A Vatikán eljárása a ciszterci intézményekben dolgozók panaszai alapján indult, de a rend teljes pénzügyi rendszerének átvilágítását is magában foglalja majd. Az iskoláknak járó, visszatartott állami támogatásokról, kirakatvállalkozásokról és a belügyminiszter-helyettes köreihez vezető összekapcsolódásokról derültek ki részletek.
Május végén a Magyar Katolikus Egyház hivatalos híroldalán jelent meg a Zirci Apátság rövid közleménye, mely szerint 2023. május 15-én a Vatikán (szerzetesrendekkel foglalkozó testülete) a fenntartott intézményekben felmerült nehézségek orvoslására és a szerzetesi élet segítésére Mauro-Giuseppe Lepori ciszterci generális apátot pápai biztosnak nevezte ki a Zirci Ciszterci Apátság élére. Bérczi L. Bernát apátot a vizsgálat idejére áthelyezték a magyar alapítású dallasi (szintén a zirci kongregációhoz tartozó) apátságba.
Az említett „nehézségek” hátterét hosszú, elemző cikkben tárta fel a Válasz Online, mely arról ír, a Vatikán eljárása a ciszterci intézményekben dolgozók panaszai alapján indult és alapvetően a zirci pénzügyek visszásságait szeretné feltárni. A Szentszék az átvilágításhoz egy nemzetközileg jegyzett könyvvizsgáló cég közreműködését kéri.
A portálnak az ügyre rálátó források azt mondták, a felfüggesztett ciszterci vezetők teljes szereptévesztésben voltak.
Noha a rend kizárólag szelíd és alázatos fenntartóként viselkedhetett volna – hiszen már sem gimnáziumigazgatókat, sem szaktanárként is helytálló szerzeteseket nem tud biztosítani –, mégis erőből magához vonta a menedzsmentjogokat. Ha úgy tetszik: leuralta az általa foglalkoztatott világi szakembergárdát.
Az apát legszűkebb stábját jelentő Ciszterci Iskolai Főhatóság megdöbbentő magabiztossággal tartotta vissza egy-egy iskolájától az állam által biztosított támogatások egy részét (ezzel veszélyeztetve akár a kréta- és vécépapírszintű beszerzéseket), illetve elvonta egyes intézmények saját – terem- és tornacsarnok-kiadásból származó – bevételeit. Mindeközben az apátsági központ brutális veszteséget termelő kirakatvállalkozást (például sörfőzdét) működtet, illetve – a legfelsőbb politikai körökkel összeszövetkezve – különös ingatlanügyletekbe bonyolódott. A rendi vezetés ezekre a régóta élő belső vádakra mindig azzal reagált:
nekik az egész ciszterci „nagycsaládot” kell szolgálniuk, nem egy-egy gimnázium saját érdekét.
Előfordult, hogy a felekezeti gimnáziumok még az állami intézményekhez képest is szűkölködnek. Volt több olyan ciszterci gimnázium, amelyeknek a zirci vezetés akár évente százmilliós nagyságrendben nem adta oda az államtól érkező egyházi kiegészítő támogatást.
Ha a kötelező anyagi juttatás nem is, valami azért üzembiztosan érkezett Zircről: ajándék sör a veszteséges apátsági manufaktúrából. Azt mindig kapott a tanári kar. Kicsit úgy, mint Bulgakovnál: a gyár dolgozóit pénz nélkül, gyufával fizették ki
– ecseteli az egyik érintett intézmény tanára.
A cisztercieknél emellett az is bevett gyakorlattá vált, hogy az iskolai ingatlanok bérbeadásából származó tényleges piaci bevételeket is elvonta a rendi központ. Ez leginkább a a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium esetében ütközött ki, amely a sportlétesítmény-fejlesztési koncepció keretében, nettó ötmilliárd forintból egy hatalmas betoncsarnokot kapott az államtól, melyet a 2022-es parlamenti választások kampányhajrájában adták át. Az iskola remélte, hogy ha már nemigen kapja meg a neki járó egyházi kiegészítő támogatást az apátsági központtól, legalább a testmozgásra, rendezvényekre, esküvőkre alkalmas új terek esti vagy hétvégi piaci hasznosításából lesz némi saját bevétele. Zirc azonban ezeket a bérbeadási bevételeket is magához rendelte.
Szó sincs persze arról, hogy egyedül a budai Szent Imre Gimnázium világi tisztviselői „lázadtak fel” a végül felfüggesztett Bérczi apát ellen. A fenntartó szinte minden iskolánál kiverte a biztosítékot a központosított döntéshozatallal.
A rendi vezetés közben több üzletben is érdekeltté tette a cisztercieket. Van látogatóközpont-üzemeltető és mezőgazdasági kft.-jük, de a legjelentősebb társaság a még az előző elöljáró, Dékány Árpád Sixtus idején indított Zirci Apátsági Manufaktúra, amely tavaly közel 47 millió forintos veszteséget hozott össze. Egy évvel korábban 71 millió forintosat. Mivel a szerzetesi belső könyvelés nem nyilvános, nem tudni, hogy milyen forrásból tömködték be évről évre a sörfőzést is magában foglaló manufaktúra által ütött pénzügyi lyukakat.
A Válasz Online cikkében emellett bemutatja, milyen közös kollégiumi és apartmanprojekteket bonyolított le a rendi vezetés a Rétvári Bence belügyminiszter-helyetteshez köthető üzleti körrel.