Csütörtökön folytatta tett tanúvallomását Schadl György egykori bizalmasa, F. Vivien. A nő tíz éven át dolgozott a végrehajtói kar volt elnökének, és ő volt az, aki Excel-táblázatban vezette Schadl pénzmozgását. A hallgatóság egy része kiszorult a teremből, ami kisebb zavart okozott a tárgyaláson.
Az első meghallgatási napon F. Vivien Tóth Erzsébet bírónő kérdéseire felelt. Elmondta, hogy az ügyben megvádolt végrehajtók miként jutottak a pozícióikhoz, illetve Schadl György, a végrehajtói iroda páncélszekrényében tartotta a saját vagyonát és némi ékszert. Ez a kassza eredetileg az iroda költségeit volt hivatott fedezni, de a koronatanú állítja, hogy volt, amikor a főnöke rezsijét is ebből fizették ki.
A keddi napon csak a bírónő tett fel neki kérdéseket, Schadl György és Völner Pál eközben szorgalmasan jegyzeteltek. Vélhetően a folytatásra készültek fel, ugyanis csütörtökön már ők is feltehetik kérdéseiket az ügyész és védőik után.
Az már a csütörtöki tárgyalás elején kiderült, hogy nem jutnak a végére a héten, még októberben is F. Vivient hallgatja meg a bíróság. Egy rövid technikai közjáték közben Tóth Erzsébet bírónő megjegyezte, hogy egyre több névtelen levelet kapnak, amelyekben az ország különböző pontjain eljáró végrehajtókra panaszkodnak. A megkeresések között volt olyan, aki kérte, hogy egy prostituáltakat közvetítő weboldalon kutassanak nyomok után.
„Ez nem tárgya az ügynek, most más miatt folyik eljárás a Fővárosi Törvényszéken” – közölte a bírónő, majd felolvasta a nyomozati iratokat, amelyekből kiderült, hogy F. Vivien megállapodott az ügyészséggel, hogy tanúként és ne vádlottként szerepeljen az ügyben. Ahogy az már ismert, F. volt az, aki előkészítette a pénzt, amit főnöke a vád szerint Völner Pálnak adott át, és ő is kapott Sz. Balázs monori végrehajtótól 40 millió forintot a kapcsolattartásért. A férfi az eddigi vallomások szerint az első osztalékának a felét adta át Schadl Györgynek.
F. Vivien nyomozati vallomása szerint Schadl volt az egyetlen befizetője a házipénztárnak, és csak ő vetetett ki nagyobb értékű pénzt vele vagy a negyedrendű vádlottal, M. Viktorral, amit utána a „barátunknak”, Völner Pálnak adott át. Ilyet azonban ő maga soha nem látott, és nem tudta, miért kell Völner Pálnak átadni a pénzt.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz elég az októberre kitűzött temérdek tárgyalási nap, és novemberben is a Fővárosi Törvényszéken folytatódik az ügy. Ráadásul az aprócska tárgyalóterembe nem fért be a hallgatóság négy tagja, így ők októberben próbálkozhatnak ismételten azzal, hogy személyesen is követhessék a tárgyalás menetét.
Egyikük hangosan szót emelt a döntés ellen, mint mondta, több ezren mentek tönkre abban, hogy a végrehajtók elvették az otthonaikat.
Tóth Erzsébet bírónő azonban ismételten felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem annak az ügynek a tárgyalása.
A meghallgatáson ezután áttértek a „HáziPénztár” elnevezésű Excel-táblázatok átnézésére, amiben F. Vivien vezette a kiadásokat és befizetéseket. Ebben jól látszik, ahogy más végrehajtói iroda házipénztárába készpénzt adtak át, ahogy az is, hogy 2018 januárjában „DR” jelölés mellett 3,1 millió forintot adtak át Schadl Györgynek. Később több alkalom 5 millió és 2,8 millió forintos kifizetések is voltak könyvelve, ami mellett a „VP” szerepelt. Ez állítása szerint az ügy másodrendű vádlottját, Völner Pált takarta.
A táblázatból kiderül, hogy nem volt következetes a könyvelés, mert Schadl György vizesautó projektjét is más-más néven írták be, és nem minden hónapban fizették ki készpénzben az ottani cég alkalmazottait – legalábbis az iratok szerint. Ahogy a harmadik rendű vádlottat is különböző jelölésekkel írhatta be a táblázatba a tanú, ugyanis hol Robiként, míg máshol csak „R.R.”-ként szerepel.
Várhatóan Schadl Györgynek több észrevétele is lesz az elhangzottakkal kapcsolatban, mert már szeretett volna közbeszólni, de ennek még nem jött el az ideje. Addig is bőszen jegyzetelt maga előtt, ahogy a negyedik rendű vádlott, egykori sofőrje, M. Viktor is.
A délutáni órákban folytatták az Excel-táblázatok elemzését, ahol F. Vivien magyarázta a kérdéses részeket Tóth Erzsébet bírónőnek. Az utolsó táblázatban azt kellett vezetnie, mennyi pénzt fizetett be Sz. Balázs Schadlnek, és ebből mennyit fizetett ki Völner Pálnak. Ez a táblázat csak az ő pendrive-ján volt lementve, míg a többi adat a céges gépén volt, és többen is hozzáfértek.
Egy ponton közölte a tanú, hogy a végrehajtói kar hivatalvezetője is kapott pénzt Schadltől, korábban viszont az derült ki, hogy semmilyen, de inkább rossz viszonyban volt a két férfi. Azt viszont elmondta, hogy nem látta soha, hogy Völner Pál kapott volna pénzt Schadl Györgytől, csak erre következtet, mert Schadl mondta, hogy neki visz pénzt, és ezért venne ki a pénztárból.
Végül csütörtökön sem tudott kérdezni a koronatanútól a tanácselnökön kívül más, hiába akart többször is közbeszólni Schadl. Nemsokára kezdetét veszi a nyári ítélkezési szünet, így legközelebb ősszel lesz alkalmuk F. Vivien mondatait észrevételezni. Schadl György egy alkalommal tudott felszólalni, amikor közölte, hogy a tanú a mostani meghallgatáson jobban emlékszik a dolgokra, mint a nyomozati vallomásakor. Erre F. Vivien nem tudott magyarázatot adni.
A múlt héten F. Vivien párját, S. Zoltánt kérdezhették a tárgyalás résztvevői. A férfi egy monori végrehajtói irodában dolgozott barátjával, Sz. Balázzsal együtt. Az ő meghallgatásán állította, hogy Schadl F. Vivienen keresztül kérte a férfitől az osztalék harminc százaléka helyett már a felét.
Völner Pál nevére hivatkozott, hogy miatta kell magasabb százalékú osztalékot fizetni Schadlnak.
A tanú a maratoni meghallgatáson azt már nem tudta megmondani, hogy a végrehajtói kar volt elnöke miért kért pénzt a monori iroda osztalékából.
Nemrég kiderült, hogy rendőrségi nyomozás indult a sajtóban kiszivárgott hangfelvételek ügyében. Ezeken hallhatóak a volt államtitkár és végrehajtó telefonos beszélgetései.
Mint ismert, a per február 17-én kezdődött meg a Fővárosi Törvényszéken. Az első három előkészítő ülésen a huszonkét vádlott nyilatkozott arról, lemond-e a tárgyalásról, és elfogadja-e az ügyészség javaslatát. Tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – döntött úgy, hogy beismeri bűnösségét. A bíróság az esetükben május 4-én hozott ítéletet: a vádlottakra másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki, a korábbi bírósági végrehajtókat öt évre eltiltotta a végrehajtói munkától, kettejük esetében pedig vagyonelkobzást is elrendelt.
Tizenkét vádlott – köztük a három fővádlott, Schadl György, Völner Pál és R. Róbert – a februári előkészítő ülésen tagadta bűnösségét, esetükben ezért a Fővárosi Törvényszék tárgyalásra utalta az ügyet.
A legutóbbi ülésen a tizennegyed- és tizenötödrendű kecskeméti házaspárt hallgatta meg a bíróság. Tagadták a bűnösségüket, és állították, hogy az ötödrendű vádlott, A. Tamás valótlanságot állított, amikor belerángatták őket is az ügybe.
A. Tamást a hónap elején hallgatta meg a bíróság, amikor is remegő kézzel olvasta fel a vallomását, amelyben részben elismerte a terhére rótt bűncselekményeket, de tagadta, hogy ügyésznek adta volna ki magát.
A vádirat szerint utóbbit azért tette meg, hogy elhitessék a Mátrix Oktatási Intézmény tulajdonosával, hogy több millió forintért a magasabb szinteken intézkedni tudnak az elhúzódó engedélyeztetési eljárás felgyorsításáért. Az ötödrendű vádlott elmondása szerint ő tényleg közbenjárt az engedélyeztetési ügyben, de jogi munkát végzett. Azt viszont elismerte, hogy a megszerzett információkért pénzt kért.
A múlt heti tárgyaláson részt vett Schadl György és a harmadrendű vádlott, R. Róbert is, akik folyamatosan kiemelték a felszólalásaikban, hogy soha nem találkoztak a tizennegyed-, illetve tizenötödrendű vádlottakkal. A végrehajtói kamara volt elnöke a tárgyaláson többször is elmosolyodott, és egy ponton még Rejtőt is idézett.