Index Vakbarát Hírportál

Schadl–Völner-per: bíróság elé áll az elsőrendű vádlott „gazdája”

2023. május 25., csütörtök 08:31

Csütörtökön folytatódik a Fővárosi Törvényszéken az elmúlt évek legnagyobb korrupciós ügye, a Schadl–Völner-per. Ezúttal a harmadrendű vádlott, R. Róbert áll a bíróság elé, akit Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar lemondott elnöke, az elsőrendű vádlott egyszerűen csak „gazdájának” nevezte.

Csütörtökön, a bírósági tárgyalás negyedik napján áll a Fővárosi Törvényszék Tóth Erzsébet tanácsvezető bíró tanácsa elé a harmadrendű vádlott, R. Róbert, aki nélkül talán ki sem robbant volna az egész korrupciós ügy. R. Róbert telefonjának lehallgatásával derült ki ugyanis, hogy ő és Schadl György, valamint Schadl és Völner Pál milyen ügyletekben vannak benne. Schadl őt nevezte „gazdájának”. Egyébként az egykori igazságügyi államtitkár mellett egyedül R. Róbert járult hozzá, hogy a sajtó hang- és képfelvételt készíthessen róla.

Váltságdíj és iskolapénz

A kecskeméti származású R. Róbert a kilencvenes években egy autólopással foglalkozó társaság tagja volt, ami miatt börtönben is kellett ülnie. A hvg.hu cikke szerint Schadl „gazdáját” 2019-ben sikkasztás és hűtlen kezelés miatt 1 év 10 hónap börtönre ítélték, amelynek végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztették. R. Róbertet 2021 novemberében a végrehajtói kar elnökével egy napon vették őrizetbe.

A vádirat szerint R. Róbertnek az ügy egy másik vádlottjától is sikerült hetvenmillió forintot kicsalnia „váltságdíjként”, akinek azt mondta, hogy csecsenek rabolták el és tartják fogva Ukrajnában.

Az átvert nő, S. Etelka pedig azért lett vádlott, mert az általa fenntartott iskolát kenőpénzért nyilvántartásba akarta vetetni R. Róbert közbenjárásával. 2021 áprilisában ugyanis R. Róbert Schadl segítségét kérte egy Kecskeméten is működő alapítványi iskola ügyében. A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2020 augusztusában elutasította az iskola nyilvántartásba vételét. R. Róbert azzal hitegette az alapítvány képviselőjét, hogy kapcsolatrendszerén keresztül elintézi, hogy az NSZFH nyilvántartásába vegye az iskolát. Ennek az ára nyolcmillió forint volt.

A vádirat szerint ugyanez az alapítványi képviselő egy másik iskola nyilvántartásba vétele, a működési engedélyének kiadása céljából fordult az NSZFH-hoz. Az engedélyek kiadásához az Emberi Erőforrások Minisztériumának és az – azóta megszűnt – Innovációs és Technológiai Minisztérium hozzájárulására is szükség volt. R. Róbert itt is előadta, hogy elintézi a kapcsolatain keresztül. Megkereste az ügyvédjelöltként dolgozó A. Tamást, aki felvette a kapcsolatot a szintén kecskeméti P. K. ügyvéddel, akinek a házastársa a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal egyik vezető beosztású munkatársa volt.

A NYOMOZATI IRATOK SZERINT R. RÓBERT 30 MILLIÓ FORINTOT KAPOTT AZ ALAPÍTVÁNY KÉPVISELŐJÉTŐL.

Ebből az összegből részesült A. Tamás, valamint a P. házaspár is. A „gazda” mindkét iskola engedélyeiért Schadl Györggyel vette fel a kapcsolatot, aki Völner Pál államtitkárhoz fordult az ügy elintézése érdekében.

Tagadta a bűnösségét

Tagadta a bűnösségét

A nagy érdeklődéssel kísért per február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én ítéletet hozott, miután elfogadta a beismerő nyilatkozatokat. Tóth Erzsébet büntetőtanácsa a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.

A többi vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előszítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a bíróság tárgyalásra utalta az ügyet. Vagyis

nem fogadta el az ügyészség javaslatát R. Róbert sem, akire 9 évig tartó szabadságvesztés, 10 év közügyektől eltiltás, 50 millió forint pénzbüntetés, valamint 118 millió forint vagyonelkobzás kiszabását kérték.

A harmadrendű vádlott az előkészítő ülésen kijelentette: a vádirat nem tartalmazza a valóságot. Mint kérte, a teljes hanganyagot vizsgálják, és ne csak kiragadott részleteket.

A vádirat szerint Schadl György elsőrendű vádlott 2018 májusa előtt a másodrendű vádlottal, Völner Pállal korrupciós kapcsolatot alakított ki, amely keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen készpénzt – 2021 júliusáig 2–5 millió forintot, összesen legalább 83 millió forintot – adott át a politikusnak, aki ezért pozíciójából eredő befolyását az őt vesztegető személy érdekeinek megfelelően gyakorolta. Schadl hét társával abban állapodott meg, hogy önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapnak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy teljes egészében visszakérte tőlük. Schadl több mint 924 millió forint illegális jövedelemre tett szert. A vádirat a 22 terhelt egyéb – korrupciós, gazdasági és vagyon elleni – bűncselekményeit is tartalmazza.

(Borítókép: R. Róbert 2023. február 17-én. Fotó: Németh Kata / Index)

Rovatok