Lezuhant Horvátországban a magyar légierő egyik Airbus H145 típusú helikoptere, a feltételezések szerint a légi jármű egy kifeszített drótkötélnek ütközött. Somkuti Bálint biztonságpolitikai szakértőt, hadtörténészt, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatóját kérdeztük a típusról.
Szerdán a Honvédelmi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy szolgálatteljesítés közben lezuhant a honvédség egyik Airbus H145 típusú helikoptere Horvátországban. A helikopteren három katona teljesített szolgálatot, a helyszínen megtalálták a három holttestet. A helyi lapok nem hivatalos értesülései szerint egy kifeszített drótkötélnek ütközött a légi jármű.
Hasonló típus szerepelt a Medicopter 117 című sorozatban, abban a H145-ös elődje, a BK 117-es repült. A farokrotor és a főrotor más, de hasonló a dizájn. Majd a későbbi Eurocopter beolvadt az Airbus Helicoptersbe
– kezdte kérdésünkre Somkuti Bálint.
A biztonságpolitikai szakértő kifejtette: az Airbus H145 típust a könnyű és a közepes kategóriához is szokták sorolni, de inkább az utóbbihoz tartozik. Magyarország húsz darabot vásárolt belőle, vannak köztük kutató-mentő, szállító, valamint általános célú helikopterek is, harci feladatokra szintén felszerelhetők. Somkuti Bálint hangsúlyozta, egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan milyen célra felszerelt helikopter szenvedett balesetet.
A gépek ára nem ismert, de Benkő Tibor, az akkori honvédelmi miniszter 100 milliárd forint értékű beszerzésről beszélt, ami tartalmazta a kiképzést és a járulékos költségeket is.
2018-ban rendelték, 2021-től rendszeresítették, több mint tízezer repült órát teljesítettek, jól bevált típus. Csúcstechnológiás, új gyártású helikopter, a legmodernebb eszközök közé tartozik, az Egyesült Államok is repüli UH72 kóddal
– hívta fel a figyelmünket az MCC kutatója.
A horvát sajtó úgy tudja, a helikopter balesetét egy kifeszített drótkötéllel történt ütközés okozta. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón leszögezte, valóban felmerült ez a verzió, de egyelőre csak találgatás, a vizsgálat nem ért véget.
Somkuti Bálint aláhúzta, az orosz–ukrán háborúban is láthatjuk, a helikopterek a radarok és a rakéták elkerülése érdekében alacsonyan repülnek, ezért a kis magasságban végzett gyakorlórepülés elkerülhetetlen.
A típus csúcssebessége 268 kilométer/óra. Ekkora sebességgel haladva egy váratlanul előbukkanó akadályt nem lehet kikerülni. Ha a drótkötél a fülke magasságában találta el a helikoptert, az szinte biztos zuhanást okoz. Ha beleakad a csúszótalpba, kibillenhet az egyensúlyából a gép, és olyan manőverbe kényszerülhet, amit nem lehet korrigálni. Ha a rotor érintkezett a drótkötéllel, azonnal lezuhan a helikopter
– foglalta össze a drótkötéllel történő ütközés veszélyeit Somkuti Bálint.
A szakértő rámutatott, egy helikopter sérülékenyebb, mint egy repülőgép, de a csőlégcsavar kialakítás arra szolgál, hogy a fő rotor forgatónyomatékát kiegyenlítő ellentartó rotor kevésbé legyen sérülékeny, ez némileg biztonságosabbá teszi a működést.
Somkuti Bálint a hasonló balesetekre vonatkozó NATO-protokollról elmondta, van egy általános megállapodás a felek között, ami minden feltételre kiterjed. A horvát hatóságok területileg illetékesként járnak el, miközben magyar szakértők is indultak a helyszínre,
közös érdek, hogy mindenkinek megfelelő megoldás szülessen. Az egyik kérdés az, hogy az említett drótkötél szerepelt-e a térképen.
(Borítókép: Airbus H145 M típusú helikopter a Magyar Honvédség Breakthrough 2021 elnevezésű dinamikus bemutatóján a Veszprém megyei Hajmáskér mellett található Központi Gyakorló- és Lőtéren 2021. szeptember 29-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)