Letöltendő börtönbüntetést kér Töröcskei Istvánra és feleségére az ügyészség. A Széchenyi Bank korábbi vezére, ha beismerő vallomást tett volna, akkor 9 év fegyházbüntetéssel megúszhatta volna – most akár 25 évet is kaphat.
Töröcskei István, a becsődölt Széchenyi Bank vezére kilenc év fegyházbüntetést kapott volna, ha már az előkészítő ülésen beismeri bűnösségét, ám ezt nem tette meg, így akár 25 évet is kaphat – tudósít a tárgyalásról a Blikk.
Mindent elvettek tőlem (...) A pénzügyi csődbe magam is beleroppantam
– mondta a bíróságon Töröcskei, amikor a bíró a vagyoni állapotáról kérdezte. Töröcskeinek nincs ingatlana, se megtakarítása, félmilliárd forint feletti tartozásról számolt be a bíróságon, ahol a pontos összeget meg sem tudta nevezni.
Vallomásában banki karrierjéről, illetve arról beszélt, hogy téves az ügyészség álláspontja, amely szerint fiktív hiteleket helyeztek volna ki, egy részével pedig sajátjukként rendelkeztek. Töröcskei szerint vagyonkezelői kötelezettséget sem sértettek, miközben az állam nem volt érdekelt a Széchenyi Bank megmentésében.
Az életemet tisztességesen éltem, a jövőben is tisztességesen fogom élni
– mondta a bíróságon.
Töröcskei felesége, aki az ügy másodrendű vádlottja, védekezése egy részét sírva adta elő a lap beszámolója szerint.
A férjemmel mindig is tisztességesen éltünk, igyekeztünk a szabályok szerint vállalkozni. (...) Sem a bankból, sem a bank vállalkozásaiból családunk nem jutott vagyonhoz. Ellenkezőleg, gyakorlatilag tönkrementünk
– mondta a másodrendű vádlott, aki szerint hiba volt a munkaszervezetet teljesen magára hagyni, de bízott a pénzintézetnél dolgozó, magasan képzett szakemberekben.
A vádirat szerint a házaspár, saját cégén keresztül, többségi tulajdonosi befolyást szerzett a Széchenyi Bank felett, amelynek megszerzése érdekében jelentős összegű hitelt vettek fel.
A pénzintézet azonban már a kezdetektől veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely azonban sem erre, sem pedig a hitel visszafizetésére nem volt képes.
Az ügyészség szerint a házaspár férfi tagja ezért elhatározta, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzeszközeinek felhasználásával, fiktív hitelek kihelyezése útján teremti elő.
Ezt követően vádlott-társai – felesége, az igazgatósági tagok, valamint a hiteligénylők – közreműködésével, bűnszervezetként működve, 2012-ben fiktív hiteleket helyeztek ki, amelyek döntő részét – csaknem 1,5 milliárd forintot – ezután visszaforgatták a tulajdonos céghez, majd azt az előírt tőkepótlásra használták fel – írta az ügy kirobbanásakor az ügyészség.
Ezen túlmenően a vádlottak a pénzintézet által, befektetési célzat látszatával külföldi bankszámlára kihelyezett forrásokból több mint 1,7 milliárd forintot a tőkepótlást célzó fiktív hitelek visszafizetésére fordítottak – tették hozzá.
A vádlottak 2013-ban – a tőkepótlást, illetve a hiteltörlesztést célzó fiktív hitelkihelyezéseken túlmenően – további olyan hitelek kihelyezéséről is döntöttek, amelyek során vagyonkezelői kötelezettséget sértettek, és ezzel további több mint 2,3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a pénzintézetnek – olvasható a vádiratban.
A Fővárosi Nyomozó Ügyészség az ügyészi hatáskörbe vont nyomozás eredményeként az ügyben összesen 15 személlyel szemben emelt vádat bűnszervezetben, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás bűntette, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt.
A nyomozó ügyészség a vádlottakkal szemben végrehajtandó fegyház-, illetve börtönbüntetés, valamint pénzbüntetés kiszabását, továbbá gazdasági társaságban való vezető tisztségviseléstől eltiltást indítványoz a vádiratban.
(Borítókép: Töröcskei István. Fotó: Huszti István / Index)