A strandszezon kezdetével a villámfogyókúrák egyre terjednek, vannak köztük igazán extrémek is, mint például a féreg-, agyag-, alvós vagy a vattadiéta. „Ugyanakkor a köztudatba régebb óta beépült ketogén vagy léböjtkúra is számtalan kockázattal járhat” – erre figyelmeztet Antal Emese dietetikus, szociológus, a TÉT Platform szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogyan szabadulhat meg valaki egészséges módon még a nyáron pár pluszkilótól.
„Bizarr fogyókúrás tanácsok mindig is terjedtek az emberek között” – említette az Indexnek a dietetikus, aki hozzátette, szerencsére ezek csekély számú követőtáborra találtak.
Már több mint tíz éve adnak egyesek olyan tanácsokat, hogy a szárazon vagy nedvesen lenyelt vattapamacs a gyomorban megduzzadva teltségérzetet okoz, ami könnyebbé teszi a koplalást, de nem lehet megemészteni, a gyomor-, bélrendszer károsodásához vezet. Kínában fiatal lányok között volt népszerű, hogy bélférgek lenyelésével mozgás nélkül adtak le több kilót, a parazita ugyanis nagy mennyiségű tápanyagot szív el a szervezettől, ami akár a fogyni vágyó életébe is kerülhet.
Köztudott, hogy eredményesebbek azoknál a diéták, akik többet alszanak, erre épít az úgynevezett Csipkerózsika-diéta, amiben altatókkal próbálják növelni ezt az időtartamot, akár napi húsz órára – ez különösen veszélyes. Az agyagdiéta hívei pedig egykanálnyit kevernek ebből poharukba, és ezt a vizet fogyasztják éhségcsillapítóként – azonban az agyagban arzén is lehet, ezzel különösen sokat kockáztatnak a módszer követői.
A gyógyteákat is tartalmazó léböjtkúra azon az elven működik, hogy a gyümölcs- és zöldségleveket könnyebb megemészteni. A dietetikus szerint ebben ugyan van igazság, de még ha pár napig is tart, kínzó éhségérzettel járhat, amivel épp az ellenkező hatást fogjuk elérni, miután felhagy vele az ember, hatványozottan jönnek vissza a pluszkilók.
Ha nem eszünk semmit, a szervezet 1,5-2 nap után a saját fehérjéit kezdi el bontani, nemcsak a látható izmainkat, hanem azokat is, amelyek főbb szerveinknek a falát is felépítik
– fogalmazott Antal Emese. Mint mondta, a zöldség- és gyümölcskúrát sem szokták három napnál tovább javasolni, ugyanis hosszabb ideig a szervezet számára hátrányos bizonyos tápanyagok megvonása. „Ami különösen veszélyes, amikor semmit nem fogyaszt az ember, vagy ha az étkezés után hánytatja magát” – emelte ki.
A régóta sokak által követett ketogén diétát a szakértő úgy értékelte, hogy a bizonyos típusú drasztikus tápanyagmegvonások hosszú távon káros hatásokkal járnak. A módszer lényege, hogy a szénhidrátok mellőzésével próbálnak súlycsökkenést elérni, ezek azonban nemcsak a liszt- vagy keményítőtartalmú élelmiszerekben vannak, a gyümölcsök is bővelkednek bennük.
Az agynak szüksége van ezekre a tápanyagokra, ugyanis a glükóz a legfőbb energiaforrása, ennek hiányában koncentrációsképesség-zavar léphet fel. Valakinél fejfájás és a vércukorszint drasztikus visszaesése miatt akár ájulás is előfordulhat
– sorolta a dietetikus. A normális anyagcsere fenntartásához naponta minimum 80-100 gramm szénhidrátot kell elfogyasztanunk. A ketogén diéta hosszú távon a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját elősegítheti, valamint a túlzott húsfogyasztással akár köszvény kialakulását is magával hozhatja.
Tévhit, hogy a fogyókúrához mellőzni kell a szénhidrátokat, a dietetikus elmondása szerint a zöldségeket, a gyümölcsöket, a teljes kiőrlésű gabonákat mindenképpen be kell iktatni az étrendbe.
A gabonák és gyümölcsök jelentős rostforrások, ezek mellőzése negatívan hat az anyagcsere-folyamatokra. Az immunrendszerünket támogató C-vitamint, a káliumot, az antioxidánsokat többnyire zöldség-gyümölcs fogyasztással visszük be szervezetünkbe. A dietetikus elmondása szerint azok, akik fogyni szeretnének, tízóraira, ebédre vagy uzsonnára egyenek gyümölcsöt. „Magas cukortartalmuk miatt a reggeli, illetve késő esti órákban nem javasolt fogyasztásuk, ugyanakkor aki nem küzd súlyproblémákkal, annak nem szükséges ezt időkorláthoz kötni” – fűzte hozzá.
A dietetikus javaslata szerint, ha valaki gyümölccsel szeretné a napot kezdeni, a zabkásába, müzlibe tegyen keveset, ugyanis ezek rosttartalma lassítja a fruktóz felszívódását, ahogy a fehérje is, ezért ha joghurttal fogyasztjuk, később fogunk megéhezni.
A fogyókúrában a rostoknak nagy szerepük van, ugyanis teltségérzetet okoznak, segítik az emésztést, viszont ehhez elengedhetetlen a bőséges, napi 2-2,5 liter folyadékfogyasztás, máskülönben éppúgy székrekedés lehet a következménye, mint a rostmentes étkezésnek
– részletezte Antal Emese.
Ami az olajos magvakat illeti, szintén több előnyös tulajdonsággal bírnak, jelentős E-, C-, B-vitamin-, magnéziumforrások – ez utóbbiak pedig jótékonyan hatnak például a szívműködésre. A szakértő ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy magas zsírtartalmuk miatt energiabombának számítanak, emiatt a fogyni vágyók számára az ajánlott napi egymaréknyi adagot érdemes akár a felére csökkenteni és inkább a délelőtti órákban, a reggeli müzlihez vagy a tízórainak szánt gyümölcs mellé rágcsálni.
A dietetikus kiemelte: aki testtömegét szeretné csökkenteni, annak elsősorban az energia-egyensúlyt kell figyelembe venni, hogy az elégetett kalória több legyen, mint a bevitt. Ehhez főként az ételek mennyiségét kell csökkenteni, észszerű határok közé, és többet mozogni.
Azt azonban szem előtt kell tartani, hogy ha az alapanyagcserénkhez szükséges energiánál kevesebbet fogyasztunk, azt a szervezet stresszhelyzetnek, éhezésnek foghatja fel, ami után ha visszatérünk a korábbi étkezési szokásainkhoz, még hízni is fogunk
– fejtette ki. Ennek hátterében az áll, hogy a lecsökkentett fogyasztással az alapanyagcsere erre a minimumszintre áll át, az ezt meghaladó kalóriabevitelt pedig túlfogyasztásnak veszi. „A villámdiéták ezért sem működnek. Nincs általánosan mindenkinél egyformán működő módszer, egyéni adottságoktól függően eltérő lehet, hogy kinél a szénhidrátot, kinél a zsírbevitelt kell inkább visszafogni, de a lényeg a bevitt energiamennyiség csökkentése” – mutatott rá a szakértő.
A szakember szerint a fogyókúrának egy előnye biztosan van, hogy az ember ilyenkor jobban odafigyel az étkezésére, és egészségesebb élelmiszereket választ, sport nélkül azonban sokaknak nem hozza meg a kívánt az eredményt.
Gyakran nem azért eszünk, mert éhesek vagyunk, hanem szokásaink határozzák meg az ebéd- vagy vacsoraidő beiktatását, ami inkább program
– mondta Antal Emese. A nehéz ételek elfogyasztását követően pedig azért tapasztalunk étkezés utáni bágyadtságot, mert a zsiradékokban gazdag ételeket nehezebben emészti meg a szervezet, mint a feldolgozatlan élelmiszereket, például a zöldségeket és gyümölcsöket.
A fehérjéknek a szénhidrátoknál is magasabb a telítőértéke, fehérjét a tojás, a sovány húsok, a halak tartalmaznak.
Mint mondta, az egyik legegészségesebb étrend a mediterrán diéta, amely bővelkedik többek között növényi alapú élelmiszerekben, olívaolajban, halakban.
A szakértő szerint egészséges fogyásnak maximum a heti 0,5, maximum 1 kilogrammos testtömegcsökkentés tekinthető, amit kiegyensúlyozott, sok gyümölcsöt, zöldséget, fehérjetartalmú ételeket és gabonaféléket, bő folyadékbevitelt is tartalmazó étrend, mozgás és pihenés, stresszkezelés kombinációjával lehet elérni. „A lefekvés előtt 2-2,5 órával javasolt az utolsó étkezést elfogyasztani” – tanácsolta a dietetikus.
(Borítókép: Silas Stein / picture alliance / Getty Images)