Magyarország biztonságos és gazdaságos energiaellátása nem oldható meg innovációk nélkül −mondta az energiaügyi miniszter a Magyar Innovációs Szövetség tisztújító közgyűlésén kedden Budapesten.
Lantos Csaba kiemelte: az olcsó energia kora véget ért, új jövőképre van szükség az energetikában. A kormány nem mond le klímapolitikai vállalásairól, de az elmúlt évek gyors változásai, a világjárvány, a háború, az energiakrízis miatt most ismét az ellátásbiztonság és a megfizethetőség került előtérbe − közölte az MTI.
A miniszter hozzátette, hogy számottevően csökkenteni kell az energiafüggőséget, meg kell változtatni az energiatermelés és a beszerzés szerkezetét, amiben jó úton halad Magyarország.
Lantos Csaba felhívta a figyelmet: az elmúlt 10-12 év nagy eredménye, hogy Szlovénia kivételével ma már minden irányból kétirányú, nagynyomású vezetékrendszer segíti az ország földgázellátását. A miniszter komoly lehetőségnek nevezte, hogy a biztonságos ellátáson túl a kereskedést is segítheti a hazai gáztároló-kapacitás, ami az egyik legnagyobb az Európai Unión belül.
Az áramellátás területén jók a hazai infrastrukturális adottságok, fejlett a gerinchálózat, ugyanakkor a gyorsan növekvő időjárásfüggő megújuló energiatermelők jelentős hálózatfejlesztési és tárolói igényt indukálnak.
Jelezte, hogy Magyarország számára jelentős kihívás az elektromos áram iránti növekvő igény. Jelenleg az átlagos napi áramfogyasztás felét, mintegy 3000 megawattot (MW) tudnak a hazai alaperőművek − a paksi, a mátrai és néhány távfűtőmű − előállítani. Magyarország árambehozatalra szorul, de amikor a naperőművek erőteljesen termelnek, már exportálni is tud az ország, ahogy ez május elején is megtörtént − emelte ki Lantos Csaba.
Hozzátette: jelenleg több mint 4750 MW ipari és háztartási méretű napenergia-kapacitás üzemel az országban. Magyarország 2030-ig 6,5 GW beépített kapacitás elérését vállalta az EU felé, de ez biztosan 10 GW fölött lesz, ami az energiaszuverenitás irányába tett fontos lépés, ugyanakkor az időjárásfüggő megújuló energiaforrások termelése miatti többlet kezelése jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé.
A miniszter hangsúlyozta: atomenergia nélkül nincs fenntartható klímapolitika, a nukleáris kapacitásokat fenn kell tartani, és bővíteni kell azokat. Az energiaszuverenitás elérése és a megnövekedett energiaigények kielégítése érdekében Paks I. üzemidejét meghosszabbítják, valamint a kormány elkötelezett a Paks II. projekt mielőbbi megvalósításában – emlékeztetett.
Lantos Csaba kitért arra is, hogy az energiadiverzifikáció további előmozdítása érdekében figyelmet fordítanak egyebek mellett a tisztaszén hasznosításának lehetőségeire, az akkumulátorok elterjedésére, a vízerőművekben rejlő potenciál és a szivattyús tározó-erőművek vizsgálatára, a nukleáris kiserőművek működési tapasztalatainak feldolgozására, valamint a hidrogén széles körű hasznosítására.
Nagy szükség van a katari gázra – közölte a miniszter az RTL Híradójának, miután Orbán Viktor bejelentette, hogy katari tárgyalásain megállapodott, hogy Magyarország a közel-keleti országtól is vásárol cseppfolyós földgázt.
Hogy mekkora mennyiségről van szó, és mikor indulhatnak meg a szállítások, arra a miniszter egyelőre nem tudott válaszolni.
A logisztika megvan. Magyarország jelenleg is kap cseppfolyós gázt. Ez nem új. A mennyiség lenne új
− közölte a csatornával Balogh Zsolt energiaipari szakértő.