„A békekatonaságból, egyenruhás munkavállalók szociális intézményéből egy harcképes, elszánt, komoly hadsereget kell építeni” – jelentette ki Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke egy interjúban.
Böröndi Gábor a honvedelem.hu-nak adott interjújában elárulta, hogy kinevezésekor Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter „feladatszabása egyértelmű volt: háború van, háborús időket élünk, ezért meg kell erősíteni az ország védelmét, ehhez erősebb honvédség kell, ezért kultúra- és gondolkodásmód-váltást, azaz »lépésváltást« szeretne látni a Magyar Honvédségben”.
A békekatonaságból, egyenruhás munkavállalók szociális intézményéből egy harcképes, elszánt, komoly hadsereget kell építeni. Az elmúlt egy hónapban egy olyan kultúra meghonosításán kezdtünk el dolgozni, ami azt a célt szolgálja, hogy a Magyar Honvédség harckészültsége, harci képességei minél magasabb szintre kerüljenek
– fogalmazott a Honvéd Vezérkar főnöke.
Böröndi Gábor hangsúlyozta, kinevezése után fontosnak tartotta, hogy tiszta képet kapjon arról, milyen állapotban van a honvédség, ezét rendelte el a Kék Villám 1 gyakorlatot. „(A)z úgynevezett gyors lefolyású gyakorlat célja az volt, hogy – a szárazföldi alakulatok dandár- és zászlóaljtörzseit aktiválva, az összes alakulatot érintve – megnézzük: milyen szintű, illetve egységes és elfogadható-e a törzsmunka”.
A Honvéd Vezérkar főnöke a gyakorlattal kapcsolatban kifejtette, „ha a katonák elé értelmes célokat tűzünk ki, akkor látszik rajtuk, hogy igazán elkötelezettek és magas szinten hajtják végre feladataikat. Ugyanakkor jól láthatóak lettek a tudásbéli különbségek az egyes alakulatok tisztjei és altisztjei között, de így legalább van egy világos képünk arról, hogy hova szeretnénk eljutni, mit kell fejleszteni. Mi az, amit meg kell tartani, és mi az, amit esetleg el kell felejteni és nem szabad tovább vinnünk az új gondolkodásmódú Magyar Honvédségben. A törzsgyakorlás eredményeképpen már világosan látjuk, hogy még milyen haderőfejlesztési célokat kell a már meglévő képességeink mellé rendelni, amelyek által még ütőképesebbé válik a honvédség. Gondolok itt például a drónképesség-fejlesztésre vagy éppen a mélységi tűzcsapások jelentőségére. Ezek fontosságát egyébként az orosz–ukrán háború is bizonyítja”.
Kinevezése után egyik első célkitűzése volt, hogy „minden katona legyen katona, és ennek a fegyver a legjobb kifejező eszköze. Az orvos sztetoszkópot, a tanár tankönyveket, a katona pedig fegyvert használ. Ezért döntöttem úgy, hogy munkaidőben minden katona köteles a fegyverét magánál tartani, emellett pedig gyakorolni annak szét- és összeszerelését. Elmondhatom, hogy mindenki kiemelkedő fegyelemmel hajtotta végre a parancsot, így mára képesek saját egyéni fegyvereiket még megbízhatóbban kezelni”.
Az interjúban kitértek a Koszovóban megsérült magyar békefenntartókra is, Böröndi Gábor a történtekről leszögezte:
A kontingens parancsnoka és vezetői állománya is végig a helyszínen volt a helyzet azonnali kezelése érdekében. Diplomáciából, a katonai erő alkalmazásából és a tömegdemonstrációk kezeléséből kiválóan vizsgázott a magyar kontingens. Sérültjeinkről a legmagasabb szinten gondoskodtunk, és többen már most jelezték, hogy felépülésük után szeretnének visszatérni a bajtársaikhoz.
Korábbi cikkünkben arról számoltunk be, hogy nemrég feljelentették Böröndi Gábor vezérkari főnököt, aki a vád szerint megalázóan bánt a honvédség sofőrjeivel. A Honvédelmi Minisztérium aláhúzta, hogy a vezérkari főnök és a Magyar Honvédség a hatályos jogszabályok alapján járt el.
(Borítókép: Böröndi gábor. Fotó: Soós Lajos / MTI)