Az Országgyűlés keddi ülésén a minősített adatok védelméről szóló jogszabály, valamint a szövetkezeti törvény, a büntető törvénykönyv és a szakképzési törvény módosításáról is határoztak a képviselők. Valamint a szabadságvesztés szabályairól, a választási törvény módosításáról és a köztársasági elnök hivatalának átnevezéséről is hoztak határozatot.

Az erről szóló rendeletek már a Magyar Közlönyben is megjelentek. A büntető törvénykönyvet érintő módosítás értelmében a jövőben nem büntetendő rágalmazás vagy becsületsértés miatt az, aki ezt sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el, ha azzal nem sérti mások emberi méltóságát.

A képviselők elfogadták a választási eljárási szabályoknak az elektronikus ügyintézéssel összefüggő módosítását is, amely tartalmazza a kompenzációslista-állítás új szabályait az önkormányzati választáson, valamint rögzíti, hogy az Országgyűlésben és az önkormányzatokban is listáról pótolják a választás előtti utolsó egy évben az egyéni mandátumot vesztett képviselőt.

Mint megírtuk, az Országgyűlés április 11-én 118 igennel, 23 ellenszavazat és 24 tartózkodás mellett elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, amely bevezeti hazánkban a belső visszaélés-bejelentési rendszert. 

A Magyar Közlönyben megjelent indoklás szerint ezt a törvényt az Országgyűlés azért alkotta, mert elkötelezett az állami szervek működésébe vetett közbizalom növelése iránt, és hogy elismerje a bejelentések jelentőségét a magánszektorban és a közszférában működő munkáltatókat.

Továbbá az állami szervek működésének jobbá tétele, Magyarország korrupció elleni fellépéssel összefüggésben vállalt nemzetközi jogi és európai uniós jogi kötelezettségei, valamint a bejelentők minél teljesebb védelme érdekében szükséges intézkedések biztosítása állt a parlament döntésének hátterében.

Novák Katalin április 16-án kapta meg a törvényt a Sándor-palotában. A Kövér Lászlónak címzett levelében azt írta, az irányelv célja érthető, az eszközei ugyanakkor joggal vitathatók, „hiszen a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják”. Az államfő a visszaélés-bejelentési rendszerre is kitért.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a bejelentett magatartás jogellenesnek minősítése előtt meg kell vizsgálni, hogy az összhangban áll-e a véleménynyilvánítás – szintén az Alaptörvényben biztosított – szabadságával. Az Országgyűlés végül törölte a Novák Katalin által kifogásolt részt a törvényjavaslatból, amit így kedden újra megszavaztak a képviselők.