A kormány szétverte a magyar közoktatás utolsó, még működő bástyáit – mondta egy ellenzéki politikus a státusztörvény kapcsán, amelyet a pénteki rendkívüli ülésen vitatnak meg az Országgyűlésben. A napirend előtti felszólalásokban a pedagógusok bérrendezése mellett lehetett hallani a kistelepülésekről, a kamatadóról, rezsivédelemről és az uniós pénzekről is, míg a kormánypárti képviselők leginkább a migrációról és az ukrajnai háborúról beszéltek.
Június 16-án rendkívüli ülést tartanak az Országgyűlésben, mivel ezen a napon fognak vitatkozni a státusztörvényről. A rendkívüli ülést a kormány nevében még a hét elején Semjén Zsolt kezdeményezte, hogy öt törvényjavaslatról, köztük a fentebb említett törvényről is vitatkozzanak.
Mint minden plenáris ülésen, így a rendkívüli ülésen is voltak napirend előtti felszólalások. Az ülést Latorcai János, KDNP-s parlamenti alelnök vezette, aki az ülés megnyitása után az 1956-os forradalom- és szabadságharcról emlékezett meg, mivel június 16-a az 56-os vértanúk kivégzésének napja is.
Először Kanász-Nagy Máté, az LMP politikusa szólalt fel. Felszólalása elején kitért arra, hogy ma sok szó fog esni a pedagógusokról, azonban ő most nem erről szeretne beszélni, ugyanakkor a Momentum által a parlamentbe bevitt szivacsok és kréták kapcsán úgy szólt:
Kaptak szivacsokat, amivel el lehetne törölni ezt a törvényt, és kaptak krétát, amivel újra lehetne írni ezt a törvényt.
Ugyanakkor leginkább más témával foglalkozott, méghozzá Recskkel, ahol egy heves esőzés után elmosta a települést egy iszapos ár.
Elszegényedő, magára hagyott települések. Ez a kormány 13 éve van hatalmon, nincs érdemi segítség a kistelepüléseknek – fogalmazott Kanász-Nagy.
Ezenkívül kitért arra, hogy a magyar kormány környezetvédelmi politikája szerinte lényegében nem létezik, mivel sok helyen néhány méterre a lakóövezetektől épülnek bányák vagy akkumulátorgyárak.
Fel kell tennünk a kérdést: az, hogy ez az iszapos ár elmosta a Hunyadi utcát, és egy tucat családnak ki kellett költöznie, ennek van-e összefüggése a bánya megnyitásával? Van-e összefüggés a természetbe való durva beavatkozásának és e katasztrófának? – tette fel a kérdést, majd kifejtette, az esőzés előtt a bányaépítés miatt kivágták a hegyről a fákat, amelyek szerinte megfoghatták volna az iszapos árt.
Latorcai, mielőtt megadta volna a válaszra a lehetőséget, kritizálta a Momentumot, amiért a politikusaik szivacsot és krétát vittek a parlamentbe, miközben nem jelentek meg a napirend előtti 56-os megemlékezésen.
Válaszában a fideszes Koncz Zsófia arról beszélt, hogy a magyar kormány tagjain belül nagyon sokan vidéken élnek, köztük ő is, és a magyar kormány a Magyar Falu Programmal nagy segítséget nyújt ezen településeknek. Ezért visszautasítja, hogy a kormány ne foglalkozna a vidékkel. „Mindent megteszünk, hogy minél vonzóbbá tudjuk-e tenni a vidéki életet” – fogalmazott.
Ezután 2010 előtti időkről beszélt, ami kapcsán kifejtette, azóta szerinte sokat fejlődtek a vidéki települések.
Ezután Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője kapta meg a szót. Beszédében végig az általa bosszútörvénynek nevezett státusztörvényről beszélt, majd gyávasággal vádolta meg a kormányt, amiért a rendkívüli parlamenti ülés alatt lezárták a Kossuth teret, és a parlamenti látogatást is betiltották e napon a turistáknak.
Kifejtette, szerinte ez azért bosszútörvény, mert a pedagógusok hiába kérik 2010 óta a kormányt, hogy javítsák a pedagógusok bérét és munkakörülményeit, azonban ez nem történt meg, pedig már 2016-ban ígéretet tett rá a kormány.
Ezután egy diagrammot felmutatva arról beszélt, hogy a magyar pedagógusok átlagbére Szerbia és Észak-Macedónia között helyezkedik el, miközben Orbán Viktor fizetése a harmincháromszorosa egy átlagpedagógusnak – állította a frakcióvezető.
Ezután kritizálta a törvényt, ami kapcsán úgy fogalmazott:
Rákosi Mátyás a tíz ujját megnyalná azzal, amit maguk most a pedagógusokkal tesznek
– utalva arra, hogy a javaslat értelmében a tanárok többek között átvezényelhetőek, lehallgathatóak lennének. Majd ezután rátért arra, hogy a rendőrök és tűzoltók biztosítását sem fizeti a kormány.
Orbán Viktor miniszterelnök családjára rátérve azt mondta, gyerekei, például Ráhel külföldön tanult tovább, „miközben a magyar gyerekek tanuljanak a lepukkant magyar iskolákban”. A felszólalását úgy zárta, a Fidesz baltával vágja el a fiatalok jövőjét.
A kormány részéről Dömötör Csaba válaszolt Szabó felszólalására. Elmondta, szerinte a törvény megteremti a bérek rendezésére a jogot, majd kritizálta az ellenzéket, mert szerintük nem vettek részt a törvényen való egyeztetéseken.
Kifejtette, hogy abban nincs vita a kormány és az ellenzék között, hogy a pedagógusok bérét rendezni kell, ezt továbbra is fontos célnak tartja a kormány, majd beszélt arról, hogy a pedagógusoknak járó szabadságot is megemelték.
A helyettesítés kérdéséről elmondta, hogy arra csak adott járáson belül, csak a pedagógusok beleegyezésével kerülhet sor, és a munkáltató kompenzálja emiatt a pedagógust. Ezután három dolgot kért az ellenzéktől: vegyenek részt a törvényjavaslat kidolgozásán, az ellenzék ne sajátítsa ki a tüntetéseket, és ne gáncsolják az uniós pénzek megérkezését. Dömötör Csaba szerint a pedagógusbérek rendezéséhez a Brüsszelből érkező források is szükségesek.
Ezután a mi hazánkos Apáti István kapott szót, aki leginkább a gáz- és villanyárakról beszélt. A radikális párt alelnöke azt állította, hogy a kormány hazudott arról, hogy a földgázt olcsón szerezte be Oroszországtól, miközben valójában drágábban. És miközben a földgáz világpiaci ára csökkent, még továbbra is ugyanannyiba kerül a gáz a magyar lakosoknak, ezért megkérdezte, mi indokolja, hogy a rezsicsökkentés határát nem törlik el.
Az áram kapcsán elmondta, ott is hasonló a helyzet, és azon szerinte leginkább Mészáros Lőrinc gazdagodik, amiért a legtöbb díjat a rendszerhasználati díj teszi ki az áramszámlán.
Apáti szót ejtett az élelmiszer-inflációról is, mivel szerinte ez sújtja legjobban a magyar családokat. E kapcsán kifejtette, hogy az áremelkedést nem a magyar termelők okozzák, hanem az inputanyagok beszerzési ára, amivel szerinte például a műtrágyagyártó cégek járnak jól, illetve a kereskedők.
A Végén arra kérte a kormányt, lépjen fel a „kajmánkodó, lehúzó” cégek ellen.
A kormány részéről Koncz Zsófia szólalt fel, aki leginkább arról beszélt, hogy a kormány „az elhibázott brüsszeli szankciók” ellenére megtartotta a rezsivédelmet, majd Eurostat-számokra hivatkozva kiemelte, a magyar családok sok esetben jobban állnak, mint más országok állampolgárai.
Emellett kifejtette, a kormány jóvoltából az állami, önkormányzati, egyházi, gazdasági és egyetemi intézmények kedvezményesen vásárolhatnak földgázt, és ezt kiterjesztették az áramra is bizonyos intézményekre, hogy így év végéig kiszámítható legyen számukra a rezsi – ez körülbelül 1200 jogosultnak segít, húzta alá. Hozzátette, hogy emellett a magyar vállalkozásokat is segíti a kormány.
Ezután arra kérte a Mi Hazánkot, hogy segítse a kormányt, hogy lépjenek fel a „brüsszeli támadások ellen”, ami a magyar rezsivédelmet érinti.
Ezután a Jobbik – Konzervatívok alelnöke, Z. Kárpát Dániel szólalt fel, aki az alacsony magyar bérekről beszélt. Kifejtette, ma egy átlagos magyarnak 13 évnyi átlagbért kellene félretenni, hogy egy átlagos budapesti lakást meg tudjon vásárolni, és szerinte a kormány ez ellen nem tesz semmit.
Kritizálta a kormányt, hogy szerinte semmit nem tesz a külföldre vándorolt magyarok visszacsábításáért, miközben keletről importál munkaerőt, illetve nem adja meg a lehetőséget az itt maradóknak, hogy normális bért kaphassanak.
A státusztörvényre kitérve kifejtette, a Jobbik szerint a magyar költségvetésből is megoldható lenne a tanárok bérrendezése, nem kellenének ahhoz az EU-s pénzek. A környező országok kapcsán kifejtette, ott is többet keresnek a pedagógusok, jobban megbecsülik őket – véli.
Kifejtette, nagyon szeretné, ha megérkeznének az uniós pénzek, hiszen az jár Magyarországnak, de szerinte ahhoz teljesen más gazdaságpolitikával kell hogy járjon – visszautalt a keletről érkező külföldi munkavállalókra, miközben szerinte nagyon sok inaktív magyar van.
Válaszában a fideszes Fónagy János államtitkár arról beszélt, hogy a foglalkoztatottak száma emelkedett, 2010 óta mintegy egymillióval dolgoznak többen, a 74,6 százalékos foglalkoztatási ráta meghaladja az uniós átlagot, miközben az inaktívak száma is csökkent.
A bérekre rátérve azt mondta, hogy 2010-től 2022-ig nőttek a reál- és átlagbérek. Ismertette, a családi kedvezmény nélkül az átlagbér 158,7 százalékkal, családi kedvezménnyel 168 százalékkal nőtt – „igen jelentős tízéves átlag- és reálbér-növekedésről tudunk beszélni” – foglalta össze.
Ezután az MSZP társelnöke, Komjáthi Imre szólalt fel, aki a bankbetétekre kivetett adót megszavazó fideszes képviselőkhöz úgy szólt: „Már megint nem saját magukon kezdték a spórolást, igaz-e?”
Ezután felsorolta, hogy több kormánytag is rendkívül gazdagodott, példaként a törvényt benyújtó Gulyás Gergely kancelláriaminisztert és Varga Judit igazságügyi minisztert említette.
Önök kifejezetten gazdag emberek, csak nem bankbetétben, jó esetben nem is magyar bankokban tartják a pénzüket
– állította az MSZP-s politikus, majd gondolatát arra futtatta ki, hogy a magyar átlagemberre nem ez jellemző.
Ezután a 2023-as költségvetés kapcsán kifejtette, „az kamu”, mivel szerinte a kormány azt se tudja, hogy két hét múlva mire fog költeni. Ezután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterre hivatkozva azt állította, Nagy egyszer azt jelentette ki, „kit érdekel, hogy mennyit szedünk be”, ami Komjáthi szerint jól leírja a magyar kormány adópolitikáját.
Beszédét azzal zárta, hogy szerinte többsávos adórendszer kellene, és kiemelte, a kamatadó szerinte káros.
A kormány részéről Tállai András adott választ, aki először kikérte, amiért Komjáthi személyeskedő hangnemben beszélt kormánytagokról. Ezután a kamatadóról úgy beszélt,
az ellenzék azon dolgozik, hogy az uniós pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra, és emiatt kell más forrásokat bevonni a költségvetésbe.
Ezután a kormány gazdaságpolitikai céljairól, bér- és nyugdíjpolitikájára tért ki. Elmondta, a kormány célja támogatni a munkát, azokat az embereket, akik dolgoznak – ezért került bevezetésre a 15 százalékos adó, ami uniós mércével nézve igen kedvező.
A bérpolitika kapcsán közölte, az elmúlt 10-13 évben nőtt a reáljövedelmek és reálbérek, részben az adópolitika, részben a bérpolitika segítségével. Elmondta, ha nem így gondolkodik a kormány, akkor nem lett volna egymillió új munkavállaló az elmúlt 13 évben.
A politikus szerint a kormánynak kiemelt célja, hogy a nyugdíjak reálértékét is megtartsák, vagy még növeljék is – kiemelte, hogy akkor is biztosították ezt, amikor gazdasági válság volt, és most is fogják biztosítani úgy, hogy az infláció magasabb a vártnál.
Végén azt ajánlotta Komjáthinak, hogy pártelnökként rendszerekben gondolkodjon, ne pedig személyekben.
Bűn az, amit az iskolák, a gyerekek, az ő jelenük és az ő jövőjükkel szemben elkövetnek – kezdte felszólalását a momentumos Orosz Anna.
A Momentum politikusa kifejtette, 5316 pedagógus mondott fel csak a tavalyi év során, ezzel már idén 16 ezer pedagógus hiányzott az iskolából – az iskolák közel felében nincs elég matektanár, nyelvtanár és természettudományokat oktató pedagógusok szerinte. Úgy látja, a szülők duplán fizetnek az oktatásért, egyszer a leadózott jövedelmükből, egyszer pedig akkor, amikor a magántanároknak fizetnek, hogy a gyerekek tanulhassanak.
Orosz elmondta, a legfontosabb a pedagógusok bérrendezése, mivel azzal nőne a pedagógiai pályát választók száma, ami csökkenthetné a pedagógushiányt is.
Ha ön megszavazzák ezt a gyalázatos törvényt, akkor önök felelősek, hogy nemhogy csökkenne a pedagógushiány, hanem további ötezer tanár mondana fel
– jelentette ki, utalva arra, hogy sajtóhírek szerint közel ennyi tanár jelezte, hogy a státusztörvény elfogadása esetén fel fog mondani.
Miközben a kormány azt hazudja magáról, hogy családbarát, épp feláldozzák a családok és gyerekek jelenét és jövőjét – zárta felszólalását a momentumos politikus.
A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár emelkedett szóra, aki először Ungár Péterre, az LMP társelnökére hivatkozva arról beszélt, hogy a zöldpárti politikus kritizálta a momentumosokat, amiért az ökopárt társelnöke szerint a Momentum rátelepedett a pedagógus- és diáktüntetésekre.
Azt mondja önöknek a szövetségesük, hogy a kordonbontás nem segít, a pedagógusok bérének összemosása a jogállamisággal és a sajtószabadsággal, csak árt
– fogalmazott Rétvári.
Ezután számonkérte, hogy a Momentum csak arról beszél, szerintük mi nem jó, de arról már nem, hogy milyen alternatívát képzelnének el. Kitért a kordonbontásra is, ami kapcsán megkérdezte, mi az összefüggés Gelencsér Ferencék kordonbontása, a diáktüntetéseken a „gyerekek rendőrsorfalra való tolása” és a pedagógusok bérrendezése kapcsán, mert az államtitkár nem tudja.
Rétvári felszólalásának végén kifejtette, hogy a kormány vállalta a pedagógusok bérrendezését, majd azt mondta, szerinte szégyen, amiért a Momentum EP-képviselői meg szeretnék akadályozni az uniós pénzek megérkezését azzal, hogy új feltételeket bevezetését kérnek az Európai Bizottságtól.
Ezután a Demokratikus Koalíció nevében a párt szóvivője és elnökségi tagja, Barkóczi Balázsragadott szót, aki szerint a kormány szétverte a magyar közoktatás utolsó végső, még működő bástyáit. Szerinte a „bosszútörvénnyel” e munkát sikerül bevégezni.
Kifejtette, 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, egyre kevesebben jelentkeznek pedagógusoknak, egyre nagyobb az iskolaelhagyók száma, és szerinte a magyar kormány „a státusztörvénynek nevezett bosszútörvénnyel” csak ront a helyzeten. Majd kiemelte, hogy miközben Orbán Viktor megszavazza az uniós szankciókat, idehaza azt állítja, hogy nem, és ez a kettősség a kormány politikájára jellemző: miközben a tanárok jogfosztása történik, azt állítják, hogy sohasem volt ilyen jó tanárnak lenni Magyarországon.
Ez a bosszútörvény pár év múlva a történelem szemétdombjára fog kerülni
– jelentette ki Barkóczi, majd a következő, Dobrev-kormányt vizionálva kifejtette, a DK miként reformálná meg az oktatást: 45 százalékkal emelné a béreket, visszaállítanák a szabad tankönyvválasztást és az oktatás szabadságát, visszavennék a kirúgott tanárokat, csökkentenék a tanárok és diákok terheit, felállítanák az oktatási minisztériumot és eltörölnék a státusztörvényt – ezeket pedig követeli is a kormánytól a DK.
A kormány nevében Rétvári Bence szólalt fel, aki először Gyurcsány Ferenc és Dobrev Klára családtagjainak rendszerváltás előtti szerepvállalásáról beszélt. Ezután a DK-ról beszélve arról értekezett, hogy „a korábbi gárdista” Jobbikkal összepaktált a párt, így valójában nem a kormánynak vannak „ordas” gondolatai, amire Barkóczi utalt, hanem a Demokratikus Koalíciónak.
Továbbá visszatért arra a fideszes toposzra, hogy az ellenzék akadályozza, hogy az Európai Unióból megérkezzenek a pénzek, és ezzel szerinte a DK EP-képviselői azt akadályozzák, hogy minden idők legnagyobb béremelését adják a pedagógusoknak. Mint fogalmazott, a kormány 75 százalékos bérrendezést szeretne.
Majd arról beszélt, hogy a rendszerváltás óta egy kormány volt, ahol csökkentették a tanárok bérét, bezártak iskolákat, a pedagógusok képzését fizetőssé tették, majd ki is rúgták a tanárokat, ezek pedig szerinte az 1994–1998 között működő Horn-, majd a 2004–2009 működő Gyurcsány-kormányok voltak.
Gazdasági válság, migrációs válság, koronavírus-járvány, háborús válság, az abból következő energetikai és szankciós válság – sorolta fel Hollik István, a KDNP politikusa, hogy az elmúlt évtizedben milyen válságok voltak az Európai Unióban, majd rátért arra, hogy szerinte az általa csak Brüsszelnek nevezett Európai Bizottság javaslatát „puccsszerűen” fogadták el a tagállamok szakminisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsában, amely szerinte segítené az illegális migrációt (egyhangú szavazás helyett minősített többséggel).
Kifejtette, hogy szerinte Brüsszel önsorsrontó politikát folytat, és a valódi megoldás az lenne, ha Brüsszel helyett a nemzetállamok dönthetnének a migráció kérdésében. Ezután arról beszélt, hogy a Brüsszelnek nevezett Európai Bizottság szerinte a Soros-tervet hajtaná végre, majd az általa csak dollárbaloldalnak nevezett ellenzéket azzal vádolta, ők akarnak betelepítési kvótát.
Nemzeti sorskérdésekben önök nem képesek a magyar emberek oldalára állni
– állította Hollik, majd felszólalását azzal zárta, a Fidesz–KDNP mindent megtesz a kötelező kvóta ellen.
Rétvári Bence a kormány oldaláról a beszédét azzal kezdte, hogy 2015 óta van migrációs válság. Elmondta, valakinek döntést kell hoznia, hogy ki jöhet be és ki nem, és szerinte erre a nemzetállamoknak van joga. Ezután arról beszélt, hogy az általa Brüsszelnek nevezett Tanácsban minősített többséggel fogadták el az Európai Unió új migrációs rendeletjavaslatát, ami szerinte gátlástalan.
Válaszának legvégén szerinte a javaslattal – amelyet egyébként részben az olasz Giorgia Meloni lobbizott ki – az embercsempészek járnak jól, és szerinte Brüsszel nem hajlandó megvédeni az európai kontinenst. Ezután a Brüsszelnek nevezett Európai Bizottság szemére vetette, amiért a magyar határon álló kerítés telepítésének költségét az Ursula von der Leyen vezette intézmény nem fizette ki, mindössze csak az egy százalékát.
Zárásként felsorolta, Csehországban és Lengyelországban is kritizálták az unió bevándorláspolitikáját, majd azzal vádolta meg a baloldalnak nevezett ellenzéket, hogy nem látja a valóságot, és nem foglalkozik a migráció kérdésével. Szerinte ha az ellenzék lenne hatalmon, akkor Magyarország bevándorlóországgá válna Brüsszel kérésére.
Az utolsó, napirend előtti felszólalóként a fideszes Zsigó Róbert emelkedett szóra, aki leginkább az ukrajnai háborúról, illetve a magyar kormány békepártiságáról beszélt. Felszólalásában azzal vádolta meg az ellenzéket, hogy az háborúpárti, és nem akar békét, majd Karácsony Gergely korábbi nyilatkozatára – miszerint már háborúban állunk Oroszországgal – hivatkozva arról beszélt, hogy egy ellenzéki vezetésű kormánnyal Magyarország már belesodródott volna a háborúba.
Ezután arról értekezett, hogy véleménye szerint Soros György háborúpárti, amiért korábban kifejtette, hogyan lehetne véget vetni a háborúnak, majd hozzátette, hogy szerinte a Soros-birodalmat öröklő fia, Alexander Soros is azt szeretné, hogy Magyarországot belesodorják a háborúba.
Felszólalását azzal zárta, hogy a Fidesz azon dolgozik, hogy minél hamarabb béke legyen Ukrajnában.
A kormány nevében Dömötör Csaba adott választ. Elmondta, hogy nem látni, mikor lesz vége a háborúnak, viszont annak a gazdasági következményeit már igen. Kifejtette, egyre több fegyvert és pénzt kap Ukrajna, ezért szerinte Európa belemegy a háborúba, mintsem hogy távolodna tőle.
Szerinte ez azért hibás, mert ezt a pénzt másra is lehetne költeni, például a kkv-k, a családok támogatására vagy akár béremelésre. A szankciók kapcsán elmondta, hogy szerinte azok nem működnek, mivel Oroszországban már gazdasági növekedéssel számolnak, miközben az EU-ban 18 tagállamban is növekedés helyett csökkenés várható.
Ezután kifejtette, hogy nem Európa okozta a háborút, de Európa érzi legjobban annak a hatását, ezért a béke a legfontosabb. Felszólalását azzal zárta, hogy ha valaki váltást szeretne a kormány politikájában, az ne várja.
Dömötör felszólalása után az ülést vezető Latorcai János bejelentette, hogy ezzel véget értek a napirend előtti felszólalások, majd rátértek az Országgyűlés napirendjére.