Tavaly újraindította Joe Biden amerikai elnök a Fehér Ház rákmegelőző programját, idén pedig a Cancer X projekt keretében a tudományos alapokon nyugvó digitális innovációkat is ennek szolgálatába állította, amiben néhány startup, köztük a magyar rákkutató, Peták István spin-off vállalata, a Genomate Health is részt vesz.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a rák okozta globális teher 2040-re több mint 60 százalékkal nő, és 2050-re a világgazdaságra gyakorolt összköltsége eléri a 25,2 billió dollárt. Jelenleg évente közel tízmillió ember veszti életét a betegség miatt, ami mind a vizsgált 204 országban a vezető halálokok között van. Rákeredetű halálozások tekintetében az Egyesült Államok a globális rangsorban a harmadik helyen áll: évente 600 ezer amerikai esik áldozatul a kórnak, és mintegy 1,9 milliónál fedezik fel a betegséget.
Joe Biden amerikai elnök 2022-ben azzal a céllal indította újra az Amerikai Nemzeti Rákkutató Intézettel és az Amerikai Rákellenes Társasággal összefogva a Fehér Ház Cancer Moonshot programját, hogy a következő 25 évben 50 százalékkal csökkentsék a rákos halálozások számát. Idén februárban pedig kibővítették a Cancer X projekttel, ami a tudományos alapokon nyugvó digitális innovációkkal segíti a rák legyőzését, és növeli a kezeléshez való hozzáférhetőséget. A programba beválogatott tucatnyi startup közé bekerült a magyar rákkutatók által létrehozott Oncompass spin-off vállalata, a Genomate Health.
Peták István több mint húsz éve kezdte meg kutatását a daganatok molekuláris okainak feltárására. Ennek alapja az emberi génállomány teljes feltérképezését célul kitűző Humángenom-projekt volt. Évfolyamtársával, Schwab Richárddal közösen megalkotott Oncompass Medicine szoftvere ma már képes a több mint 700 potenciálisan daganatot okozó gén közül megtalálni azt, amelyik az adott daganat kialakulásáért felelős. Ezután pedig a betáplált 34 ezer tudományos összefüggés alapján a mesterséges intelligencia 20 ezredmásodperc alatt segít az orvosnak kiválasztani a 185 forgalomban lévő célzott, vagy ezer klinikai tesztelés alatt álló gyógyszerből a legmegfelelőbbeket.
Az összes kombináció kipróbálása klinikai vizsgálatokkal 14 millió évbe telne
– emelte ki az Indexnek a rákkutató, aki arról beszélt, hogyan jutott el a magyar cég a Fehér Házig.
Húsz évvel ezelőtt az első esetünkből tudományos publikáció is született az amerikai onkológusok szaklapjában, mert a mi páciensünk volt nemzetközileg az első sikeresen kezelt tüdődaganatos beteg, akit molekuláris célpont alapján kezelt egy orvoscsapat
– emlékszik vissza Peták István. Kezdetben a szövetmintákból végzett molekuláris vizsgálatok fejlesztésére fókuszáltak, majd ez után tértek rá az eredmények MI-alapú elemzésére.
A kutató elmondása szerint már egyetemi éveik alatt dolgoztak társával külföldi laborokban, Svájc mellett Amerikában is, ahol azóta is rendszeresen jelen vannak. Peták István jelenleg is vendégprofesszor az USA-ban.
Boston tekinthető az egészségügy digitális Szilícium-völgyének, ugyanis a Harvard Medical School mellett a MIT is itt van. Az onkológia területén a legújabb eredményeket, technológia újításokat is itt mutatják be először. Spin-out cégünket, a Genomate Healthet a kutatásunk iránti élénk érdeklődés miatt itt hoztuk létre tavaly júniusban
– részletezte.
Augusztustól a magyar orvosbiológiai eszköz használata elindul az amerikai onkológiai ellátásban. Idén januárban az amerikai egészségbiztosítók CPT-kezelési kódot kaptak a mesterséges intelligencia onkológiai terápiás támogatására. „Az Egyesült Államokban a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat a biztosítók fizetik, ezért ott más stratégiával indultunk el, az orvosoknak nyújtottunk lehetőséget a szoftverünk MI által kiválasztott terápiás ajánlás használatára” – ismertette a kutató.
Mint kiemelte, a személyre szabott célzott terápiák a legeredményesebbek, de egyben a legdrágábbak is. „Ez vezetett oda, hogy most az Egyesült Államokban egy új daganatellenes gyógyszer éves átlagára 283 ezer dollár. Ez az amerikai biztosítók számára óriási terhet jelent, de még az egyéni 10 százalékos önrész is hatalmas összeg”– érzékeltette a tengerentúli helyzetet Peták István.
Ismertette: miközben az innovációkkal soha nem látott mértékben nő a rákterápiák hatékonysága, a legnagyobb problémát most a hozzáférés jelenti, a magas költségek és a diagnosztika bonyolultsága miatt ezek visszaszorultak az onkológiai központokba. A megfelelő gyógyszer gyors kiválasztása csökkenti a felesleges, hatástalan kezelések számát, a megtakarított pénzt a gyógyszerek egyedi kezelésre tudják a biztosítók felhasználni. Mivel most csak minden negyedik vagy harmadik kezelés hatásos, nehezen adják meg ezt a pénzt a biztosítók.
Átlagosan 5 génhiba okoz daganatot, ha véletlenül választjuk ki a megfelelőt, a hatékonyságra 20-30 százalék esély van. A SHIVA01 klinikai vizsgálat azt mutatta, hogy az MI által támogatott kezelések esetén 69 százalékos volt a terápiás válasz, erről az amerikai orvostudományi szaklapban közöltük eredményeket
– magyarázta a molekuláris farmakológus.
Az új trend már az, hogy a célzott gyógyszereket molekuláris szempontok szerint fejlesztik, főleg a leggyakoribb daganatoknál a tüdőrák, vastagbélrák, emlőrák esetében érzékelhető a fejlődés ennek következtében. Arra a kérdésünkre, hogy ez milyen stádiumban jelenthet megoldást, a kutató azt felelte, hogy olyan esetekben, ahol a műtéti eljárást gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni. „Ahol a műtéttől, sugárterápiától vagy jelenlegi gyógyszerektől nem várható teljes gyógyulás, a precíziós onkológia alkalmazása mindenképp fel kell, hogy merüljön. A tüdődaganatok felében célzott immunterápiát alkalmaznak, itt is átlagosan 20-30 százalékos hatékonyság jellemző, de már 15 százalékuknál hosszan tartó hatás figyelhető meg. Egyre gyakoribbak az 5-10 évet meghaladó kiújulás nélküli időszakok.
Az onkológia az elmúlt tíz évben hatalmas fejlődésen ment keresztül, ennek gyorsasága exponenciálisan tovább növekedhet azzal, hogy a mesterséges intelligencia is belép a diagnosztikába
– fejtette ki.
A rákkutató arra is kitért, hogy az örökletes és szerzett génhibák feltérképezése rákmegelőzésre is alkalmazható, odafigyeléssel, rendszeres szűréssel, egészséges életmóddal pedig jó eséllyel elkerülhető a betegség kialakulása. „Egyes ráktípusok korai stádiumban felismerve akár 90 százalékban gyógyíthatók, például az emlőrák, amelynél a felelős génhibát régóta ismerjük″– tette hozzá.
Peták István csapatának módszerére korábban az Európai Unió Bizottsága is felfigyelt, Ursula von der Leyen az Oncompass informatikai fejlesztését az orvostudomány forradalmi áttörésének nevezte, miután találmányukkal elnyerték a Európa Jövő Unikornisa Díjat 2021-ben. Az Amerikai Klinikai Onkológusok Társasága már 2019-ben díjjal jutalmazta fejlesztésüket. Az Egyesült Államokban pedig ettől az évtől Genomate Health vállalatukkal segítik a Fehér Ház a rák visszaszorítására hirdetett Cancer X küldetésüket. Magyarországon a magánellátás keretében elérhető a szolgáltatásuk, de Peták István bízik abban, hogy az Amerikában elért eredményekkel hamarosan itthon is elérhetővé válik a finanszírozott ellátás keretében is az MI-alapú, személyre szabott hatékony terápia.
(Borítókép: Peták István 2021. május 27-én. Fotó: Karip Tímea / Index)