Alig pár órával a státusztörvény-tervezet benyújtása után a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete úgy döntött: Brüsszelhez fordulnak a Parlament oldalán megjelent javaslat miatt, álláspontjuk szerint az ugyanis számos olyan elemet tartalmaz, amelyről az egyeztetéseken vagy nem, vagy nem ebben a formában esett szó. Az érdekvédők abban bíznak, hogy a folyamat még visszafordítható.
A kedd délutáni, belügyminisztériumi közleményben elhangzott ígérettel összhangban a kormány a késő esti órákban valóban beterjesztette az Országgyűlés elé a státusztörvény tervezetét.
Ahogy arról elsőként beszámoltunk, a nagy hírről Pintér Sándor is tájékoztatta a pedagógusokat, a Kréta rendszerében megjelent levélben többek között azt írta: a törvény kidolgozásakor figyelembe vették a beérkezett véleményeket. Emellett köszönetet mondott a tanároknak, és jó pihenést kívánt nekik a közelgő nyári szünetre.
Mint ismert, a státusztörvény-tervezet eredeti verzióját március 2-án tette közzé a kormány, az új szabályozás minden eddiginél nagyobb felháborodást váltott ki. A dulakodásig, kordonbontásig és könnygázig fajuló tüntetéseket is ez hívta életre, múlt héten a diákok már a Sándor-palotánál is akcióztak, ahol arra kérték Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ha a törvényjavaslat az Országgyűlés elé kerül, és elfogadják, ne írja alá.
Bár a kormány a kritikákra reagálva mindig az egyeztetések mennyiségét és minőségét hangsúlyozta ki, az érdekvédők szerint most, hogy a benyújtás megtörtént, előállt az a helyzet, amitől a leginkább tartottak: a javaslat számos olyan elemet tartalmaz, amelyekről a tárgyaláson nem, vagy esetleg más formában esett szó.
Többször kértük, hogy a benyújtás előtt hadd tekintsük meg a tervezet végleges változatát, de erre nem kaptunk lehetőséget. Így, ahogyan arra számítani lehetett, a javaslat jó néhány meglepetést tartalmaz. Mindez azt jelenti, az egyeztetés bizonyos elemeket illetően nemhogy nem volt érdemi, de egyes részek vonatkozásában teljesen elmaradt. Ilyen formában ezt nem lett volna szabad beterjeszteni
– jelentette ki az Indexnek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja, aki lapunknak elárulta azt is: a benyújtás miatt egyenesen Brüsszelhez fordulnak, levelükben pedig részletesen kifejtik, hogy mely ügyekben maradt el az egyeztetés.
Azt akarjuk, hogy világosan lássák, mi történt, hátha onnan még megfékezhető, esetleg visszafordítható a folyamat
– hangsúlyozta a szakszervezeti vezető.
Arról, hogy pontosan milyen új elemeket tartalmaz a tervezet, és melyek azok a részletek, amelyek az egyeztetések nyomán valóban bekerültek, ITT írtunk részletesen.
A PDSZ a benyújtás másnapján egy közleményt is kiadott. Az érdekvédők első körben a lapunk által is idézett, MTI-hez eljuttatott belügyminisztériumi közleményre reagáltak. Mint írták, a tájékoztatás „rekordmennyiségű hazugságot" tartalmazott. Mi több, úgy látják, már önmagában a törvényjavaslat címe is megtévesztő, ami így szól: „a pedagógusok új életpályájáról."
Nem igaz, hogy a beterjesztett törvény pedagógus-életpályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazna. Ebben semmiféle előmenetel, bármiféle kiszámítható pályaív nincs, csak a munka törvénykönyvéből, a közalkalmazotti törvényből és a köznevelési törvényből kimazsolázott rendelkezések találhatók, azok is megspékelve olyan új szabályokkal, amelyek egyikben sincsenek, viszont ezekkel együtt a törvény még hátrányosabbá válik
– fogalmazott a szakszervezet, mely emlékeztetett arra is, hogy az aHang felületén keresztül közel 28 ezren tiltakoztak a státusztörvény bevezetése és a köznevelési törvény módosítása ellen, de egy másik petícióban közel 5 ezer pedagógus jelezte, hogy felmond, ha az új jogállást bevezetik.
„Ne lépjünk elhamarkodottan, viszont legyünk elszántak, és küzdjünk az utolsó pillanatig (és azon is túl) a bosszútörvény ellen!" – emelte ki a PDSZ.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)