Munkaerőhiány sújtja a büntetés-végrehajtási intézményeket. A jelenleg több mint tizennyolcezer elítéltre mindössze háromezer-ötszáznegyven körletfelügyelő jut, miközben idén csak négy esetben hagyták jóvá az otthonápolási őrizetet, a krónikus beteg elítéltek esetében.
A létszámadatok alapján jelentős a terhelés a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságán, ugyanis több mint tizennyolcezer fogvatartottat kell őriznie háromezer-ötszáznegyven körletfelügyelőnek. Átlagosan több mint 5 elítélt jut egyetlen őrre. Több mint száz fogvatartott kérvényezte, hogy lakóhelyén kaphasson egészségügyi ellátást, azonban eddig mindössze 4 esetben hagyták jóvá az otthonápolási őrizetet – értesült az rtl.hu.
Az otthonápolási őrizet elrendelését 109 elítélt kérelmezte, a törvényszék ebből négy esetben adott engedélyt.
Pintér Sándor belügyminiszter friss rendelete február óta teszi lehetővé, hogy egyes krónikus betegséggel küzdő elítélteket otthonukban kezeljék. A rendelet szerint annak van lehetősége otthonápolásra, aki már nem tudja önállóan kielégíteni a szükségleteit, illetve folyamatos ápolásra szorul.
Életfogytig tartó büntetés vagy többszörösen visszaeső elítéltek számára nem áll fenn ez a lehetőség.
A fogvatartott állapotáról a börtön orvosa állít ki szakvéleményt, ezt követően felkeresik a területileg illetékes pártfogót, és megállapítják, hogy lenne-e olyan személy, aki vállalja az elítélt ápolását. A végső engedélyt a bíróság adhatja meg.
Abban az esetben, ha a fogvatartott állapota javul, és az orvosi szakvélemény szerint a börtönben is folytatható a kezelés, ismét be kell vonulniuk.
A BvOP adatai szerint az elmúlt évekhez képest többen dolgoznak a büntetés-végrehajtásban, de a börtönőrökre még így is rengeteg feladat hárul. A dolgozók és a börtönök számával párhuzamosan a fogvatartottak száma nőtt, tehát jóval több elítéltet kell őrizniük.
A Helsinki Bizottság adatai szerint tavaly év végén már tizenkilencezer főnél is több fogvatartott volt Magyarországon, ez pedig a rendszerváltás óta mért legmagasabb adat.
Magyarországon jut a legtöbb fogvatartott százezer lakosra az Európai Unióban.
Miközben az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon folyamatosan csökken a bűnözés, 2013 óta háromszázhetvenezerről nagyjából kétszázezerre zuhant a regisztrált bűnesetek száma.
A BvOP szervezetén belül mindenesetre kilencezer-négyszázhatvanegyen dolgoznak, közülük pedig háromezer-ötszáznegyvenen biztosítják a fogvatartottak által használt területeket, tehát egy őrre átlagosan több mint öt elítélt jut.
Az alkalmazottak gyakran panaszkodnak a túlzott terhelésre, sokan pedig úgy látják, hogy ez már a biztonságos munkavégzést is veszélyezteti.
A büntetés-végrehajtási szervezetet érintően a fogvatartotti elhelyezési részlegek biztonságát a személyi állomány tagjainak (beleértve a vezetői és tiszti besorolási osztályba tartozókat is) rendszerszintű együttműködése garantálja.” Arra a kérdésre pedig, hogy pontosan hány ember munkája hiányzik a parancsnokságnál, azt felelték: a feladatellátás megfelelően biztosított
– fogalmazott a BvOP a lapnak. A BvOP újabb toborzásában már nemcsak őröket, hanem jogászokat, pszichológusokat és egészségügyi szakdolgozókat is keres.
Egy pályakezdő börtönőr bruttó 507 ezer forintot keres átlagosan, és ez az összeg 30 évnyi szolgálat után is csak bruttó 603 ezer forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a cafeteriát és az egyéb juttatásokat nem számítva nettó 300 és 400 ezer forint közötti összeget vihetnek haza.