Havadtőy Sámuel, vagy ahogyan a nemzetközi művészvilág ismeri, Sam Havadtoy életútja egyáltalán nem mondható szokványosnak. Magyar szülők gyermekeként Londonban született, majd apja, engedve Rákosi Mátyás csábításának, hazahozta a családot 1956-ban. Életéről, a nemzetközi zenei és művészvilághoz fűződő kapcsolatairól egy új kiállítása kapcsán mesélt a Kibeszélőben.
Hazaköltözésük után nem alakultak fényesen a dolgok, a szülők kapcsolata megromlott, de annyira, hogy a válás után apja azt terjesztette anyjáról, hogy angol kém. A gyerekeivel magára maradt asszony sehol sem kapott állást, nagyon szűkösen, szegényesen éltek, egy 4×4 méteres dohos, vizes szuterén kölcsönlakásban. A londoni születés csak hátrány volt idehaza, hiszen nem engedték általános iskola után továbbtanulni, ezért Havadtőy a vendéglátásból élt, pincérkedett.
Azért két párttitkárnak hálás vagyok. Az egyik az általános iskola párttitkára volt, nem javasolta a továbbtanulásomat anyámnak, ezért szakmát tanultam, pincér lettem. A másik később a szálloda párttitkára volt, ahol dolgoztam, és ő nem írta alá, amikor kérvényeztem az elbocsátásomat a magyar állampolgárságból.
Folyamatosan kereste a lehetőséget, hogy miként tudná itthagyni az országot, de „megbízhatatlan” polgárként útlevélkérelmeit rendre elutasították. Viszont akkoriban lehetett utazni a szocialista országokba, így kitalálta, hogy Bulgáriába megy Jugoszlávián keresztül. Igen ám, de ahhoz kellett a rendőrségtől egy engedély, hogy átutazhat akkori déli szomszédunkhoz. Ezt pedig a pincérség idején összeszedett kapcsolatai járták ki neki. Végül 1971-ben – ahogy akkoriban mondták – disszidált, vagyis Nyugatra szökött Jugoszlávián át.
Rokonokhoz, ismerősökhöz utazott vissza Londonba, ahol a kétkezi munka közben, iskolában is tanulta második anyanyelvét. A szerencse akkor mosolygott rá, amikor megismerkedett Stuart Greettel, egy brit régiségkereskedő-lakberendezővel, aki amerikai üzletébe csábította New Yorkba. Az lett a dolga, hogy figyelje a régiségkereskedést, felügyelje az Angliában érkező antikbútor-szállítmányokat, és lassan-lassan kitanulta a lakberendezést is.
Önálló galériát nyitott, mígnem egyszer besétált hozzá a Lennon házaspár, és megvettek két art deco széket. Ekkortól datálható a kapcsolatuk, amely egyre szorosabbá vált. John Lennont 1980 decemberében lőtték le, és utána Havadtőy maradt az özvegy mellett, húsz éven át. Yoko Ono vette át idővel Lennon szerepét, ő lett a felkapott sztár, Havadtőy pedig egyfajta mindenes lett. Koncerteket szervezett, lassan kitanulta, kiismerte az amerikai lemezkiadás és jogdíjbeszedés rejtelmeit, de erre annyi ideje ráment, hogy elengedte lakberendezői galériáját.
A baráti körükbe tartoztak a nyolcvanas évek menő New York-i képzőművészei éppúgy, mint az ismert, felkapott zenészek. Mesélt a Kibeszélőben Madonna egyik botrányos megjelenéséről Yoko Ono lakásán, amikor szűk körű összejövetelt tartottak David Bowie, Iggy Pop, Roberta Flack és Bob Dylan részvételével, de rendszeresen járt hozzájuk Andy Warhol is.
Akkoriban kisebb képeket már kísérletként festegettem, és néhányat megmutattam Andynek az egyik látogatásakor. Ő forgatta, forgatta, végül csak annyit mondott az ő szűkszavú stílusában, hogy nekem inkább szitáznom kellene. Hát kitanultam ezt is!
– mondta nevetve a festőművész, akinek képeiért már a legjobb galériák állnak sorban. Egyedi stílusát is ekkoriban alakította ki, ez pedig nem más, mint a magyaros csipke beemelése a festészetébe.
Jelenleg is több kiállítása látogatható világszerte, a következő budapesti június 22-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat címe: Hommage – Kulturális migránsok. A brit–magyar kettős állampolgárságú, magát magyarnak valló művész az elmúlt egy évben rendhagyó sorozatot hozott létre. Tizenegy klasszikussá vált modern festő (például Victor Vasarely, Andy Warhol, Moholy-Nagy László, Piet Mondrian vagy Pablo Picasso) egy-egy képét a rá jellemző karakteres csipkés technikájával újraalkotta, eléjük pedig fedelet illesztett, amelyet a látogatók szabadon el- vagy visszahúzhatnak. Ennek szerepét külön kifejtette a beszélgetés során.
Érdekesség, hogy a kiválasztott tizenegy művész mindegyike kulturális migránsnak tekinthető.
Havadtőy egyébként a rendszerváltás után kezdett visszajárni Magyarországra, bár már azt megelőzően is volt itthon. Mivel azt látta, hogy idehaza a kortárs nemzetközi művészek bemutatása elég gyenge lábakon áll, 1992-ben Yoko Onóval létrehozták Budapesten a Galéria 56-ot. A nevet Ono adta a galériának, és mint mondta, ezzel ugyanolyan robbanásszerű változásokra számít a képzőművészetben, mint amilyen az 1956-os forradalom volt.
A beszélgetés során szó volt még arról is, hogy
A Kibeszélő korábbi epizódjait ide kattintva tekinthetik meg.
(Borítókép: Havadtőy Sámuel. Fotó: Nagy Tamás / Index)