Varga Judit a Háromszáz éves a Kúria címmel rendezett jogtörténeti konferencián mondott köszöntőjében az MTI híradása szerint kiemelte: Magyarországon a bírák függetlenek, tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben meghatározott eljárás keretében mozdíthatók el.

A bírákat a köztársasági elnök nevezi ki, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok mellett függetlenségüket az is biztosítja, hogy nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet – sorolta.

A magyar igazságszolgáltatást az elmúlt években ért igaztalan támadásoknak nagy szerepük van abban a bizalmi válságban, amely jelenleg az Európai Unió és Magyarország között tapasztalható – mondta a miniszter, hozzátéve: a bizalmi válság magyar oldalon keletkezett először.

Varga Judit leszögezte: a legfelsőbb bírói fórum a 21. század követelményeinek megfelelően működő, korszerű igazságszolgáltatási csúcsszervvé vált. A Kúria éves szakmai beszámolói is bizonyítják, hogy tevékenységét függetlenül, kizárólag a jogállamiság alapjain álló módon látja el, hozzájárulva ezzel a társadalom igazságszolgáltatásba vetett bizalmának erősítéséhez – közölte.

Az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti tárgyalásokra utalva jelezte: a benyújtott és elfogadott igazságügyi csomag egyes rendelkezései a Kúria működését is érintik.

Jóhiszemű és türelmes jogértelmezés mellett az abban foglaltak talán működőképesek is lehetnek. Hiszen a magyar embereknek jogosan járó uniós források sorsa a tét

– tette hozzá.

Értékhordozás

Varga Zs. András, a Kúria elnöke köszöntőjében annak fontossága mellett érvelt, hogy az intézmények ne csak üres formát jelentsenek, hanem értéket hordozzanak. Mint jelezte, néhány éve nem sejtették, hogy a régi történeti tapasztalataikra támaszkodva ma újra hasonló kihívásokkal kell szembenéznie a Kúriának.

Álláspontja szerint bízni kell abban, hogy minden körülmény dacára „most is megvalósulhat a valószínűtlen”, ezért „nem érdemes méricskélni”, a valószínűbbnek, biztonságosabbnak látszó megoldásokat választani. Majd amellett érvelt, hogy a Kúriának ragaszkodnia kell az eddig megismert és helyesnek bizonyult megoldásokhoz.

„Hinnünk kell abban, hogy a magyar nép, Magyarország, sőt a Kúria is képes szembenézni a megpróbáltatásokkal” – fogalmazott, majd ezért a bölcsebb hozzáállásnak nevezte, hogy „tesszük a dolgunkat, mint a kontinentális Európa legrégebben alapított és azóta is működő legfelsőbb bírósága”.

„Isten óvja a Magyarországot és a vele szinte egyidős Kúriát!” – zárta szavait.