Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének frissen megválasztott elnöke szerint a magyar közoktatás legnagyobb problémája nem az alacsony pedagógusbérek, hanem az esélyegyenlőtlenség. A szakszervezeti vezető szerint már semmi nem múlik Brüsszelen, a kormányon áll, hogy megvalósítja-e a beígért emelést.
„Nem lesz közös nevező, ebben a formában vonják vissza a státusztörvényt. A legnagyobb probléma az esélyegyenlőtlenség. A magyar közoktatási rendszer jelenleg növeli, nem pedig csökkenti a családi háttér miatti különbségeket” – mondta Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének frissen megválasztott elnöke az InfoRádiónak. A szakszervezeti vezető szerint a jogszabálytervezet ebben a formában nagyarányú jogfosztással jár együtt, hátrányosan érinti a munkavállalókat, például akkor, amikor elektronikus eszközökkel megfigyelhetővé válnak a tanárok, és az EESZT-rendszeren keresztül elbocsáthatók lesznek. Totyik kijelentette az interjúban, hogy a polgári engedetlenséget nem támogatják, a sztrájkot azonban annál inkább.
Totyik szerint az alapvető probléma a státusztörvénnyel, hogy a tanárok munkaidejének kérdése, a munkaterhek nem változnak általa, miközben ezek egész Európában Magyarországon a legnagyobbak. A kormány heti 22-26 tanórához (ez Romániában például 18 óra) és 60 óra ingyenhelyettesítéshez ragaszkodik.
Ez ingyenmunka, a túlmunkát fizessék ki. Az Európai Uniótól azért jönne a pénz, hogy vonzóvá tegyük a pályát, és emeljék a tanárok életszínvonalát
– mondta Totyik Tamás.
A frissen megválasztott elnök szerint az új kormány 2022-es megalakulása óta elvesztegettünk egy évet a látszatvitákra. Az Európai Bizottságtól várjuk a megváltást, státusztörvénnyel húzzuk az időt – mondta Totyik, aki szerint a pedagógusbérek kérdése csupán egy szelete a közoktatás problémáinak. Totyik azt mondta, hogy a válság része a tantervi szabályozás és az esélyegyenlőség kérdése is.
A türelem fogy, a pályakezdő fiatalok aránya csökken, az osztatlan tanárképzésben komoly probléma lesz, a gyógypedagógusok és pszichológusok esetében van némi javulás egyedül, miközben a pedagógustársadalom is elöregszik. A pálya felhígul, mert alacsonyabb a felvételi ponthatár, eddig 280-300 volt, most már 230-cal is jelentkeztek
– mondta Totyik Tamás, hozzátéve, hogy a születésszám megfeleződése esetén nem lenne probléma a pedagógushiány, de a jelenlegi demográfia adatok mellett a probléma tartós.
Totyik arról is beszélt az interjúban, hogy a kormány és az Európai Unió már decemberben megállapodott abban, hogy nincs jogállamisági kritériumhoz kötve a pedagógusoknak szánt források kifizetése. A kormánynak előfinanszíroznia kell a béremelést, az unió pedig kifizeti ezeket a terheket – állítja a szakszervezeti vezető.
Már teljesen technikai kérdés a pedagógusbérek emelése, a költségvetésitörvény-módosításba márciusban nem került be, a kormány már tervezetet is készített, de a státusztörvény bevezetésével akarják összekötni
– tette hozzá Totyik Tamás, aki szerint 18 havi bért vett el a kormány a pedagógusoktól azzal, hogy már nem a minimálbérhez kötik a pedagógusbéreket.
A tanárhiány mellett 2013 óta 20-25 százalékkal nőtt a tanulók terhe, az óraszámokat is megemelték, ez irreális terhelés, nem véletlen, hogy tüntetnek a diákok. A Nemzeti alaptanterv elavult, hiszen a 21. században 300 memoritert megtanulni felesleges. Szerintem álvita, hogy Esterházy Pétert vagy Wass Albertet tanulják a gyerekek, először meg kéne tanulni és szeretni olvasni
– mondta a szakszervezeti vezető, aki szerint a korai iskolaelhagyás is komoly problémája a ma közoktatásának, miközben a tankötelezettség korhatárának leszállításával a leányanyák száma növekedésnek indult.