Nem az a kérdés, hogy kinek a feladata, hanem hogy ki tudja megcsinálni. Segíti-e ennek a nagy forgalmú útnak a felújítása a II. kerületben élők közlekedését? A kerület polgármestere így teszi fel magának a kérdést. Az újfajta szerepfelfogásából adódó lépés ugyan nem illeszkedik a fővárosra jellemző megoldási módozatok trendjébe, de az biztos, hogy nem kevesen lesznek, akik a kerület legkülönbözőbb ügyeiben mutatott problémaérzékenységét megsüvegelik.
Az önkormányzati közfeladatok ellátása az évtizedes beidegződések alapján eddig a részben bürokratikus, részben a panaszkultúrára építkező kijárásos alapon zajlott. Őrsi Gergely, II. kerületi polgármester 2019-es megválasztásával azonban valami egészen újszerű problémafókuszú esetkezelés bukkant fel a közélet színterén. A mezőnyben fiatalnak számító kerületvezető olyan self-made man, aki újszerű ötletekért nem kopogtat be a szomszédba. Médiabarát húzásaival
nemcsak azt igazolja, hogy nagyon érti a városlakó fiatalok nyelvét, hanem azt is, hogy mekkora (adott esetben politikai) felhajtóerőt jelent az ismert és bejáratott sémáktól való eltérés.
A rövid idő alatt lezúduló csapadék okozta csatornadugulásokat fehér ingét feltűrve, némi turkálás után maga hárítja el a zuhogó esőben, máskor birkákkal és kecskékkel nyíratja a füvet a Margit körút mellett. Capoeiratáncossal promotálja a közterület-használat újraszabályozását, és átvételi ajánlatot tesz a legendássá vált nyírmártonfalvai, fák nélküli lombkoronasétány faszerkezetére, hogy abból erősítse meg a budai erdő tanösvényeit.
Ebbe az ötletáradatba hézagmentesen illeszthető be a legújabb terve, amelyben nem kevesebbet vállal, mint a Szilágyi Erzsébet fasor útpályájának teljes szélességében történő felújítását. Mondhatnánk, hogy ez a feladata, csakhogy nem az. Ugyanis az említett 2,2 kilométer hosszú fasor, Buda egyik legforgalmasabb útszakasza a XII. kerület területén fekszik (a II. kerülettől elválasztó határvonalon), tulajdonosa a Fővárosi Önkormányzat, kezelője pedig a Budapest Közút. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a második kerület külső részein, Budaliget, Máriaremete és Adyliget prémiumterületein élők is ezt használják, mert csak ezen az úton juthatnak be Budapest központjába, így az ő elemi érdekük is, hogy mielőbb véget érjen a – főleg a János kórház utáni külső szakaszára jellemző – vállalhatatlan zötykölődés. Ugyanakkor a budai agglomeráció és a XII. kerület hegyvidéki forgalma is itt zajlik, ebből adódik össze, hogy napi 26 ezer gépjármű koptatja az aszfaltréteget (és akkor a mentőkkel, rendőrautókkal, tűzoltókkal, teherautókkal és buszokkal nem is számoltunk).
Őrsi Gergely polgármester első ütemben a legkritikusabb állapotban lévő szakasz felújítását kezdené meg idén nyáron, méghozzá úgy, hogy a munkálatok idején is folyamatos maradhat a kétirányú forgalom. Az 56-os vonalon közlekednek majd az új CAF villamosok, ehhez azonban előtte vágányfelújítás, elektromoshálózat-bővítés és megállóhely-átépítés szükséges. A rekonstrukció ideje alatt a villamosokat buszokkal pótolják, nekik külön ideiglenes sávjuk lesz a Hűvösvölgyi úton, ami az autósok számára forgalomkorlátozást jelent majd. (Vasárnaptól már nem járnak a villamosok.) Erre a projektre kapcsolódik rá Őrsi Gergely útfelújítása, és halad majd július közepétől párhuzamosan a villamosfelújítással.
Ahogy ők haladnak, úgy fogunk mi is velük kooperálva az útpályához hozzányúlni. Amennyiben valamiért a vágányfelújítás megcsúszik, lehet, hogy a kijelölt János kórház – Budagyöngye közötti útszakasz) nem lesz mindenhol felújítva, de az biztos, hogy az iskolakezdésre befejezzük a munkát
– magyarázta a polgármester. A kerület költségvetésében erre a célra 300 millió forintot tettek félre, a projekt kulcsa azonban a nagyon várt önkéntes felajánlásokban rejlik. Köztük is elsősorban az árufuvarozókra gondoltak az „aki tönkretette, a rendberakási költségbe is szálljon be” elv alapján, de a nagy autógyártó cégek CSR-felelősségvállalására is apellálnának. Számukra azonban reklámlehetőséget is ajánlanak azzal, hogy akár legújabb elektromos modelljeiket is kiállíthatják a Szilágyi Erzsébet fasor melletti zöldterületen cserébe az anyagi hozzájárulásért. Napi 26 ezer erre araszoló autós mellett ez elég erős ajánlat lehet. Persze magánszemélyek is „örökbe fogadhatnak” akár 10 centiméter útszakaszt is. A pénzek fogadásához már létre is hoztak egy adományszámlát.
A vállalás a közszolgálati jellege mellett azonban erős politikai üzenet is hordoz a főváros vezetése és a XII. kerület felé egyaránt. Hegyvidék Önkormányzatánál rá is kérdeztünk, hogy beszáll-e a költségekbe, vagy más módon segíti a rekonstrukciót (ha már az ő területét újítják fel), de csak ezt a választ kaptuk:
A háború okozta gazdasági válság valamennyi budapesti kerület önkormányzatát nehéz helyzetbe hozta, ám egyik sem ment csődbe, és mindegyik képes és hajlandó ellátni a kötelező feladatait. Ezalól a jelek szerint csak a Fővárosi Önkormányzat a kivétel. Bízunk benne, hogy a főváros is mielőbb rendezi a sorait, és nekilát a kötelező feladatai ellátásának, köztük az olyan fontos utak rendbetételének, mint a Szilágyi Erzsébet fasor.
Máshonnan úgy értesültünk, hogy jelenleg nem kívánnak beszállni. A Fővárosi Önkormányzat útfelújítási ütemtervében egyébként korábban szerepelt ez a szakasz, ha rákérdezünk, hogy akkor miért nem csinálják meg, a „Budapestet a kormány kivéreztette” választ kapjuk.
Az útpálya felújítását megkönnyíti, hogy annak idején a rendkívül stabil bazaltkockás alapra húzták rá az aszfaltréteget, így csak ezt kell felmarni (két rétegben), és a szegélyeket rendbe hozni. Arra a kérdésre, hogy nem tart-e azoktól a kritikus hangoktól, akik esetleg számonkérik majd, hogy miért más önkormányzatok feladatának elvégzésére költi a II. kerületiek pénzét, Őrsi Gergely azt mondja, ha már a kerületiek is nagy számban használják, az a korrekt, ha nem másra mutogat, hanem azt teszi, amit megígért nekik: segíti a kényelmesebb és biztonságosabb közlekedésüket. Ha ez másoknak is kedvező, az már csak hab a tortán.
(Borítókép: Ambrus Balázs / Index)