„Brüsszel azt javasolja, hogy tegyük tönkre a családokat azzal, hogy véget vetünk a rezsicsökkentésnek. Olyat kérnek, ami ellen 13 éve folyamatosan harcolok” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban adott interjújában.

Hozzátette: ez nem pártpolitikai kérdés, ugyanis egy baloldali kisnyugdíjas sem fizet szívesen többet a rezsiért.

Európai ékesszóló blablanyelven meg kell köszönni a jó tanácsokat

– fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint világossá kell tenni, hogy ezeknek a kérdéseknek az eldöntése nemzeti hatáskör.

„Minden cél megvalósítható, ha jól vezetik az országot”

A 2024-es költségvetéssel kapcsolatban elmondta, a magyar gazdaság érdeke, hogy fegyelmezetten gazdálkodjunk.

Háborús idők vannak, védekeznünk kell. Meg kell védeni a munkahelyeket, a nyugdíjak értékét

– jelentette ki, hozzátéve, szerinte a családokat is meg kell védeni. „Ha nem lenne háború, akkor ez egy boldogabb költségvetés lenne” – fogalmazott.

A miniszterelnök szerint minden cél megvalósítható, ha jól vezetik az országot és ha jó a pénzügyminiszter. „Utóbbiban szerencsénk van” – vélekedett Orbán Viktor, aki kiemelte: biztonságban érzi az országot, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter hoz döntéseket. A költségvetésről pedig azt is elmondta, azért védelmi jellegű, mert arra számítanak, hogy a háború elhúzódik.

A kormányfő szerint már 22 százalék alatti az infláció

Az inflációval kapcsolatban elmondta, remélhetőleg már 22 százalék alatt van, várja a friss adatokat. „A háború energiája vitte fel az inflációt, de nem fog lejönni magától, azt le kell törni. Az infláció elleni harc nagy vállalása a kormánynak” – mondta. Orbán Viktor hozzátette, hogy a cél az egy számjegyű infláció. Szerinte a háború elsődleges hatása az energiaárak megnövekedése, és ha nem törjük le az inflációt, akkor a gazdaság sem fog növekedni.

Ha a Paksot be tudtuk volna fejezni, akkor hátradőlhetnénk

– fogalmazott. Kiemelte:

Elmondása szerint jövőre 6 százalékos inflációval számolnak. Ha megkezdődnének a béketárgyalások, akkor könnyebb lenne kezelni az inflációt – vélekedett.

A háborúról való beszéd a háború része

A szankciócsomagokkal kapcsolatban elmondta, a háborúnak vannak nyertesei és vesztesei, de a legnagyobbat azok szenvedik, akiknek meghalnak a hozzátartozói. 

Keleten a helyzet változatlan, a háború durva fázisába lépett

– jelentette ki.

A miniszterelnök az interjúban reagált arra is, hogy a közelmúltban Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere azt mondta egyik interjújában, hogy háborúban állunk Oroszországgal. Szerinte

elment az eszük a baloldali politikusoknak, amikor azt mondják itthonról, a karosszékből, hogy háborúban állunk Oroszországgal. Kinyílik a bicska az ember zsebében.

„Az ember tényleg nem talál szavakat. A Vatikán után Törökországban is a békepárti politika győzött” – mondta a miniszterelnök. Szerinte a háborúról való beszéd is a háború része, és a Nyugat, valamint Budapest főpolgármestere is a háborút kívánják befolyásolni beszédében.

„Magyarország nincs benne a háborúban, kívülről nézzük ezt. Közvetlen veszélyt jelent, de nem vagyunk benne” – fogalmazott. Szerinte „mindenki lelkes Nyugaton az ukrán ellentámadást illetően”, azonban „ha támadok, akkor háromszor akkora a veszteségem, mint annak, aki védekezik”, mondta.

„A legnagyobb kihívások egyike a saját korábbi hibád beismerése”

„Ilyen körülmények között vérfürdő ellentámadást kezdeni. Még ezelőtt kell tűzszünetet kezdeményeznünk. Politikában a legnagyobb kihívások egyike a saját korábbi hibád beismerése. Olyan mértékig lovalták bele magukat abba, hogy a háborút nyugati támogatással, harcokkal meg lehet nyerni, hogy erről az ösvényről nagyon nehéz lesz letérniük“ – fogalmazott a kormányfő.

„Azokban az országokban, ahol belelovalták magukat a háborúba, az ottani vezetőket leváltják. Kivétel lehet Lengyelország” – vélekedett, hozzátéve, hogy az európai emberek nagy többsége nem áll a háború pártján. Szerinte megoszlik az EU-s közvélemény, mit kell tenni ebben a helyzetben, de egyre inkább nő a békepártiak száma.

„Egy ország olyan határ nélkül, mint a tojás héj nélkül”

Orbán Viktor ezek után visszaemlékezett, hogy „a migrációs válság idején is mi voltunk az egyetlenek, akik azt mondták, hogy meg kell védeni a határokat, mert egy ország olyan határ nélkül, mint a tojás héj nélkül”. Szerinte néhány évvel később finoman, de „elismerték, hogy Magyarországnak igaza van”. A kormányfő úgy véli, „nincs messze az a pillanat, amikor elismerik, hogy a magyaroknak igaza volt, és a békére kell törekedni”. Véleménye szerint nem lehet jobb eredményt elérni háborúval, mint amilyet a tárgyalóasztalnál el lehetne. 

Egy hajóban ülök minden magyar emberrel

– jelentette ki. Szerinte „lojálisnak kell lenni a NATO-hoz és az EU-hoz, meg kell találni a velük való együttműködésnek és a saját érdekeink képviselésének jó arányát”. Orbán Viktor szerint ez ma jól működik.

Orbán Viktor imádkozott Erdogan győzelméért, erősen és sokat

Erdogan újraválasztásáról elmondta, „óriási megkönnyebbülés, nem csak szurkoltam, imádkoztam is, erősen és sokat”.

Tragédia lett volna, ha nem ő nyer

– vélekedett. Szerinte két dolog van, amit a magyaroknak érdemes tudni:

1. Törökország az EU kapuja kelet felől. Erdogan török ellenfele Soros György embere volt, pont úgy, mint Magyarországon. Itt se a baloldalt, hanem Soros György birodalmát kellett legyőzni.
2. Az orosz gáz Törökországon keresztül érkezik, ami Soros György emberének győzelme esetén nem biztos, hogy eljutott volna Magyarországra.

A kormányfő úgy látja, hogy Erdogan békepárti. Szerinte Magyarországnak három irányba kell figyelni: Berlin, Moszkva és Isztambul/Ankara. „Ebben a háromszögben kell jól igazgatni a magyarok érdekeit. A legkritikusabb pontot meglepő módon Németország jelenti” – zárta gondolatait Orbán Viktor miniszterelnök.

A teljes interjút alább tudja megtekinteni:

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök 2022. április 1-jén Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher / MTI)