A robotsebészet bevezetése Magyarországon elnevezésű projekt 2022 januárjában vette kezdetét, akkor végezték el az Országos Onkológiai Intézetben az első robotasszisztált műtétet. Ma már három budapesti és egy vidéki kórházban napi 3-3 operációt végeznek a csúcstechnológiás da Vinci gépekkel. Magyarországon napjainkban tíz sebész rendelkezik képesítéssel az eljárás elvégzésére, itthon egyedüli proktorként Tenke Péter, a Dél-pesti Centrumkórház urológiai osztályának főorvosa oktatja erre a magyar orvosokat.
Az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Budapesti Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház és Rendelőintézet konzorciuma 2021-ben hazánkban elsőként olyan nemzetközi hálózathoz tudott csatlakozni, amely a 21. század csúcstechnológiáját képviseli. Decemberben érkezett meg Magyarországra az első da Vinci gép, amellyel január végén hajtották végre az első robotasszisztált műtétet, úgynevezett radikális prosztatektómiát. Az operációra az Országos Onkológiai Intézetben került sor, az urológiai részleg főorvosának, Szabó János Ferencnek, és Tenke Péternek, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház szintén osztályos főorvosának vezetésével.
Nagy Imola az OOI aneszteziológusa a legelső magyarországi robotsebészeti műtétre visszaemlékezve úgy fogalmazott, hogy olyan érzésük volt, mintha sci-fiben lennének.
Minden orvosunk, rezidensünk kíváncsi volt az első műtétre
– mondta, hozzátéve, hogy még mindig nagy az érdeklődés az eljárás iránt, de évekkel ezelőtt még nem sejtették, hogy ez Magyarországon is hamarosan a mindennapok része lesz.
Azóta már négy Da Vinci X robotsebészeti gép működik Magyarországon. A Semmelweis Egyetemen elsősorban a hasi sebészeti eljárásokat, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban főként urológiai beavatkozásokat végeztek az eszközzel, az Országos Onkológiai Intézetben elsősorban a nőgyógyászati műtétek területén használják, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjában pedig füll-orr-gégészeti operációknál alkalmazzák.
A technológiai hazai bevezetését lezáró sajtótájékoztatón Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója elmondta, hogy intézményenként 3-3 műtétet végeznek naponta.
A magyarországi program a kormány támogatásával 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő uniós RRF-forrásból valósult meg. Az első évben a két konzorciumban álló intézmény 150-150 műtétet végzett el, az év közepéig az uniós vállalás szerinti 200-200-as irányszám pedig csak ebben a két kórházban teljesült, ugyanis már 385-393 műtétnél járunk, ha a másik két klinikát is nézzük, akkor az ezret is meghaladja a hazánkban elvégzett robotsebészeti eljárások száma
‒ ismertette Polgár Csaba.
A főigazgató az Index kérdésére, hogy a bevezetés után milyen terveik vannak a technológiát illetően, azt felelte, szeretnék, ha minden műtéti területen rendelkezésre állna egy-egy ilyen gép, nemcsak Magyarországon, hanem saját intézményükben is.
Ha a kórház a nőgyógyászat, urológia mellett a fej-nyaki, hasi és mellkassebészet területén szeretné a világszínvonalú technológiát alkalmazni, ahhoz több ilyen gépre van szükség
– emelte ki. Polgár Csaba emlékeztetett: ugyan projekten kívül, de már szeptember végén elindították a hasi sebészeti műtéteket is. Lapunknak pedig elárulta, hogy most arra törekszenek, hogy a mellkassebészet számára is rendelkezésre álljon egy ilyen eszköz.
„Ezen felül pedig szeretnének képzőcentrumként működni”– tette hozzá. Robotasszisztált műtétet csak az gyakorlott orvos végezhet, aki már teljesítette a 40-50 órás műtéti szimulációt, ezt követően külföldön kell vizsgát tenniük, majd az első 6-8 műtétet egy eljárásban tapasztalt proktor jelenlétében végezheti.
Magyarországon egyetlen ilyen szakember van, Tenke Péter a Jahn Ferenc kórház urológus főorvosa. Más sebészeti területekhez azonban máshonnan kellett ehhez proktort hívnunk, arra törekszünk, hogy az intézményünkön belül legyen minden típusú operációhoz ilyen szaktekintélyünk
– árulta el a főigazgató.
Dobosi Zsolt, a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház főigazgatója elmondta, hogy 374 urológiai és 11 nőgyógyászati műtétet végeztek el a da Vinci készülékekkel az elmúlt 1,5 év alatt. A projektet itthon elindító két kórház között szoros szakmai együttműködés jött létre, ami azóta is töretlen, munkacsoportok alakultak, a nemzetközi kooperáció is felélénkült.
Mint fogalmazott, tapasztalataik szerint a legnagyobb előnye a technológiának, hogy szövődmények nélkül, komplikációmentesen zajlottak le a műtétek, reoperációra sem volt szükség.
A betegeknek a robotműtét után kevésbé voltak fájdalmaik, a lábadozási idő jelentősen lerövidült, volt, aki pár nappal később az otthonában lábadozhatott.
– emelte ki.
Pokorni Zoltán, Hegyvidék fideszes polgármestere az Indexnek úgy fogalmazott, büszke arra, hogy a XII. kerület úgymond egy egészségügyi centrumként működik, ami magában foglalja a legmagasabb szintű köz- és magánellátást. Az, hogy a legmodernebb orvostechnológiai eszközök állnak helyben rendelkezésére a lakóknak is előnnyel jár, ugyanakkor a nagy forgalmú intézményeknél a parkolás még mindig gondot jelent.
Egyrészt érthető, hogy adott gazdasági helyzetben a mélygarázs létrehozása a fejlesztések sorából kikerült, ugyanakkor a hosszú távú tervek sorából nem szabad kihúzni, hisz a kezelésre járó vagy a kórházat elhagyó, lábadozó betegek számára nagy jelentőséggel bír, ha állapotukat kímélve autóval érkezhetnek, illetve térhetnek haza otthonukba. A parkolóhely-bővítés az itt dolgozók számára szintén nagy könnyebbséget jelenthet
– fejtette ki.
Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató hozzáfűzte, hogy az elmúlt években az egészségipar hihetetlen fejlődéseken ment keresztül. „Minden nemzetközi tapasztalatokra épülő pályázat óriási érték, nagy eredmény ha ilyeneket be tudunk hozni az országba. Azon vagyunk, hogy ezek az innovációk ne álljanak meg, nem engedhetjük, hogy a versenyből kimaradjunk” – hangsúlyozta. Kiemelte, a fiatal orvosok egyik itt tartásának kulcsa, hogy a modern technológia megjelenjen itthon. „A tudás, képesség adott, ha akaratunk is megvan hozzá, nem fog elmaradni a siker” – húzta alá. Mint fogalmazott, a robotasszisztált műtét az orvosszakmai előnyök mellett kevesebb szövődménnyel és rövidebb lábadozási idővel jár.
Mint kiderült, egyre több beteg érdeklődik az eljárás iránt, amit a szakemberek örömmel vesznek, ugyanakkor az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel egy költséges eljárásról van szó, egy orvosszakmai konzíliumon döntik el, hogy kinél lehet indokolt az eljárás, ugyanis erre az évre 400 műtétre van finanszírozási lehetőség.
Az egyszerűbb esetek számára a hagyományos műtét vagy a szintén minimál invazív laparoszkópos technológia éppúgy hatékony kezelést jelent
‒ mondta el lapunknak Polgár Csaba.
(Borítókép: Polgár Csaba az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója beszédet mond az intézet 25 milliárd forintos eszközfejlesztése lezárulta alkalmából tartott sajtótájékoztatón Budapesten, az Országos Onkológiai Intézetben 2023. április 27-én.Fotó: Kovács Tamás / MTI)