Itt a nyár, eljött a nagy szabadságolások időszaka. Az év elején lépett hatályba a munka törvénykönyvének módosítása, amely érinti az apasági szabadságot és két újdonságot is bevezetett: a gondozói munkaidő-kedvezményt és a szülői szabadságot. Mindamellett válaszolunk arra is, hogy hány nappal kalkulálhatunk, mikor vehetjük ki a szabadságot, mennyi időre mehetünk el nyaralni, vagy megszakíthatja-e a munkáltató a vakációnkat.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján a munkavállalónak a munkában töltött idő alapján minden naptári évben szabadság jár, amely alap- és pótszabadságból áll.
Az alapszabadság mértéke évente húsz munkanap.
A munkavállaló az alapszabadságon felül az életkorára, a gyermeknevelés érdekében, továbbá egészségügyi okokra, vagy a munkavégzéssel járó egészségügyi kockázatokra tekintettel pótszabadságra jogosult.
Életkor utáni pótszabadság abban az évben jár először a munkavállalónak, amikor az adott életkort betöltötte:
Makacsul tartja magát az a tévhit, hogy a részmunkaidős munkavállalónak arányosan kevesebb szabadság jár. Ez nem igaz. A részmunkaidőben foglalkoztatottat ugyanannyi szabadság illeti, mint a teljes munkaidőben dolgozót.
A gyermeket nevelő munkavállalónak – akár férfi, akár nő – a 16 évesnél fiatalabb
Fogyatékos gyermekenként két-két munkanappal növekszik a munkavállaló pótszabadsága. Együtt élő szülők esetében a pótszabadság mindkét szülőt megilleti!
A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyikben a tizenhatodik életévét betölti.
Amennyiben a munkavállaló év közben válik jogosulttá a gyermeknevelési pótszabadságra, akkor neki az egész évre járó teljes pótszabadság jár, mert a törvény nem szabja feltételül ehhez a munkavégzés időtartamát.
Például annak a 40 éves szülőnek, aki három 16 évesnél fiatalabb – köztük egy fogyatékos – gyermeket nevel, összesen 36 (20+7+7+2) munkanap szabadság jár.
Az alapszabadságon felül öt munkanap pótszabadság jár továbbá:
2023. január 1-je óta létezik a gondozói munkaidő-kedvezmény, amely sok tekintetben hasonlít a pótszabadsághoz, ezért gondozói szabadságnak is nevezik. A munkavállaló évente legfeljebb öt munkanapra mentesülhet a munkavégzés alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójának, vagy a vele közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás céljából. A kedvezményt a jogosult kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani. A súlyos egészségi ok fennállását és a gondozás indokoltságát a gondozott kezelőorvosa igazolja. A munkaidő-kedvezmény időtartamára nem jár távolléti díj.
Az apát a gyermeke születése után úgynevezett apasági szabadság illeti meg. Ez a szabadság az anyával és az újszülöttel való együttlétet, a kötődés elősegítését szolgálja, ezért viszonylag rövid határidőn belül, a szülést vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő két hónapon belül igényelheti az apa.
Ez év elejétől – a 2019/1158 uniós irányelv magyar jogba átültetésével – kedvezően módosultak az apasági szabadság szabályai. Az új szabályozás szerint az apa a gyermek születése vagy örökbefogadása esetén – a korábbi hét nappal szemben – egységesen 10 munkanap apasági szabadságra jogosult.
Ezt a pótszabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell biztosítani a munkáltatónak.
A munkáltatónak ez esetben nincs mérlegelési jogköre, azaz a pótszabadságot az apa kérése szerinti időpontban köteles kiadni. Nem változott viszont az a rendelkezés, hogy továbbra is jár a munkavállalónak az apasági szabadság, ha gyermeke halva született, vagy meghalt.
Az apasági szabadság első öt napjára távolléti díj, a második öt napra a távolléti díj negyven százaléka illet meg az apát. Az apasági szabadság igénybevételéről és az azzal összefüggő költségek megtérítéséről szóló 535/2022. (XII. 21.) kormányrendelet szerint az első öt napra járó távolléti díj teljes költsége visszaigényelhető a Magyar Államkincstártól, míg a második öt napé a munkáltatót terheli.
Az említett uniós irányelvvel összhangban 2023-tól bevezették a szülői szabadság intézményét is. A munka törvénykönyvének módosítása értelmében
a munkavállalót gyermeke hároméves koráig 44 munkanap szülői szabadság illeti meg.
A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon.
Viszont egy év munkaviszony fennállásának követelménye nem jogvesztő feltétel. Ha ugyanis a gyermek születésének vagy az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válásának időpontjában nem állna fenn egy évi munkaviszony a munkáltatónál, de később a követelmény teljesül, akkor a munkavállaló már igénybe veheti a szülői szabadságot.
Az apasági szabadsághoz hasonlóan ezt is a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A dolgozónak legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelenteni az igényét. Kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működést közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a munkáltató dönthet úgy, hogy a szülői szabadság kiadását legfeljebb 60 nappal elhalasztja. Ennek indokát és a kiadás javasolt időpontját írásban kell közölni a dolgozóval. A szülői szabadságra a távolléti díj tíz százaléka jár.
Még valami: a gyermek gondozása céljából igénybe vehető fizetés nélküli szabadság, amely a gyermek hároméves koráig igényelhető, valamint a szülői szabadság egyidejűleg nem adható ki.
A szabadság kiadása a munkáltató joga és kötelezettsége, de a kiadás előtt a munkáltatónak meg kell hallgatnia a munkavállalót. Évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni a munkáltató, a munkaviszony első három hónapját leszámítva. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal,
legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
E tekintetben – a szabadságként kiadott napon túl – a heti pihenőnap, a munkaszüneti nap és az egyenlőtlen munkaidő-beosztás szerinti szabadnap vehető figyelembe.
A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén
A munkáltató azonban köteles megtéríteni a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a szabadság megszakításával összefüggésben felmerült kárát és költségeit. A szabadság megszakítása esetén a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre és a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be.
A szabadságot főszabályként pénzben továbbra sem lehet megváltani. Idén is csak egy kivétel van, nevezetesen a munkaviszony megszűnése. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, és a munkáltató az arányos szabadságot még nem adta ki, akkor azt meg kell váltania.