„Annyira vesszük komolyan, mint az aHangot” – így válaszolt Gulyás Gergely az Index kérdésére, amikor a Kormányinfón arról kérdeztük: a kormánypárti képviselők figyelembe veszik-e majd a szavazáskor, hogy az online felületen már közel ötezer pedagógus jelezte felmondását arra az esetre, ha az új jogállási törvényt elfogadják.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter megjegyzésére most az aHang is reagált, a platform hálózati koordinátora lapunk megkeresésére úgy fogalmazott:

Amikor a kancelláriaminiszter belenéz a kamerába, és zokszó nélkül egy ilyen választ ad, akkor nem rólunk mond ítéletet, hanem a tanárokról, legalábbis azokról mindenképp, akik saját és intézményük nevével együtt vállalták, hogy kiállnak a rendszer ezen döntése ellen

– mondta az Indexnek Szalóki Viktor. Hozzátette: jelen körülmények között egyetlenegy tanár távozását sem lenne szabad kockáztatni, a helyzet már így is drámai.

„Már tavaly is 16 ezer pedagógus hiányzott a közoktatásból, innen indulunk, és megyünk tovább a lejtőn” – mutatott rá, majd felhívta a figyelmet arra, hogy az aHang oldalán több petíció is fut a státusztörvény témakörében, az egyikben már a harmincezret is meghaladta az aláírók száma, de több választókerület polgárai külön-külön is kampányolni kezdtek azért, hogy a helyi országgyűlési képviselő ne adjon zöld utat az „új életpálya” címszó alatt futó szabályozásnak.

Tematizálni az információtengerben

Szalóki Viktor úgy véli, az aktuálisan futó petíciók mindig jól visszatükrözik, ha úgy tetszik, egyfajta látleletet adnak arról, hogy milyen kérdések mozgatják a társadalmat, mi az, ami meghatározza a közbeszédet, melyik az az ügy, amit sokan magukénak éreznek. De a folyamat fordítva is működik: az online kezdeményezések is képesek tematizálni.

2018-ban az aHang alapítóinak a célja éppen az volt, hogy eszközt, egyfajta szócsövet adjanak azoknak a kezébe, akik úgy érzik, másképp nem tudják hallatni a hangjukat.

„Szerettünk volna nyilvánosságot biztosítani olyan csoportoknak, amelyeknek az ügye az információtengerben kevésbé tud elérni a döntéshozókig, vagy még ha el is ér, azzal nem foglalkoznak, a szőnyeg alá söprik. Fontos ugyanakkor látni: a petíción túl számos egyéb eszköz létezik az érdekérvényesítésre, a hozzánk fordulóknak kampánystratégiában, közösségépítésben, kapcsolatteremtésben is segítünk annak érdekében, hogy minél hamarabb érdemi változás történhessen az adott területen” – fejtette ki.

a tapasztalatok pedig azt mutatják, hogy a lokális kezdeményezések alapvetően eredményesebbek, ami a hálózati koordinátor szerint javarészt azzal magyarázható, „hogy a jelenlegi hatalom szisztematikusan leépítette, kiüresítette a véleménynyilvánítás több formáját, így a petíciós jogot is”.

Mindezek ellenére a helyzet nem mondható fekete-fehérnek, a nehézségek ellenére is szép számmal akadnak olyan történetek, amikor egy-egy aláírásgyűjtés nyomán kézzelfogható, érdemi változást sikerül elérni.

• Az egyik ilyen a sérült gyermekek nevelése után járó ápolási díj megduplázása volt, az aHang ezt a Lépjünk, hogy Léphessenek Egyesülettel és a Cseve csoporttal közösen érte el még közvetlenül az indulás után, 2018-ban.

• Meghatározó ügy volt a tavaly augusztus 20-ai tűzijáték is, amikor közel 200 ezer ember állt ki amellett, hogy egy gazdasági válság közepén, magas infláció mellett ne rendezzék meg Európa legnagyobb és egyben legdrágább tűzijátékát Budapesten. Noha a kormány ragaszkodott terveihez – emlékezetes, hogy Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár azt mondta: „drágább lenne nem megtartani, mint megtartani” –, a petíció mégsem mondható eredménytelennek, a téma kihangosítása miatt ugyanis számos vidéki településen döntöttek arról, hogy a költséges programot lefújják, és az arra szánt összeget a rászorulóknak adják. Mint ismert, fővárosban az augusztus 20-ai tűzijátékot a rossz idő miatt végül augusztus 27-re halasztották.

• Ami a lokális ügyeket illeti: Balatonbogláron egy helyi civil szervezet indított petíciót azért, hogy ne építsenek parkolót a százéves platánfák helyére. A polgármester végül idén májusban lefújta a projektet, indoklásában az állt, hogy a petíció miatt döntött így.

• Érdemes megemlíteni a fotóművész, Vasali Katalin kezdeményezését is, melynek lényege, hogy a Farkasréti temetőben létrejöhessen egy emlékhely a meg nem született gyerekeknek. A petíció elindítója – aki maga is érintett – mára odáig jutott, hogy találkozott a Budapesti Temetkezési Intézet vezetőjével és egy szobrásszal is, aki vállalta az emlékhely elkészítését.

„Az egész országot érintő döntésekhez, szakpolitikai intézkedésekhez képest az utóbbi két ügy látszólag apróságnak tűnhet, a gyakorlatban azonban a parkolóprojekt elengedésének és a kilátásba helyezett emlékhelynek is komoly jelentősége van helyi, illetve egyéni szinten” – jegyezte meg az aHang csapatának tagja.

(Borítókép: Index)