Neve örökre összeforrt a náci Németország legendás vadászrepülőivel, amelyek a második világháborúban rettegésben tartották az egész világot. Pedig állítólag nem is érdekelte a politika, a fejében semmi más nem volt, csak repülőgépek. Ma 125 éve, 1898. június 26-án született Wilhelm Messerschmitt.
Egy gazdag borkereskedő család sarjaként született 1898. június 26-án Frankfurt am Mainban. Alig tízéves volt, amikor az apja magával vitte egy légi bemutatóra, ahol tanúja volt egy Zeppelin léghajó levegőbe emelkedésének. A kirándulás a repülés szerelmesévé tette.
Otthon repülőmodelleket épített, majd tizenöt éves korában a német siklórepülés atyja, Friedrich Harth (1880–1936) vette a védőszárnyai alá. Az első világháború kitörése után Harthnak meg kellett szakítania repülési kísérleteit.
Katonai szolgálata alatt ifjú tanítványa, Messerschmitt építette meg tervei alapján az S5-ös siklót, amellyel Harthnak a szabadsága alatt sikerült 20 méteres magasságba felrepülni, és 300 métert utazni a kiindulóponttól. De nem érték be ennyivel. Erőfeszítéseiket siker koronázta, mert az S8-as modellel Harthnak 1921. szeptember 13-án sikerült 21 perc 27 másodperces rekordot elérnie a bajorországi Rhön-hegységben. Csakhogy a repülés végén a férfi súlyosan megsérült, agyrázkódást, koponya- és medencetörést szenvedett, ami után már soha nem nyerte vissza teljesen az egészségét.
Aztán az első világháború utáni versailles-i békeszerződés megtiltotta Németországnak, hogy fegyveres erői katonai vagy tengerészeti légierővel rendelkezzenek. Az 1920-as évek közepén némileg enyhült a nemzetközi politikai nyomás, ami kedvezően hatott a polgári repülésre és a már diplomás tervezőmérnök karrierjére is. Messerschmitt ugyanis családja anyagi segítségével 1923-ban céget alapított, és megalkothatta első motoros repülőgépét, az M 17-est.
Ám őt sem kerülte el a balszerencse: a próbaúton balesetet szenvedett, és kórházba került.
Gyógyírt jelentett számára, hogy a repülőgép később sebességi világcsúcsot állított fel, és először repülte át az Alpok középső részét.
Az 1926-ban megalkotott M 18-as, fémépítésű utasszállító repülőgépre már annyi megrendelést kapott, hogy üzeme nem győzte a termelést, és 1927-ben egyesült az augsburgi Bajor Repülőgépgyárral. Az 1928-ban tervezett M 20-as egymotoros szállítógépeiből azonban 1929-ben gyors egymásutánban kettő is lezuhant. Az egyik balesetben a Lufthansa légitársaság vezetője és a német repülésügy legbefolyásosabb alakja, Erhard Milch egyik közeli barátja is életét vesztette. Emiatt Milch halálos ellensége lett, vállalata pedig egy jó darabig nem kapott állami megrendeléseket, és csaknem csődbe ment.
Amikor a német repülésügyi minisztérium pályázatot írt ki a légierő kétfedelű vadászgépeinek leváltására, Messerschmitt a forradalmian új Bf 109-es típussal nyert. A teljesen fémépítésű, zárt fülkés, behúzható futóműves, szabadon hordó, alsó szárnyas gép a későbbiekben a Luftwaffe standard vadászgépe lett, amely a spanyol polgárháborúban bizonyította be képességeit. Miután a cég 1938-ban felvette Messerschmitt nevét, a gépek típusjelzése is Me-re módosult. A több típusváltozatban gyártott, folyamatosan tökéletesített Me 109-es a második világháború végéig meghatározó maradt, mintegy 35 ezret készítettek belőle.
1939-ben az általa konstruált Me 209-es gép óránkénti 755 kilométeres sebességgel gyorsasági világrekordot állított fel, amelyet harminc éven át megőrzött.
Azt talán kevesen tudják, hogy egy 1941-ben kötött gyártási egyezmény alapján Németország átadta Magyarországnak az Me 109-es licencét. A sorozatgyártás a győri Magyar Waggon- és Gépgyárban 1943-ban indult meg, majd a légitámadások után, 1944 júniusától novemberig a kőbányai pincékben folytatódott. A legendás vadászgépből Győrben 481, Kőbányán pedig 173 darab készült.
Magó Károly zászlós, a Magyar Honvédség Szolnok Helikopter Bázisának kutatója szerint
biztosan állítható erről a gépről, hogy egy legenda volt, hiszen a második világháborúban nagyon sok híres pilóta repült vele, nagyon sok légi győzelmet arattak vele, a legeredményesebb német ászok is ilyen típusokon repültek.
A győztes nagyhatalmak a nácik veresége után mindenképpen kézre akarták keríteni a német vadászgépek megalkotóját. Letartóztatták, majd házi őrizetbe helyezték. Hiába vizsgálták át a múltját, 1948-ban – többé-kevésbé mondvacsinált váddal – kényszermunkások alkalmazása miatt ítélték kétévi börtönre. Bármennyire is hihetetlen, de Messerschmittet nem vezérelték politikai indítékok,
munkatársai szerint a fejében semmi más nem volt, csak repülőgépek, soha semmi egyéb nem érdekelte.
Szabadulása után visszatérhetett vállalata élére, de mivel repülőgépeket nem gyárthattak többé, kész lakóházakat, varrógépeket és kisautókat készítettek, amelyekhez Messerschmitt már csak a nevét adta. 1978. szeptember 15-én hunyt el Münchenben.