Életveszélyes állapotot előidéző túlérzékenységi reakció bármelyik életkorban jelentkezhet, akár olyanoknál is, akiknek nem voltak korábban allergiás panaszai – mondta az Indexnek Moric Krisztina allergológus. A főorvos szerint ezért is lenne fontos, hogy az iskolák, óvodák mellett a nagy forgalmú közterületeken, intézményekben elérhető legyen az ilyen esetekben életmentő EpiPen autoinjektor.
A szakértők becslése szerint a magyar köznevelési intézményekben a gyerekek 2,6 százaléka ételallergiás, a darázscsípésre 1 százalékuk, a felnőttek 3-5 százaléka fokozottan érzékeny. A teljes lakosságot nézve a kórházi felvételek 2-6 százalékában nem várt gyógyszerhatás alakul ki. A hazai populáció 15-20 százaléka tapasztal panaszokat a levegő bizonyos pollenkoncentrációjára. Az utóbbi két évtizedben pedig 50 százalékkal megnőtt az allergiások száma.
„Súlyos túlérzékenységi reakció az étel-, a darázs vagy méhcsípés- és a gyógyszerallergia esetében alakulhat ki" – emelte ki Moric Krisztina. A Budai Allergiaközpont főorvosa is azt tapasztalja, hogy évről évre növekszik a hozzájuk fordulók száma. Mint fogalmazott, bármikor jelentkezhet a betegség, akár elsőre intenzív tünetekkel, ami percek alatt, ételeknél jellemzően legkésőbb 2 órán belül kialakulhat.
Azonnali beavatkozásra akkor van szükség, ha arcon, szájon duzzanat, vizenyő alakul ki, ilyenkor fennáll a veszélye, hogy tovább terjed a torokra, ami a légutak elzáródásával járhat, hányinger, hányás, gyenge pulzus, verejtékezés, sápadtság, nehézlégzés, hirtelen vérnyomáscsökkenés szintén a súlyos tünetek közé tartozik, gyakran eszméletvesztéssel jár
– hívta fel a figyelmet az allergológus. Hozzátette: azért is lenne fontos, hogy mindenki felismerje az anafilaxiás állapotot, mert a gyors cselekvés, a könnyen kezelhető EpiPen autoinjektor combba történő beadása életet menthet. Moric Krisztina szerint az orvostechnikai eszköz használatát könnyű elsajátítani, ami amerikai mintára, az elsősegély-oktatások szerves része kellene hogy legyen, csakúgy mint a félautomata defibrillátorok alkalmazása.
Az utóbb említett AED-készülékekhez hasonlóan az anafilaxiás vészhelyzetek megoldására érdemes lenne intézményekben, éttermekben, nagy forgalmú helyeken, közterületeken bárki számára hozzáférhető EpiPen-pontokat létesíteni, amit megelőzne egy edukáció az anafilaxiáról és az autoinjector használatáról
– hangsúlyozta a főorvos.
Mint említette, a hozzátáplálásnál is kiderülhet, hogy a gyerek érzékeny valamilyen élelmiszerre, a tojás és tejtermékek az elsők ezek sorában, az olajos magvak esetében erre később derül fény.
Az ételallergiákkal összefüggő anafilaxiát 70-90 százalékban a földimogyoró és a fán termő mogyorók fogyasztása okozza, a kockázat a kesudió és pisztácia esetében is magas
– figyelmeztet az allergológus. Két ehhez köthető esetet is ismertetett a szakorvos, egy tejallergiás négyévesnél mogyorófogyasztás váltott ki heves hisztaminreakciót, egy allergiával korábban nem diagnosztizált 14 éves gyereknél pedig pisztáciakrémes péksütemény elfogyasztását követően lépett fel anafilaxia.
Az allergiával az a baj, hogy nem szűrhető, a legtöbb esetben már a panaszok után állapítják meg a betegséget
– húzta alá.
A klinikai immunológus szerint emiatt is kiemelten fontos a keresztreakciók vizsgálata, a multiplex allergiateszt alapján jó eséllyel meg lehet határozni az ilyen kockázatot, amire adrenalininjekciót írhat fel az orvos. „Ha valamire magasabb az úgynevezett IgE-szint, az immunrendszer által az adott komponensre termelt antitestek száma megemelkedik, az csak az adott élelmiszerre a rizikót, az érzékenyített reakciót, nem feltétlenül az allergiát jelzi" – tette hozzá.
Moric Krisztina ugyanakkor megjegyezte: nem minden allergiásnál fordul elő keresztallergia, akinél pedig megvan ennek a kockázata, az pollenszezontól függetlenül bármikor jelentkezhet.
A napokban a Kisalföld által közölt nyúli eset szerint egy 11 éves fiú pár hete kedvenc ebédjét, rántott afrikai harcsát fogyasztott délután kettőkor nagyszüleinél, majd 1,5 órával később az általános iskolájába fociedzésre visszatérve rosszul lett. Égő, viszkető érzéssel vörösödni kezdett arca, majd egész teste, amit pecek alatt kiütések borítottak el, hányingere lett, majd összeesett. Az egyik futballtársának édesanyja gyerekorvos, aki sejtette, miről van szó, és azonnal beadta neki az EpiPen-injekciót. Mire kiérkezett a mentő a kisfiú már magához tért. A beszámolók szerint az első látható tünetek és az ájulás között mindössze 15 perc telt el. Mivel korábban nem volt érzékeny a halra és más ételallergiája sem volt, azt feltételezték, hogy esetleg az ebéd után elfogyasztott eper okozhatott nála ilyen súlyos keresztreakciót.
A nyúli eset kapcsán az allergológus elmondta, hogy a sport ugyan lehet stresszfaktor, de a hal- és az eperfogyasztás nem okoz keresztallergiát.
Az eper, a halak és a tenger gyümölcsei, különösen a kagyló önmagukban is erős allergének, csak úgy mint a tejtermékek, a szója, a tojás, az olajos magvak, főként a dió, a mogyoró.
Az említett példából is látszik, hogy bármikor jelentkezhet ezekre a fokozott reakció, még úgy is, ha az adott élelmiszer korábban nem okozott problémát. A felsoroltak a legnagyobb arányban előforduló ételallergiát jelölik, a szakorvos elmondása szerint szinte bármi más kiválthatja.
Olyanról is tudunk, hogy valakinél a barack okozott anafilaxiát. Egyénenként eltérő, hogy kinél mekkora mennyiség vált ki fokozott reakciót
– ismertette.
A szakorvos kérdésünkre azt is elmondta, hogy az ételallergia nem kezelhető immunterápiával jelenleg hazánkban.
Azt viszont fontos tudni, nincs arra garancia, hogy ha az allergia tünete első alkalommal enyhébb reakciókkal jelentkezik, később nem alakulhat ki anafilaxia.
Tavaly júliustól a veszélyeztetettek számára tb-támogatottan felírható az EpiPen-injekció, amiből az érintettek két darabot kapnak, az allergiásnak érdemes mindkettőt magánál tartani – javasolja az allergológus.
(Borítókép: Estersinhache fotografÃa / Getty Images Hungary)