Az ülés 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik. A határozathozatalok között az Országgyűlés egyebek mellett dönthet a Magyarország területén élő nemzetiségek helyzetéről szóló beszámoló elfogadásáról, továbbá a területet újraszabályozó, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvényjavaslatról.

Az MTI híradása szerint szavazás lesz az innovációs és tudományos eredmények gazdasági hasznosításának elősegítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról, amely csökkenti a szabadalmi díjakat négy kiemelt csoportnak és átnevezi az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatot Magyar Kutatási Hálózatra.

Dönthetnek a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról, amely ismét bevezeti a magyar jogrendszerbe az építményi jogot, amelynek jogosultja az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épületet létesíthet, illetve hasznosíthat. Az építményi jog forgalomképes, azaz átruházható és megterhelhető.

Az Országgyűlés határozhat a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvényjavaslatról, valamint a vízgazdálkodási törvény módosításáról, amely alapján nem kell engedélyeztetni a 2024 előtt engedély nélkül létesített, ötven méternél nem mélyebb háztartási kutakat.

A határozathozatalok után elkezdődik a jövő évi büdzsé általános vitája: csütörtökig összesen harmincórás időkeretben fejthetik ki álláspontjukat a képviselők Magyarország 2024-es központi költségvetéséről, kedden kilenc órán át vitatkozhatnak a büdzséről.

Varga Mihály pénzügyminiszter a parlamenti beterjesztés előtt védelmi költségvetésnek nevezte a jövő évi büdzsét, amelynek készítésekor a kormány 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolt jövőre, míg az államháztartás hiánya 2,9 százalék lehet, az államadósság mértéke pedig 66,7 százalékra csökkenhet, az infláció éves szinten várhatóan 6 százalék lesz.