Százhárom évvel ezelőtt ezen a napon írták alá a trianoni békeszerződést, melynek értelmében Magyarország területének és lakosságának kétharmadát elszakították. Az évfordulón a pártok a magyarság elvághatatlan köteléről beszéltek.
„Csak az államnak van határa, a nemzetnek nincs. Ez a törvény” – tette közzé a Fidesz a Facebook-oldalán. Mint írták, az elmúlt tizenhárom évben bebizonyítottuk, hogy a nemzetrészek életereje összeadódik.
Orbán Viktor ehhez csatolt videóüzenetében arról beszélt, hogy akkori veszteségeink ellenére makacs népség vagyunk.
Sosem voltunk hajlandók részt venni a saját temetésünkön. A dédapáink sem adták föl. Nem térdeltek le, és nem kértek kegyelmet. Talpon maradtunk, és kibírtuk. Megmaradunk, mert itthon vagyunk. Méltósággal őrizzük a Kárpát-medencét, ami küldetésünk is
– fogalmazott a miniszterelnök.
Saját közösségi oldalán már korábban Kalmár Pál: Szép vagy, gyönyörű vagy, Magyarország című dalával emlékezett meg az évfordulóról.
Karácsony Gergely is a határokon átívelő szolidaritást hangsúlyozta. „A nemzeti összetartozás határainktól függetlenül minden magyarra vonatkozik” – mondta a főpolgármester, aki szintén videóban Baranyi Krisztinával, a IX. kerület polgármesterével együtt jelentette be, hogy szolidaritásuk jeleként
azon magyarok számára gyűjtenek, akik Ukrajnában a háború árnyékában élnek.
Budapest és Ferencváros is Beregszász testvértelepülése, ezért az ottani kórház felújítását szeretnék támogatni, ennek érdekében a főváros a Lánchíd egykori kandellábereit is jótékonysági árverésre bocsátja.
A Jobbik – Konzervatívok szerint a győztes nagyhatalmak 1920. június 4-én „Jaj a legyőzötteknek!” alapon döntöttek Magyarország feldarabolásáról. „Az igazságtalan békediktátum több mint 3 millió magyar honfitársunkat gyűrte idegen államok fennhatósága alá. Nemzetünk gátlástalan kirablása több mint száz év elteltével is a magyarság ellen elkövetett történelmi bűn marad!” – írták közösségi oldalukon. A párt elnöke, Gyöngyösi Márton hozzáfűzte, hogy ugyan a múltat megváltoztatni nem lehet, „a jövő viszont rajtunk múlik”, épp ezért nem szabad a történelmi önsajnálatban ragadni. „A magyar nemzet jövője mindannyiunk kezében van, és mindenki mindennap tehet érte, vagy elvehet belőle” – húzta alá.
Az MSZP ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazaszeretetből nem szabad politikai kérdést csinálni. „Aki hisz a hazaszeretetben, az a nemzet fogalmából nem kirekeszthető” – mondta Molnár Zsolt pártigazgató.
A Nemzeti Összetartozás Bizottság szocialista alelnökeként szintén videóban jelentkezett, de rendhagyó helyszínről, az Új köztemetőből az 1848–49-es szabadságharcosok parcellájától, amit azzal indokolt, hogy a honvédek példát mutattak nemzeti összetartozásból, függetlenségünkért küzdöttek, céljaik ma is aktuálisak.
Egy nemzet akkor lehet sikeres, ha sorsfordító kérdésekben nem megosztott
– tette hozzá. A trianoni békeszerződés következményéről elmondta: területileg megcsonkították a magyar nemzetet, de lelkileg nem tudták megtörni a magyarságot. „Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ma is ez a Kárpát-medencében a legtöbbek által beszélt nyelv, és hisszük, hogy még legalább ezer évig békében és egyetértésben élhetünk itt más népekkel” – emelte ki.
„Szimbolikus, hogy egyik legnagyobb nemzeti sorstragédiánk idén egybeesik a pedagógusnappal. Hiszen egy lassú Trianon, amiben élünk” – fogalmaz Donáth Anna, a Momentum elnöke. A párt vezetője szerint „1920-ban idegen nemzetek tették tönkre egyetlen tollvonással a magyarságot, ma pedig saját kormányunk foszt meg jövőnktől az oktatás lezüllesztésével, amivel nemzeti katasztrófa felé haladunk” – hozta párhuzamba a két emléknapot.
Fekete-Győr András szerint a nemzeti összetartozást az erősítheti, ha a szórványmagyarságnak otthont adó államok az unió tagjai lesznek, az európai értékrendnek megfelelően a nemzetiségek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával. Mint fogalmazott, ezért nekünk is tenni kell: „felelősek vagyunk a nemzetünkért, minden magyarért”.
Sok dolgunk van közösen, mielőtt kijelenthetnénk: június 4-én a gyász mellett ünnepelni is képesek vagyunk, méghozzá a magyarság összetartozását
– írta a Momentum országgyűlési képviselője saját és a párt oldalán.
A Mi Hazánk a trianoni békeszerződés aláírásának jubileumi napja előtt már posztolt – a Nem, nem soha! feliratú kép mellett Deák Ferenctől idézett sorokkal emlékeztek:
Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.
Hozzáteszik, hogy nem szabad felejteni, a történelem nem állt meg. Magyarország számára igazságot követelnek.
Az évfordulón az LMP kiemelte: a magyar emberek között elvághatatlan kötelék van, amit Trianon sem tudott szétszakítani. Közösen kell kiállnunk a Kárpát-medencében élő magyarokért, megvédeni természeti kincseinket, hisz ez a közös örökségünk.
„A nemzeti összetartozás napja a magyar nép jelképes hídja, ami összeköt és egymáshoz visz bennünket” – írták oldalukon, hozzátéve, hogy a fájdalmas diktátum fizikailag igen, de lélekben sosem szabdalta szét a magyarokat.
(Borítókép: Díszőrség a nemzeti összetartozás éve alkalmából tartott rendezvényen a Trianon-emlékmű avatásán a Somogy megyei Lengyeltótiban 2020. szeptember 11-én. Fotó: Varga György / MTI)