Emlékeznek a „pofátlan” végkielégítésekre? 2009 nyarán nagy közfelháborodást keltett, hogy a gazdasági válság kellős közepén néhány rosszul működő cégnél – például a BKV-nál vagy a MÁV-nál – százmilliós végkielégítéseket tettek zsebre a távozó vezetők, mégpedig közpénzből. Az elmúlt években a „pofátlan” jelző lekopott a végkielégítésről, amelynek szabályait a munkaszerződés, illetve törvény rendezi.
Még a 2010-es választási kampányban tett ígéretet a Fidesz, hogy megszünteti a „pofátlan” végkielégítéseket. A második Orbán-kormány az első gazdasági intézkedéscsomagja keretében hirdette meg, hogy a kétmillió forintnál nagyobb végkielégítésekre 98 százalékos büntetőadót vetnek ki. A törvény visszamenőleges hatállyal vonatkozott a többmilliós végkielégítésekre, amit az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált.
Az első megsemmisítés után azonban a parlamenti többség újra elfogadta a jogszabályt, illetve az Alkotmánybíróság jogköreit is korlátozta. A törvényt aztán többször is módosították: 2005 helyett csak 2010-re visszamenőleg alkalmazták, a nem vezető közalkalmazottak esetében 3,5 millió forintra emelték a küszöböt, illetve a 98 százalékos adó mértékét 75 százalékra csökkentették. Pár évvel később pedig az egész jogszabályt visszavonták.
Ma már elmondhatjuk, hogy a végkielégítés nem számít „pofátlannak”. Szabályait a 2012-es Munka törvénykönyve tartalmazza. Az alábbi három megszűnési, illetve megszüntetési ok után járhat végkielégítés:
Ha a munkáltató mond fel, először is tisztázni kell, jár-e egyáltalán nekünk végkielégítés, illetve mennyi a felmondási idő. Ezeket a kérdéseket a munkaszerződés rendezi, vagy ha nem, akkor a törvényt kell alkalmazni. A végkielégítés a munkáltatónál eltöltött idő után jár, legkorábban három év után kaphatunk egyhavi munkabért, és minél többet dolgoztunk az adott cégnél, annál jobban emelkedik az összeg.
Továbbá az is követelmény, hogy a felmondás közlésekor vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a munkaviszony legalább három éve fennálljon. Ha az adott munkáltatónál töltött munkaviszonyunk időtartama nem éri el a három évet, nem vagyunk jogosultak végkielégítésre. És nem utolsósorban ha a munkavállaló közli a munkáltatóval a rendes felmondást, úgy a munkavállaló elesik a végkielégítéstől.
A végkielégítés mértéke:
Miből tevődik össze a távolléti díj? Nos, a díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevételével kell megállapítani.
Farkas András, a nyugdíjguru szerint a végkielégítés mértéke 9 (6 + 3) hónapra emelkedhet azoknál a munkavállalóknál, akiknek a nyugdíjkorhatáruk betöltéséig kevesebb mint öt év van hátra. Vagyis a plusz háromhavi távolléti díj akkor jár, ha a munkaviszony a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül, azaz már „védett korban” szűnik meg a munkáltató felmondása miatt.
Az Újváry és társai ügyvédi társulás megjegyzi, hogy hiába áll(t) fenn a munkaviszonyunk a törvény által megkövetelt időtartamig, ha a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősülünk. Ez esetben ugyanis nem vagyunk jogosultak végkielégítésre. Amennyiben a végkielégítésre egyébként jogosultak lennénk, de a munkáltató közös megegyezés megkötését szorgalmazza, úgy mindenképpen ragaszkodjunk hozzá, hogy a végkielégítés számszerűsített mértékét a közös megegyezés tartalmazza.
Összefoglalva tehát nem jár végkielégítés a munkavállalónak, ha
A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szabályai szerint illeti meg végkielégítés a közalkalmazottat, ha közalkalmazotti jogviszonya felmentés következtében szűnik meg. Ilyen esetben a végkielégítés maximális mértéke a közalkalmazotti jogviszonyban töltött legalább húsz év idő után nyolchavi távolléti díjnak megfelelő összeg. A végkielégítés maximális mértéke négyhavi távolléti díj összegével emelkedik, vagyis 12 havi távolléti díj összegét érheti el, ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg.
Nem illeti meg az emelt összegű végkielégítés a közalkalmazottat, ha valamilyen jogcímen korábban már emelt összegű végkielégítésben részesült.
A nyugdíjguru arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a szabályok vonatkoznak a kormányzati igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó kormánytisztviselőkre és a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozó, közszolgálati jogviszonyban álló személyekre.
Abban az esetben, ha munkáltató a végkielégítés feltételeinek fennállása ellenére nem fizet, a munkavállaló a következőket teheti:
A végkielégítés iránti igény három év alatt évül el.
(Borítókép: Index)