A Magyar Közlöny legfrissebb számában közzétett, a köztársasági elnök 103/2023. (VI. 30.) KE határozata szerint Novák Katalin államfő az Alkotmánybíróság elnökének 2023. június 1-jén kelt előterjesztésére – az általános öregségi nyugdíjkorhatár bírói szolgálati viszony szünetelése alatti betöltésére tekintettel – Sulyok Tamást a bírói tisztségéből felmentette.

Elmagyarázzuk a jogi bikkfanyelven megfogalmazott határozat hátterét. 

Hiányos szabályozás

Az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdés k) pontja, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 3. § (2) és (4a) bekezdése, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény akkor hatályos 10/A. §-a alapján Áder János köztársasági elnök a 305/2020. (VII. 3.) KE-határozatával 2020. július 1-jétől határozatlan időtartamra bíróvá nevezte ki Sulyok Tamás alkotmánybírót. Mivelhogy a két tisztség egyszerre nem tölthető be, a kinevezett bíró „rendes” bírósági szolgálati viszonya az alkotmánybírósági mandátumának végéig szünetel. Miután Sulyok Tamást az Országgyűlés 2014. szeptember 27-étől választotta meg tizenkét évi időtartamra az Alkotmánybíróság tagjává, „rendes” bírói tisztségét is csak 2026 szeptemberétől tölthette volna be.

Igen ám, de időközben Sulyok Tamás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (1) bekezdése f) pontja alapján 2020. szeptember 23-án betöltötte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. Azt a kérdést azonban, hogy ebben az esetben kinek kell kezdeményeznie a „rendes” bírói tisztség alóli felmentést a köztársasági elnöknél, egyik törvény sem válaszolta meg. Az alkotmánybírósági törvény 2023. május 31-ig hatályban volt 10/A §-a ugyanis csak a kinevezés kérdését rendezte, a felmentését nem:

Az Alkotmánybíróság tagja kérelmezheti – az Alkotmánybíróság elnöke útján – a köztársasági elnöknél a bíróvá történő kinevezését. A kérelemről az Alkotmánybíróság elnöke – annak a köztársasági elnökhöz történő továbbításával egyidejűleg – tájékoztatja az Országos Bírósági Hivatal elnökét.

Ezt a jogalkotási bakit a június 1-jén hatályba lépett az egyes igazságügyi tárgyú törvényeknek a magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervhez kapcsolódó módosításáról szóló 2023. évi X. törvény orvosolta. Mégpedig két irányban is:

1. megszüntette annak lehetőséget, hogy az Alkotmánybíróság tagja a köztársasági elnöknél kérelmezhesse a „rendes” bíróvá történő kinevezését, illetve
2. megteremtette annak lehetőségét is, hogy amennyiben egy kinevezett bíró a bírói szolgálati viszony szünetelése alatt betölti az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, akkor a felmentésére vonatkozó javaslatot – az OBH elnökének egyidejű értesítése mellett – az Alkotmánybíróság elnöke terjessze a köztársasági elnök elé.

Ez utóbbi rendelkezés hiányzott ahhoz, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérése miatt Sulyok Tamás kezdeményezhesse felmentését „rendes” bírói tisztségéből.

Nyolc alkotmánybíró

Az Országgyűlés még 2019 végén fogadta el a 2019. évi CXXVII. törvényt, amely lehetővé tette, hogy az alkotmánybírák kezdeményezhessék „rendes” bírói kinevezésüket. Az új szabályozás arra is lehetőséget adott, hogy az Alkotmánybíróság tagjait mandátumuk lejárta után, vagy – ha lemondanak – még mandátumuk lejárta előtt – kérésükre – a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezze a Kúria bírájának.

ezért nem lenne indokolt pályáztatni őket, ha pályafutásukat a rendes bírósági rendszerben kívánják folytatni, és alkotmánybírói működésük alapján megérdemlik, hogy ezt rögtön a legmagasabb igazságszolgáltatási szervnél tehessék.

Áder János államfő 2020. július 3-án megjelent határozataival – az Alkotmánybíróság elnökének kérelmére – nyolc olyan alkotmánybírót nevezett ki határozatlan időre bíróvá, aki még nem érte el az általános öregségi nyugdíjkorhatárt. A következő alkotmánybíróknak tehát 2020. július 1-jétől a „rendes” bírósági szolgálati viszonyuk az alkotmánybírósági mandátumuk végéig szünetel:

• Czine Ágnes,
• Juhász Imre,
• Hörcherné Marosi Ildikó,
• Schanda Balázs,
• Sulyok Tamás,
• Szabó Marcel,
• Szalay Péter,
• Varga Zs. András.

Varga Zs. András szerint nincs fedősztori

Ellenzéki oldalról sokan vitatták a szabályozást. Schiffer András ügyvéd, korábbi parlamenti képviselő szerint ez csak egy fedősztori volt, hogy Varga Zs. Andrásból kúriai elnök legyen.

Schiffer felvetésére annak idején válaszolt az Indexnek a Kúria elnöke:

Kedves volt évfolyamtársam véleményét tiszteletben tartom. Ha így gondolja, akkor gondolja így. Érdemben viszont én két érvet tudok felhozni. Ha ez valóban fedősztori lenne, és valóban ennyire ki lett volna találva, akkor valószínűleg nem kellett volna még a megválasztásom előtt lemondanom az alkotmánybírói megbízatásról.

A Kúria elnöke azt elismerte, hogy ezt a 2019. évi CXXVII. törvény tette lehetővé. De szerinte nemcsak ezt, hanem azt is, hogy az Alkotmánybíróságot több szálon hozzákapcsolta a rendes bírósági rendszerhez. Varga Zs. András példaként említette, hogy azóta az alkotmánybírák is bírói fizetést kapnak, vagyis az alkotmánybírói illetmény nem a közigazgatáshoz, hanem a Kúriához igazodik. A másik érve szerint pedig a világon sehol sem merül fel, hogy az Alkotmánybíróság ne bíróság lenne. „Tudomásul kell venni, hogy a bírósági szervezet nem homogén” – hangsúlyozta a Kúria elnöke.

(Borítókép: Sulyok Tamás. Fotó:  Bodnár Patrícia / Index)