A börtönök gazdasági szempontból inkább deficitet, mint többletet termelnek, így várható volt, hogy a kormány valamelyest új szabályozással felülvizsgálja a korábbi döntéseket. Egyebek mellett erre is rávilágít az Oeconomus legfrissebb kutatása.
A legfrissebb adatok szerint 2021-ben Magyarország 32 büntetés-végrehajtási intézetében 18 623 fő töltötte büntetését. Jelentős részük ugyan magyar állampolgár, mégis egyre nő azok száma, akik más ország lakosai és nálunk embercsempészet miatt vannak elítélve.
Egy 2022 végi adat szerint a rabok 13 százaléka embercsempészet miatt tölti büntetését a magyar börtönökben, ami jól mutatja a helyzet súlyosságát.
A börtönök túltelítettsége, a külföldi és más hagyományokkal rendelkező rabok által nehezített körülmények, az EU-s források elmaradása mind-mind hatással volt a mai helyzet kialakulására – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány legutóbbi összegző tanulmányában, amely a büntetés-végrehajtás gazdasági vonatkozásait elemezte. A börtönök gazdasági szempontból inkább deficitet, mint többletet termelnek, így várható volt, hogy a kormány valamelyest új szabályozással felülvizsgálja a korábbi döntéseket.
A magyar börtönökben jelenleg 2600 külföldi embercsempész van. A Szegedi Fegyház és Börtönben minden ötödik elítélt külföldi embercsempész. Amint arról az Index is beszámolt az embercsempészek egy részének szabadon engedéséről döntött a kormány azzal a kitétellel, hogy 72 órán belül el kell hagyniuk Magyarország területét. Az intézkedést a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsoksága azzal magyarázta, hogy az embercsempészek büntetésének végrehajtásával összefüggő terheket ne a magyar adófizetők fizessék meg.
A bűncselekmény-típusokat tekintve egyébként még mindig a legelterjedtebb a lopás, a regisztrált cselekmények több mint 50 százalékát az ilyen jellegű vétségek teszik ki.
Az Oeconomus kutatása szerint Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően a büntetés-végrehajtási intézetekben is bevezettek reformokat , amelyek ezáltal megfelelnek a közös szabályoknak is. (Az intézmények belső tereinek átalakítása mellett nagy hangsúlyt helyeztek az oktatás és szakképesítés lehetőségének bővítésére, valamint a foglalkoztatási formák minőségi újraszabályozására is.) Mindazonáltal a hazai börtönök telítettségét nem sikerült kellő módon csökkenteni, jelenleg is magas az itt tartózkodók száma.
(Borítókép: A Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Budapest Fegyház és Börtön épületei a fővárosi Kozma utcában 2022. április 29-én. Fotó: Róka László / MTI)