A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén közölte, hogy azért kérte a felszólalás lehetőségét a kontinens legszélesebb körű politikai platformján, mert hisz a párbeszéd fontosságában, még ha az általa elmondottakkal a vita résztvevőinek jelentős része valószínűleg nem is fog egyetérteni.

Kiemelte: Európa a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági és biztonsági kihívásokkal néz szembe jelenleg, és a legégetőbb kérdés, hogy a globális kihatásokkal bíró, de regionális fegyveres konfliktus nem szélesedik-e ki világháborúvá.

Úton a blokkosodás felé

Leszögezte: bár egyes európai vezetők „háborús pszichózistól” szenvednek, az emberek semennyiben nem felelősek az ukrajnai háborúért, mégis mindenki fizeti annak árát az egekbe szökő infláció révén.

Egy évvel és négy hónappal ezelőtt tört ki a háború, és ezen idő alatt Európa nem tudott véget vetni neki, nem sikerült békét teremteni, az eszkaláció veszélye minden korábbinál magasabb, mélyponton van a versenyképességünk is

– sorolta.

Hangsúlyozta: Európa két nagy hibát követett el, egyrészt egyre mélyebbre ásta magát a szankciós politikában, másrészt nem utasította vissza a versenyt a világ vezető katonai szuperhatalmának számító Egyesült Államokkal abban, hogy ki tud jelentősebb hadi támogatást nyújtani Ukrajnának.

Szijjártó Péter ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy noha a háború Európában zajlik, így itt kell szembenézni a legsúlyosabb következményekkel, ennek ellenére is rendkívül veszélyes spirálba került a kontinens.

Minél több fegyver kerül Ukrajnába, annál tovább fog tartani a háború, és minél tovább tart a háború, annál több ember hal meg. A nemzetközi közösség legfontosabb feladata ma az emberéletek mentése kellene legyen, ami kizárólag béke útján lehetséges

– fogalmazott.

Majd az elrendelt büntetőintézkedések kudarcáról beszélt, aláhúzva, hogy ezek az eredeti célokkal szemben nem kényszerítették térdre Oroszországot, és nem vetettek véget az inváziónak, sőt a harcok csak egyre brutálisabbá válnak.

Kiemelte: Magyarország ráadásul különleges helyzetben van, ugyanis Ukrajnával szomszédos államként súlyosan és közvetlenül szembesül a negatív hatásokkal, és a kárpátaljai magyarok közül is sokan esnek áldozatául a háborúnak.

A miniszter ezt követően érintette a gyengülő európai versenyképességet is, aláhúzva, hogy miközben az Egyesült Államok olyan törvényeket fogadott el, amelyek teljesen nyíltan előnyben részesítik a hazai vállalatokat, az EU a szankciókkal nehéz helyzetbe sodorja a vállalatokat.

Sérelmezte, hogy a világ ismét elindult a blokkosodás felé, ami szavai szerint hazánk számára a lehető legrosszabb hír, minthogy Közép-Európa mindig rajtavesztett Kelet és Nyugat konfliktusán.

A civilizált együttműködés és munkamegosztás Kelet és Nyugat között mindig sokkal jobb, mint a konfliktus (…) Mi a konnektivitást támogatnánk a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök alapján

– mondta.

Szijjártó Péter végül leszögezte: „Európában Magyarország kisebbségi álláspontot képvisel a háborúval kapcsolatban, azonban a világ nagyobb Európánál és a transzatlanti térségnél, és az országok döntő többsége mielőbb békét szeretne”.

Mint közölte, a kormány folyamatos támadásokkal és nyomásgyakorlással szembesül ezen álláspontja miatt, de kitartanak a nemzeti érdekek képviselete mellett, hiszen ez egybevág az emberek akaratával.

Ennek alátámasztására megjegyezte, hogy tavaly, a háború megindítását követően választást tartottak Magyarországon, és a kormányoldal egyértelműen a háborúból való kimaradás pártján volt, ellenezte a fegyverszállítást, míg az ellenzék „az európai mainstream álláspontot” képviselte.

Az eredmény pedig minden eddiginél nagyobb, földcsuszamlásszerű győzelem, ezért a kormány kötelessége, hogy minden támadás dacára a továbbiakban is szilárdan kiálljon a nemzeti érdekért, a békéért és az emberéletek megmentéséért  – összegzett.