Index Vakbarát Hírportál

Ezért kell rendszeresen úszniuk a magyar űrhajósjelölteknek

2023. július 2., vasárnap 18:31

A Nemzetközi Űrállomás utolsó szelepét is ismerniük kell a jelölteknek, akik jelenleg űrhajózási alapismereteket tanulnak. Cserényi Gyula, Szakály András, Kapu Tibor és Schlégl Ádám közben egy tanfolyamot is elkezdtek, hogy repülővezetői jogosítványt szerezzenek. A tanulás mellett – orvosi javaslatra – rendszeresen járnak uszodába is – tudta meg az Index.

Nincs nyári szünete a magyar űrhajósjelölteknek: a négy fiatalember kiképzése tovább folyik, egyelőre Magyarországon.

Heti három alkalommal több kilométert kell úsznia a csapatnak. Ez fontos része a kiképzésnek

– mondja az Indexnek Balázs Boldizsár. A Hunor Program kommunikációs felelőse hozzáteszi: a program orvosi gárdája több szempontból is szerencsésnek tartja, ha a jelöltek rendszeresen lejárnak az uszodába.

Az űrhajózás és az uszoda

Az úszómozgás során a mérsékelt erőkifejtésnek és a hosszan tartó munkavégzésnek köszönhetően javulnak a kondicionális képességek.

Az a célunk, hogy fizikailag erősebbek legyenek a jelöltek, és javítsuk az állóképességüket

– mondja a kommunikációs felelős, aki szerint az úszással olyan izomcsoportok is tartós aktivitásra kényszerülnek, amelyeket a szárazföldön nem annyira használunk.

Nem beszélve arról, hogy az úszómozgás közben az ízületek lényegesen kisebb terhelésnek vannak kitéve, mint a legtöbb szárazföldi mozgás – például futás vagy kondizás – esetében. A folyamatos úszóedzésekkel növekszik a szívizomzat vastagsága és a szív üregeinek, elsősorban a kamráknak a térfogata is. Nem beszélve arról, hogy az úszás a légzőrendszerre is kedvező hatást gyakorol. A vízben végzett rendszeres edzések hatására erősödnek a légzőizmok, növekszik a vitálkapacitás, a léghólyagok összfelülete, fokozódik a kapillarizáció a léghólyagok falában. Mindezek hatására javul a vér oxigénnel való ellátottsága.

Az úszás idegrendszerre gyakorolt hatását is fontos megemlíteni: a vízben mint idegen közegben való mozgás élénkíti a koordinációért felelős agyterületeket

– mondja a kommunikációs felelős.

Bevezetés az űrhajózási alapismeretekbe

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a négy aspiráns közül egy mehet fel a Nemzetközi Űrállomásra 2024 végén vagy 2025 elején. A szerencsés asztronauta 30 napot tölt majd az űrállomáson, ahol különféle kísérleteket és megfigyeléseket kell végeznie. Három társa a Földről segíti a munkáját.

„Mivel az űr az ember számára barátságtalan és veszélyes környezet, fontos, hogy a négy jelölt a lehető legtöbbet tudjon meg erről a világról” – folytatja Balázs Boldizsár.

A nyári hónapokban csillagászoktól, fizikusoktól, mérnököktől és orvosoktól tanulják meg azt az alapot, amelyre később komplexebb és bonyolultabb ismereteket lehet építeni.

„A Nemzetközi Űrállomás minden alkatrésze és funkciója összefügg egymással, a kiképzés végére az utolsó szelepig tisztában kell lenniük a szerkezet egészével.”

Pilótajogosítvány is a kiképzés része

A négy kiválasztott mindegyikének a légijárműpilóta-engedélyt is meg kell szereznie. 

Ehhez az első lépcső az elméleti ismeretek felhalmozása. A repülés fizikája, áramlástan, műszerismeret, járműismeret, légi közlekedési jog, mind a tárgyak része. Természetesen mind a négyen egyaránt gyönyörűen, meggyőzően veszik az akadályokat. Ez, majdnem másfél év válogatást követően, aligha váratlan.

Az Index korábban két páros interjút készített a négy űrhajósjelölttel, akik elsőként itt nyilatkoztak arról, hogyan választották őket ki az űrhajósprogramba, beszéltek az előttük álló kiképzésről, valamint hogy milyen szerepük lehet a magyaroknak az űriparban. A páros interjúkat itt olvashatják: elsőként Cserényi Gyulával és Szakály Andrással beszélgettünk, másodjára Kapu Tibort és Schlégl Ádámot faggattuk.  

(Borítókép: Cserényi Gyula, Kapu Tibor, Szakály András és Schlégl Ádám. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Rovatok