgozójának illetményét.
(Borítókép: Thomas Barwick / Getty Images)