Index Vakbarát Hírportál

Nyomozás indult a Schadl-ügy nyomozati anyagának kiszivárogtatása miatt

2023. június 17., szombat 06:03

A Fővárosi Törvényszéken futó büntetőügy egyik mellékszála, hogy – az ügyészség kezdeményezésére – a rendőrség nyomozást indított a dokumentumok és a hangfelvételek nyilvánosságra kerülése miatt. Hadházy Ákos független parlamenti képviselő az Indexnek elmondta: elképzelhető, hogy éppen az ügyészségről kerültek ki ezek a korábban minősített anyagok.

Az Index információi szerint a rendőrség nyomozást indított a Schadl–Völner-büntetőper – titkosszolgálati eszközökkel rögzített – hangfelvételeinek, valamint az ügy nyomozati anyagainak kiszivárogtatása miatt. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) sajtóosztálya megerősítette értesülésünket.

A rendőrség személyes adattal való visszaélés vétség gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen indított nyomozást. A folyamatban lévő eljárásról nem áll módunkban további információt adni

– közölte a sajtóosztály. Úgy tudjuk, hogy korábban már érkezett egy feljelentés a rendőrségre, de azt első körben elutasították. Most az ügyészség indítványozta a rendőrségnél a nyomozás megkezdését.

Schadlné francia krémese

Mint ismeretes, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnökét, Schadl Györgyöt korrupciós bűncselekmények miatt 2021 novemberében vették őrizetbe, és helyezték előzetes letartóztatásba. A Központi Nyomozó Főügyészség 2022 októberében emelt vádat az MBVK elnöke és 21 társa, többek között Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium egykori államtitkára ellen. A vádirat szerint 2021 júliusáig Völner Pál összesen 83 millió forint készpénzt vett át a végrehajtói kar elnökétől.

A büntetőügy előkészítő tárgyalásai szinte még el sem kezdődtek, de a sajtó már rendre elkezdte szivárogtatni a Schadl-Völner-ügy nyomozati anyagát, sőt a telefonbeszélgetésekről készült hangfelvételek is publikussá váltak.

Megjelent például Schadl György és feleségének magánbeszélgetése, ahol a MBVK volt elnöke megkérdezte: azért még nem éhezel, nyugtass meg!? Mire párja úgy válaszolt: még ezt a franciakrémest ki tudtam fizetni. Egy másik beszélgetésben Schadl elmondta, hogy nem fog olyat bevallani, amit nem követett el. „Maximum csinálok egy bűncselekményt, és szájba b*szom az ügyészt [...] Ezenkívül mást mit várnak?”

Palánki Zsolt, R. Róbert harmadrendű vádlott ügyvédje korábban úgy nyilatkozott az Indexnek: aggályosnak tartja, hogy a sajtó nyilvánosságra hozza a nyomozati anyagokat. „Nem tudom, kinek állt érdekében privát telefonbeszélgetéseket megjelentetni, de meggyőződésem, hogy nem a védői oldalról szivárogtak ki ezek a dokumentumok” – nyilatkozta Palánki Zsolt.

Hadházy Ákos: Kinek állt érdekében?

Két teóriát tartok elképzelhetőnek: vagy az ügyészség szivárogtatott vagy a kormány

– mondta az Indexnek Hadházy Ákos. A független országgyűlési képviselő szerint a kormányzatnak érdeke lehetett, hogy a sajtó Schadl György és Völner Pál magánéletén csámcsogjon, és ne foglalkozzon lényegesebb kérdésekkel. A politikus szerint ilyen például Rogán Antal és kabinetfőnöke, Nagy Ádám tevékenysége. Az ellenzéki képviselő szerint azt kell megvizsgálni, hogy kinek állt érdekében a dokumentumok szivárogtatása.

A Fővárosi Törvényszéken a Schadl-per tárgyalásán is több ügyvéd szóvá tette, hogy a szenzitív információk publikálása vajon sérti-e és befolyásolja-e az egyébként folyamatban lévő büntetőügy kimenetelét.

„Aggályosnak tartom, hogy bizonyos médiumok nyomozati anyagokat hoznak nyilvánosságra” – nyilatkozta korábban az Indexnek Péterfalvi Attila. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke (NAIH) úgy vélekedett, hogy a titkosszolgálatok által készített telefonlehallgatások nem a nyilvánosságnak szólnak. Bár ezek az adatok korábban minősített adatok voltak, a büntetőeljárás során bizonyítékok lettek, így a védelemnek is meg kell ismernie azokat.

Péterfalvi Attila emlékeztetett arra is, hogy a bűnügyi személyes adatok kezelésére a minősítés megszűnte után is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Azok is jogszabályt sérthetnek, akik továbbadják ezeket az adatokat

– mondta el az elnök, aki azért is aggályosnak tartja a dokumentumok szivárogtatását, mert nincs meggyőződve arról, hogy a sajtó munkatársai tájékoztatták az érintetteket, mielőtt a telefonbeszélgetéseket nyilvánosságra hozták. A NAIH elnöke kétli, hogy a médiumok betartották volna a GDPR-szabályokat.

Péterfalvi Attila szerint a sajtónak mérlegelnie kellett volna, hogy a magánszféra szentségét tartja tiszteletben, vagy egy közérdeklődésre számot tartó eseményről szivárogtat. Ez még abban az esetben is igaz, ha egyébként olyan adatokról van szó, amelyek a közfeladatot ellátó személyek – ebben az esetben egy végrehajtó és egy államtitkár – feladatával függ össze.

(Borítókép: Völner Pál 2023. május 23-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok