Egy-egy innovatív orvosi eszköz jelentősen fel tudja gyorsítani a kicsik diagnosztikáját, csökkenteni a beavatkozások invazivitását és lerövidíteni a felgyógyulási időt, ezzel könnyítve a gyermekeket érő megpróbáltatásokon. Ezúttal tíz gyermekgyógyászati intézmény juthatott korszerű műszerekhez.
A Gyógyvarázs programban évente a gyermekegészségüggyel kapcsolatos legaktuálisabb problémáira vonatkozó eszköztámogatást hirdetnek meg, erre olyan intézmények jelentkezhetnek, amelyek prioritásként foglalkoznak az adott betegséggel. A Covid-időszak alatt a járványhelyzettel szoros összefüggésben álló mentális zavarok is fókuszba kerültek, idén pedig az anyagcsere-betegségek, kiemelten a cukorbetegségek, ugyanis a gyerekek között is nő az ilyen esetek száma. A K&H programjában ezúttal 10 gyermekgyógyászati intézmény összesen 20 millió forint értékű támogatást kapott innovatív eszközökre.
Négy budapesti intézmény és hat vidéki kórház, valamint egy mentőállomás jutott a betegség fókuszában a diagnosztikát és kezelésüket segítő eszközökhöz. Sarkad mentőállomása többek között a kicsik biztonságos hordágyon történő szállításához vákumos végtagrögzítő szetthez jutott.
Egy újpesti gyermekorvosi praxis vérkép-analizátort kapott, amely egy csepp vérből percek alatt ki tudja mutatni a vitamin- és ásványianyag-hiányt, a gyulladást, vérszegénységet. Az analízis során a táplálkozási és anyagcsere-betegségekre is fény derülhet, amelyeket korán felfedezve a családorvos a megfelelő szakorvoshoz irányíthatja a gyermeket, aki teljes életet élhet korszerű kezeléssel. Ilyen eszközhöz jutott korábban egy záhonyi gyermekorvos.
A térség hátrányos helyzetű, ha el kell küldeni laborvizsgálatra a gyerekeket, az eljutást sokszor nagyon nehezen tudják megoldani a szülők az anyagi és közlekedési nehézségek miatt. A helyben végzett vizsgálat ezt a problémát is megoldja, hiszen így időt, energiát és pénzt spórolnak a kis betegek szülei
– nyilatkozta akkor a támogatás fontosságáról Ghanem Niyaz gyermekgyógyász főorvos.
A Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet Gyermekszív Központja úgynevezett „high flow” orrkanülös rendszert kapott. A szívműtétet követő időszakban az elhúzódó gépi lélegeztetési igény kiváltására évek óta használnak ilyen eszközt. „Alkalmazásával sok légúti szövődmény előzhető meg.
Évente nagyjából 400 gyermekszívműtét, összesen 900 beavatkozás történik az intézményünkben, a non-invazív lélegeztető segítségével katéter nélkül tudjuk a legkisebbeket is lélegeztetni. Egy társadalmat úgy lehet megítélni, hogy hogyan foglalkozik a gyerekekkel, ebben nem állunk rosszul, ahogy az ilyen pályázatok is mutatják
– emelte ki a klinikán a nyertesek kihirdetésekor Ablonczy László osztályvezető főorvos. A legkisebb gyermekek operációjánál sokszor nagyítóval műtenek az orvosok, aprólékosabb műszerekre van szükség, a szövetek, szervek sérülékenyebbek.
Gyakran két kilogramm alatti újszülötteket operálunk, ehhez speciális eszközökre van szükség, olyan varróanyagokkal, amik az emberi hajszál hatodát teszi ki vastagságra, ezeket különleges tűfogókkal tudjuk használni, amik darabonként 1-2 millió forintba kerülnek. Egy szívtranszplantációnál ezen nem múlhat a siker, ugyanis ha az eszköz nem fog rendesen, végzetes vérzés is lehet a következménye
— mondta el az Indexnek Prodán Zsolt Lóránt szívsebészfőorvos. A gyermekszívsebészeti osztály vezetője hozzátette: most egy maroknyi ilyen tűfogót tudnak venni, amelyek évekig használhatók, ezzel évente több száz gyerek életét menthetik meg. A főorvos arra is kitért, hogy 30 évvel ezelőtt a csecsemőműtét magas kockázatú, két számjegyű halálozási indexszel rendelkező eljárás volt, ma pedig már a kockázat a bő harmadára, 3 százalék alattira csökkent a technológiai fejlődésnek köszönhetően. „Van olyan műtét, amit ma már 500 grammos újszülötten is sikerrel el tudunk végezni” – hangsúlyozta a gyermekszívsebész.
„A gyermekgyógyászat a felnőttellátást teljes mértékben lefedi, de speciális műszerekre van szükség”– fejtette ki Mészner Zsófia, a programban kezdetek óta a szakmai zsűri vezetője. A Heim Pál Gyermekkórház módszertani igazgatója arról beszélt, hogy először a fekvőbeteg-ellátást, főként a kórházakat támogatták, aztán kibővült a gyermek-alapellátásra.
Annak ellenére, hogy a 8-9 százalékos koraszülöttarány nem nagyon javult Magyarországon, a gyermekgyógyászat az elmúlt húsz évben ledolgozta teljesen a hátrányát, a csecsemőhalandóság olyan mértékben csökkent, hogy ma már Európa élvonalában vagyunk ezen a téren, csakúgy, mint a gyermekonkológiai ellátásban
– válaszolta arra a kérdésünkre, hogy a hazai gyermekegészségügy hogyan változott az első projekt 2004-es indulása óta.
Akkor mesedoktorokat kerestek, olyan önkénteseket, akik a kórházban fekvő, sokszor a kezelés alatt szüleiktől távol lévő gyermekek szorongásait mesemondással csökkentik. Később a szülőket is bevonták, akik gyermekük varázslatos gyógyulásának történetével indokolhatták meg az adott kórháznak kiérdemelten járó támogatást.
Egy édesanya leírta, hogy háromnapos kislányának elzáródott a szívéből kivezető ér, de a Gottsegen György Intézetben bravúros műtéttel sikerült megmenteni az életét.
A Gyógyvarázs programban új pályázatot hirdettek meg: a jövő fiatal gyógyítóit díjazzák és támogatják szakmai fejlődésükben, akik elkötelezettek a gyermekek innovatív gyógyítása mellett.
Erre júliustól a 40 év alatti gyermekgyógyászok vagy az ennek tanuló, szakvizsgával még nem rendelkező hallgatók jelentkezhetnek, illetve a nagyközönség jelölheti őket.
(Borítókép: iStockphoto / Getty Images)