A korábbi egyeztetések nyomán már 45 pontban módosult a státusztörvény-tervezet, de a Belügyminisztérium szerda délelőtt az ellenzéki pártok képviselőivel, szakértőivel is megvitatja azt.
Elkezdődött a kilencpárti egyeztetés az új pedagóguséletpálya-törvényről – közölte Facebook-oldalán Rétvári Bence. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára kiemelte: „a tiltakozások, feltételek szabása és az elutasítás helyett” végül minden ellenzéki párt elfogadta Pintér Sándor meghívását.
„Ez a 19. egyeztetés a tervezetről. Ezzel az utolsó előtti szakaszához ért a parlamenti benyújtás előtti egyeztetési folyamat. Már csak az Európai Bizottsággal történő egyeztetés van hátra” – írta.
A politikus felidézte, hogy hosszú folyamat eredményeként jutottak el idáig.
Rétvári Bence kijelentette: az egyeztetések nyomán 45 pontban módosult a törvénytervezet.
„A mai napon a még be nem nyújtott törvénytervezetről egyeztetünk. Azért tartjuk a kilencpárti egyeztetést, mert bízunk benne, hogy a baloldali pártok a valótlanságok terjesztése, az uszítás és a kicsinyes pártpolitikai érdek helyett készek a diákok jövőjéről érdemben párbeszédet folytatni” – jelentette ki Rétvári Bence. Posztjában hozzátette, azt reméli, a mai egyeztetésen ígéretet kap a baloldali pártoktól arra vonatkozóan, hogy Brüsszelben is a magyar álláspontot képviselik majd, hozzásegítve ezzel Magyarországot az uniós forrásokhoz.
Akkor másnaptól 561 ezer forint lenne a pedagógusbér, 2025-től pedig átlagosan mintegy 800 ezer forint
– jegyezte meg.
A parlamenti államtitkár által közzétett fotókon jól látszik, hogy az egyeztetésen a politikusok közül részt vesz többek között Pintér Sándor belügyminiszter, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár, a momentumos Gelencsér Ferenc, az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, az LMP-s Kanász-Nagy Máté és a DK-s Barkóczi Balázs. Szakértőként jelen van Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Karból, Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéből, Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezetéből, Schermann Fruzsina az Adom Diákmozgalomból, valamint Mihalics Lili az Egységes Diákfrontból.
A státusztörvényről szóló belügyminiszteri egyeztetés előtt a Momentum közölte, most is azon a határozott állásponton vannak, hogy „átlátszó és hazug látszategyeztetések” helyett arra van szükség, hogy Pintér Sándor először is írásban garantálja, „az emberei nem verik tovább gumibottal és nem fújják le többet könnygázzal az ártatlan gyerekeket, akik a tanáraikért és egy igazságosabb, emberségesebb oktatásért tüntetnek”.
Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke és frakcióvezetője Schermann Fruzsinával, az ADOM Diákmozgalom szóvivőjével ment el az egyeztetésre.
Barkóczi Balázs, a DK Oktatási és kulturális árnyékminisztere jelezte, hogy az Egységes Diákfront képviselőjével megy a státusztörvényről szóló belügyminiszteri egyeztetésre. Közleményében arra hívta fel a figyelmet: „tanárok ezrei szembesülnek mindennap azzal, hogy az orbáni infláció miatt egyre kevesebbet ér az ő fizetésük is, és béremelés nélkül nem tudják folytatni a hivatásukat”.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke azzal érvelt az egyeztetések mellett, hogy nem lehet kihagyni egy alkalmat sem, amikor segíthetnek az oktatásban részt vevő diákok és pedagógusok hangját felerősíteni.
Valójában azonban a szakszervezetekkel kellene megállapodnia a kormánynak, nem a pártokkal. Ezért az MSZP a tárgyalásra a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének képviselőjével együtt érkezik. A státusztörvényre semmi szükség, tovább korlátozza a pedagógusok szakmai autonómiáját, megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt. Ugyanakkor semmilyen garanciát nem vállal a kormány a nagyarányú béremelésre, amit a nemzeti költségvetésből kellene biztosítani úgy, hogy a pedagógusok közalkalmazotti státuszban maradnak
– közölte Kunhalmi Ágnes.
A belügyminiszterrel való találkozó előtt a Jobbik – Konzervatívok közölte, azért mennek el az egyeztetésre, hogy elmondják, „az oktatás témája is olyan, mint minden nagy terület, ahol egy státusztörvény bevezetését évekig tartó szakmai és politikai egyeztetésnek kellene megelőznie. Ennek oka az, hogy hatása átnyúlik a parlamenti ciklusokon, ezért nemzeti megegyezéssel lehet csak sikerre vinni.”
Az ellenzéki párt hozzátette: ezeket az egyeztetéseket rendszerint „elfelejti” a kormány, „semmibe vesz mindent és mindenkit”, ami egy normális országban elképzelhetetlen.