Nem sok felkészülési idejük van már hátra a végzős diákoknak, a májusi írásbeli vizsgák után júniusban a szóbeli megmérettetések is kezdetét veszik, először az emelt szinten, majd a középszinten érettségizők bizonyíthatnak. Cikkünkben összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Június 7-től szóbeli vizsgákkal folytatódik a 2022/2023-as tanév tavaszi vizsgaidőszaka. Szerdától egészen június 14-ig bezárólag először az emelt szintű vizsgákat tartják meg, majd június 19. és 30. között a középszintű szóbelik következnek.
Mint ismert, mostanra minden érettségiző megtekinthette az írásbeli vizsgák eredményeit. Azok, akik középiskolába járnak, és a jelentkezést ott adták le, annak a kijavított dolgozat átnézésére saját intézménye adott lehetőséget. Ezzel szemben azok, akik már nem járnak iskolába, tehát felnőttként érettségiztek, esetleg pótló- vagy javítóvizsgát tettek, egy fix időpontban, június 5-én tekinthették meg a kijavított feladatlapokat a vármegyei/fővárosi kormányhivatalok közreműködésével.
Így tehát már minden érettségiző tisztában van azzal, miként sikerült az írásbeli, ez alapján pedig könnyen ki lehet következtetni, hogy a vágyott eredmény eléréséhez milyen teljesítményre van szükség a szóbelin.
A legfontosabb, hogy itt is érvényes az alapszabály, miszerint ha a vizsgázó a szóbelin nem ér el minimum 12 százalékot, a végeredmény a többi feladatban elért pontszámtól függetlenül elégtelen lesz. Ez alól kivételt jelent a középszintű matematikaérettségi, ahol alapvetően nincs szóbeli, csak akkor, ha a vizsgázó az írásbelin nem éri el a 25 százalékot.
Emellett érdemes szem előtt tartani azt is, hogy amennyiben az érettségiző a szóbelin 12 százalék feletti eredményt ér el, attól még az adott tárgyból megbukhat, ugyanis az írásbeli és a szóbeli vizsgán elért összpontszám alapján kell elérni az elégségeshez szükséges 25 százalékos eredményt.
Milyen esetben kell/lehet a szóbeli vizsgán póttételt húzni? – merülhet fel a kérdés sok diákban.
Az Oktatási Hivatal (OH) közlése szerint ha a vizsgázó a szóbeli vizsgán a húzott tétel anyagából teljesen tájékozatlan, azaz feleletének értékelése nem éri el a szóbeli vizsgarészre adható összes pontszám 12 százalékát, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy
az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd a százalékos minősítést és az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani.
Ha a vizsgázó a póttétel húzásától elzárkózik, ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
Ugyancsak a gyakran ismételt kérdések közé tartozik, hogy mi történik akkor, ha a vizsgázó nem jelenik meg a szóbeli vizsgán. Az ide vonatkozó kormányrendelet ezt az alábbiak szerint tisztázza:
Amennyiben tehát a vizsgázó nem jelent meg a szóbeli vizsgán, úgy a vizsgára vonatkozó kérelmével az érettségi jelentkezését fogadó intézmény vezetőjéhez kell fordulnia, a benyújtott igazolások alapján az intézmény vezetője dönt.
A vizsgaszabályzatban rögzítették azt is: a szóbelire vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára is, amennyiben a feladatot egyszeri alkalommal kell bemutatni, előadni és ennek alapján kell a teljesítményt értékelni. Ilyen típusú vizsga például a testnevelés gyakorlati része.
Ahogy arról korábban több ízben is írtunk, az írásbeli vizsgák május 5-én kezdődtek, és egészen 26-áig tartottak.
„A tanév rendjében meghatározott 16 vizsganapon 1163 helyszínen mintegy 111 100 érettségiző vizsgázott” – írta az Oktatási Hivatal egy közleményben, melyben jelezték azt is, hogy az írásbeli vizsgák feladatlapjait és javítási-értékelési útmutatóit – az előzetes ütemezésnek megfelelően – nyilvánosságra hozták, már valamennyi vizsgaanyag elérhető az OH felületén.
(Borítókép: Diákok a történelem középszintű írásbeli érettségi vizsgán 2023. május 10-én. Fotó: Komka Péter / MTI)